Tagi hitel: kockázatok és mellékhatások Kérdés
Nyújthatok-e tagi kölcsönt a cégünknek, s ha igen milyen összegben? Milyen kockázatai vannak ennek? Olvasói kérdésre Kathi Krisztina, az Adózóna cégjogásza.
Nyújthatok-e tagi kölcsönt a cégünknek, s ha igen milyen összegben? Milyen kockázatai vannak ennek? Olvasói kérdésre Kathi Krisztina, az Adózóna cégjogásza.
Az utóbbi időben egyre gyakoribbak az adószám-felfüggesztések. Tipikus eset az amikor az adóhatóság, döntését azzal indokolja, hogy nem találta a székhelyen az arra címre bejelentett céget. De a revizoroknak sem mindig van igazuk. Mit tehet ilyenkor az adózó?
A többmillió forintos mulasztási bírság kockázata és a transzferár-szabályok alapján előírt adóalapmódosítási-kötelezettség veszélye az idei évben reflektorfénybe állította a transzferárazás kérdését. A cégek azzal is szembesültek, hogy mennyire fontos a transzferár-dokumentáció határidőre történő elkészítése, derül ki a Transferpricing Group elemzéséből.
Tudományosan alátámasztott tény, hogy a magyar tart az adóhatóságtól - írta pénteki számában a Népszabadság az ELTE Társadalomtudományi Karának reprezentatív kutatására hivatkozva annak apropóján, hogy péntek a határideje a 2010-es évi személyijövedelemadó-bevallások benyújtásának.
Az adófizetési kötelezettségünknek kétféleképpen tehetünk eleget: önadózással vagy adóhatóság általi adókivetéssel. A 98 százalékos különadóról szóló törvényben keveredik a kétféle adózási mód. Megpróbáltuk tisztázni.
A jelenlegi áfaszabályok alapján előfordulhat, hogy az adózó a levonásba helyezendő adóját soha nem fogja visszakapni az adóhatóságtól, mert nem állnak fenn az áfa-visszaigénylés speciális feltételei. Ez számos áfa-alanynak problémát jelenthet, most mégsem az adózók tiltakoznak, hanem egyenesen az Európai Bizottság kifogásolja a hazai rendelkezéseket. Az Európai Bíróság előtt indult eljárásban a napokban tartottak tárgyalást, melynek keretében meghallgatták a magyar állam álláspontját is.
A vállalatok és a hatóságok között alapvetően jó az együttműködés, de a cégek nagy része nem alkalmazza, vagy nem ismeri azokat a lehetőségeket, amelyek tervezhetőbbé tennék az adózásukat.
Öröklés és ingatalanértékesítés után hogyan és mi alapján kell számolni, adóbevallást készíteni? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai válaszolnak olvasónk kérdésére.
Az adóhatóság az idén is mindent vizsgál, amit eddig, emellett számos új feladatot is kaptak a revizorok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idei ellenőrzési irányelvei szerint. Vagyonosodási vizsgálatból az eddiginél kevesebbet - 800-1.000 darabot - terveznek, s csak akkor kerül rá sor, ha egyéb vizsgálat során felmerül az indokoltsága.
Ha nem követett el a cég adócsalást, vissza tudja-e szerezni a szerinte jogtalanul elvont áfát az APEH-tól? Olvasói kérdésre Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője válaszol.
Az önellenőrzés szabályaival eddig a cégek élhettek vissza, a 2011-es módosítást követően már ez a lehetőség az adóhatóság kezében van. A kérdés csupán az, hogy él-e majd a törvény adta jogával?
A január 1-jével létrejövő új adóigazgatási szervezet dolgozóit a végleges szolgálati igazolványok elkészültéig ideiglenes dokumentumokkal látják el, amelyek azonban csak a korábbi igazolványokkal együtt lesznek érvényesek.
A nyugdíj egyéni nyilvántartó lap (NYENYI) jó ideje az egyik legvitatottabb adatszolgáltatási kötelezettség, hiszen ezeket az adatokat Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal párhuzamosan (ONYF) már 4 éve gyűjti az adóhatóság is. Szó volt ugyan arról, hogy egy kézbe kerül majd ez az adatszolgáltatás, de összevonást sikerült állítólagos adatbiztonsági hibákkal megfúrni, így jövőre is lesz NYENYI, sőt még az is kétséges, hogy 2012 áprilisára megszűnik-e.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal – megőrizve a regionális szerveződés előnyeit és a működőképesség folyamatosságát – háromszintű szervezetként működik október 1-jétől. A Központi Hivatal és a Regionális Főigazgatóságok mellett erős jogosítványokkal bíró megyei igazgatóságok jönnek létre.
Vagyonosodási vizsgálatoknál az APEH közismert módszere a saját bankszámlára befizetett összeget tekinti kiadásnak, míg a saját bankszámláról felvett összeget „igazi” bevételnek. Az adóhatóság magyarázata szerint ugyanis az előbbi csökkenti, az utóbbi növeli a rendelkezésre álló készpénzt. A kérdés, hogy ez a számítás alkalmas-e a tisztázatlan eredetű pénzek kiszűrésére.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől