Tisztelt Adózóna! Társaságunk munkavállalójának bölcsődei ellátásra, gyermek napközbeni ellátására hozzájárulást fizet. Ez a jelenlegi szabályok szerint adómentesen adható. Kérdésünk ahhoz kapcsolódik, hogy ugyanilyen elbírálás alá esik-e, ha jelenleg a bölcsőde a kialakult helyzet miatt zárva tart, de alapdíj (fenntartási díj) fizetésére kötelezi a munkavállalót. Ennek átvállalása is megfelel az adómentességnek? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi 117. törvény 1. számú melléklet 8. pontja szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: "8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott a) a gyermeknek, tanulónak vagy rá tekintettel más magánszemélynek a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, a szakképzésről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, és a hallgatónak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás; b) a köznevelési intézmény tanulója, illetve a szakképző intézmény tanulója számára adott, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérlet, jegy;" Kérdések: 1.) Milyen jogviszony (például munkaviszony, megbízási jogviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, személyesen közreműködő tag, kiegészítő tevékenységet folytató tag) alapján adható adómentesen a fent hivatkozott, nem pénzben biztosított juttatás, bérlet, jegy? 2.) Melyek pontosan ezen nem pénzben biztosított ellátások, és van-e értékhatára az adómentességnek? 3.) Milyen számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni adómentesen a juttatást? Például a kifizető nevére kell-e kérni a számlát, vagy jó a magánszemély nevére szóló bizonylat is? 4.) Társaságiadóalap-növelő tételnek számítanak-e ezen juttatásokra, bérletre, jegyre kifizetett összegek? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna Csapat! Egy civil társaság közhasznú minősítéssel rendelkezik a Civil tv. 32. 2. bekezdés alapján. A Civil Tv. 5/A § 2. bekezdés alapján nem jogi személy és a (4) bekezdés szerint a civil társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Alap cél szerint támogatást kíván adni magánszemélyeknek (egyetemi hallgatók, tanárok, oktatás, fejlesztés, innováció, kutatás, kongresszus, utazási stb. költségek, publikáció). A közhasznú civil társaság magánszemély részére milyen támogatást adhat, és annak mi az elszámolási menete? 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez : 3. A közcélú juttatások körében adómentes: ".. 3.3. * a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás,..." A hivatkozott jogszabály szerint adható-e pályázati kiírás alapján támogatás ösztöndíj formájában? A magánszemélynek a kapott pénzbeni támogatással hogyan kell elszámolnia? Mindenképpen számlákkal kell azt igazolnia? Mire kell odafigyelni? Köszönöm jogszabályra hivatkozó részletes válaszukat.
Idén január 1-jétől ugyan nem változott a munkáltató által a munkavállalók javára kötött biztosítások adókötelezettsége, a téma mégis aktuális, mivel a 2019-ben még hatályos átmeneti rendelkezés ideje lejárt.
Tisztelt Szakértő! Két munkavállalónk kap munkába járás költségtérítése címen adómentes juttatást a vonatkozó kormányrendelet 4. § d) pontja alapján: a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van. A juttatás számításánál, amikor a gyerek betölti a 10. életévét azt a napot/hónapot/esetleg évet kell figyelembe venni? Tehát, ha október 16-án lett 10 éves a gyermek, akkor október hónapra csak 16-áig számolhatom el a juttatást, vagy megadhatom az egész hónapra, vagy esetleg arra az évre amikor a gyermek betöltötte a 10. életévét? Válaszát előre is köszönöm!
Decemberben csaknem minden cég, munkahely szervez munkatársai, ügyfelei számára ünnepi összejövetelt, évzáró közösségi programot, ahol a résztvevőket ingyenesen megvendégeli, gyakran ajándékban is részesíti. Milyen szja-előírásokhoz igazodjanak a szervezők?
Tisztelt Szakértő! A társaság saját márkanevű ruházati termékek gyártatásával, kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelmi boltjaikban a munkavégzés során megköveteli, hogy a saját márkanevű ruhát (pólót) viseljék az eladók az egységes arculat, illetve marketing céljából. Ezen ruhákat a bolti eladók csak munkahelyi használatra kapják, azok a cég készletei között szerepelnek, mosásukról a munkavállalók gondoskodnak a kihordási időben. Az szja-törvény 4. § 2(a) bekezdésének a. pontja alapján ezt a munkaruha-juttatást adómentesnek lehet minősíteni, figyelembe véve, hogy ezen ruházati termékek megjelennek az adott szezon kereskedelmi (kis-és nagykereskedelmi) kínálatában is? A termékek a saját márkanévvel vannak ellátva. Vagy csak olyan polók esetén lehetne adómentes munkaruháról beszélni, amelyeket kizárólag a bolti eladók számára gyártanak, forgalomban nem kaphatók? Köszönöm: Juhász Kati
Tisztelt Szakértő! Egy kft. befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötött egyik munkavállalójára 2011-ben. Évente befizette a szerződésben meghatározott összeget. 2019-ben megszüntette a szerződést, és a cég számlájára kérte a biztosítási összeg átutalását. 2018-ban 250 ezer forint összegű befizetés történt, 2019-ben nem történt befizetés. Kérdés: 1.) A megkapott összeg után van-e valamilyen befizetési kötelezettsége a kft.-nek? 2.) Adóköteles vagy adómentes bevételnek számít ez a kft. részéről? Várom mielőbbi válaszát. Tisztelettel.
Az szja-törvény 1. számú melléklete alapján az érdekvédelmi szervezet által az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély adómentes. Adómentesek-e a kifizetések, ha az érdekvédelmi szervezet tagjának halála esetén az érdekvédelmi szervezet temetési segélyt fizet az elhunyt tag házastársának a tag jogán, és azért is, mert a házastárs szintén az érdekvédelmi szervezet tagja? Gyakorlatilag két temetési segély kerül kifizetésre. Amennyiben több egyeneságbeli rokon is jelentkezik temetési segélyért, adható-e adómentesen az összes egyeneságbeli rokon részére kifizetés? Ebben az esetben is lehetséges, hogy az egyeneságbeli rokonok között is van olyan, aki szintén az érdekvédelmi szervezet tagja. Ebben a minőségében kaphat-e az ilyen egyeneságbeli rokon az elhunyt jogán és saját jogán is adómentes temetési segélyt?
Fizethető-e óvodai költségtérítés adómentesen olyan munkavállalónak, aki 3. gyermekét várva, veszélyeztetett terhesként táppénzen van? Ha ez a munkavállaló csedre, gyedre megy, akkor fizethető-e ezen időszakra is ez az adómentes juttatás számára?
Tisztelt Adózóna! A kft.-mben munkaviszonyban látom el az ügyvezetői és egyéb teendőimet. Eközben gyesen vagyok, három és fél éves gyermekemet egy magánbölcsődében helyeztem el. A térítési díj havi 70 ezer forint étkezéssel együtt. A számla a kft. nevére szól, és havonta – adómentesen – megtéríti számomra ezt a költséget. A kérdésem az, hogy a fent vázolt gyakorlatom helyes-e? Valóban adómentes-e a megtérítés? A megtérítés időpontjával kapcsolatos kérdésem: szabályzatot készítenék a megtérítés időpontjáról; van-e lehetőség arra, hogy év végén egyösszegben fizesse meg részemre a kft. a díjat, esetlegesen szólhat-e úgy a szabályzat, hogy tárgyévet követő év 01.31-ig fizeti ki? Utóbbi esetben a 2020-as adójogszabályok vonatkoznak rá? Ha utólag, januárban fizeti ki, akkor a számvitelben el kell-e határolni a költséget? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Szeretnék eligazodni abban, hogy a különböző fesztiválokra szóló jegyek, bérletek adómentesek-e az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.28. pontja szerint. Egészen pontosan a Campus fesztiválra gondolok. Ha egy gazdasági társaság ingyenes jegyeket, bérleteket ad a dolgozóinak, azok családtagjainak, üzleti partnereknek vagy egyéb magánszemélyeknek, milyen adóteher terheli a társaságot vagy a juttatásban részesülő személyt a különböző biztosítási jogviszonyokban? Ha a juttatásban részesülő személynek keletkezik adókötelezettsége, azt átvállalhatja-e a juttatást nyújtó gazdasági társaság? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk dolgozóinak 2018 december végén lakáscélú támogatást folyósított, amit sajnos csak 2019. év elején írtak jóvá a dolgozók bankszámláin. Ha ez már nem minősül adómentes juttatásnak, akkor az a dolgozók munkaviszonyból származó összevont adóalapjába tartozó jövedelmének minősül? Ez esetben az adott havi járulékbevallást önellenőrizni kell? Köszönettel.
Üdvözlöm! Cégünk a dolgozók részére havi kilométerben meghatározott magánhasználatot engedélyez a céges autókra. Az autók tankolása céges üzemanyagkártyával, céges bankkártyával vagy készpénzes kifizetéssel megoldott. A céges autó magánhasználata nem keletkeztet adóköteles juttatást. Az autóba felhasznált üzemanyag is ide tartozik? Tehát a magánhasználat során elhasznált üzemanyag céges elszámolása is adómentes juttatás és társasági adó szempontjából elszámolható költség? Köszönettel PM
Tisztelt Szakértő Ügyvédi iroda (egyedüli) tagja részére megtéríti a tag gyermekei (magán) óvodai ellátásának díját. Kérdésem, hogy az szja-törvény 1. melléklet 8.6 c) alapján ez adómentes juttatásnak minősül-e? Kérdésem azért merült fel, mert a törvény szövege KIFIZETŐT említ, viszont a NAV tájékoztatója (2019.01.07. Tájékoztató az ingyenes vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei, óvodai szolgáltatás adómentességére vonatkozó új szabályról), illetve az egyéb fellelhető internetes cikkek is mindenhol MUNKÁLTATÓ-ról és MUNKAVÁLLALÓ-ról tesznek említést. Kérem szíves szakvéleményét. Előre is köszönettel: Fazekas Péter
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték