A pénzügyminiszter november 11-én nyújtotta be a 2025. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot, amelyben már nem szerepelnek bizonyos különadók, viszont kérdés, hogy honnan lesz forrás ezek pótlására. Az egyes különadók eltörlése mellett a vállalkozásoktól várt adóbevételek jelentős gyarapodása a szembetűnő a jövő évre – mutat rá Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020–2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az áfa, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.
Az iparűzési adó 2025. évi többlete, becslések szerint 65 milliárd forint, jövőre átkerülne a területfejlesztési alapba, amelyre a magyarországi járások pályázhatnának. Jövő januártól minden magyarországi járás garantált éves fejlesztési forráshoz jut a Versenyképes járások program keretéből – jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Az előzetes adatok szerint 5018 milliárd forint, a GDP 6,7 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. évi hiánya. Az egyenleg az előző évinél 911 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal romlott – közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Már tavaly is megfigyelhető volt, hogy többéves csökkenés után ismét egyre többet ellenőriz az adóhatóság: 2022-ben 6,2 százalékkal emelkedett a revíziók száma az előző évhez képest. A tapasztalatok alapján ez a tendencia idén még erőteljesebben folytatódik. Az ellenőrzések legnépszerűbb adóneme ugyanakkor továbbra is az áfa – írja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Tovább nőtt az Európai Unióban az illegális cigarettapiac tavaly, a hamisított termékek fogyasztási listáját Franciaország vezeti, de Magyarországon is emelkedett az illegális cigarettaforgalom – derül ki a KPMG éves tanulmányából.
Magyarország tudta a legnagyobb arányban fehéríteni gazdaságát az OECD és az EU felmérései szerint – büszkélkedett Varga Mihály pénzügyminiszter a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége (VJASZSZ) mai ünnepi közgyűlése után tartott rendezvényen.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai között 2021-ben a GDP-arányos adóbevétel a mexikói 16,7 százaléktól a dániai 46,9 százalékig terjedt. Tavaly az OECD-országokban az adóteher az előző évihez képest 0,6 százalékponttal, 34,1 százalékra emelkedett, ami a második legnagyobb növekedés 1990 óta – jelentette be szerdán a szervezet.
Tavaly 15 ezer 813 milliárd forint folyt be az adó- és vámhivatalhoz, ami mintegy 94 százaléka a kormány által még a járványhelyzet előtt tervezettnek, az idén 17 ezer milliárd forint beszedése a cél – mondta Sors László, a Pénzügyminisztérium (PM) Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetéséért felelős államtitkára 2020-as online évértékelőjén csütörtökön Budapesten.
A koronavírus-járvány előtti tervekhez képest csaknem 100 milliárd euróval kevesebb adóbevétel keletkezhet az idén Németországban a szövetségi kormány csütörtökön ismertetett számításai szerint. A kormány azonban nem adóemelésekkel és megszorításokkal, hanem egy gazdaságösztönző programmal válaszol a helyzet változására – mondta Olaf Scholz pénzügyminiszter berlini tájékoztatóján.
Az előzetes becslések szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya – már nyolcadik egymást követő évben – érdemben az uniós kritérium alatt alakulhatott, amelynek köszönhetően az adósságráta az elmúlt két évtized legdinamikusabb mérséklődését mutathatta, közölte honlapján a Pénzügyminisztérium.
Októberben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 271,8 milliárd forint volt, az év első tíz hónapját 575,4 milliárd forintos hiánnyal zárta, ami az éves előirányzat 57,6 százalékának felel meg – erősítette meg csütörtökön kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium.
Júliusban 37,2 milliárd forint többlettel zárt a költségvetés. Ennek nyomán a központi alrendszer első héthavi hiánya 352,7 milliárd forint, amely az éves előirányzat 35,3 százaléka. A 2019 egészére kitűzött 1,8 százalékos GDP arányában mért hiánycél továbbra is teljesíthető – közölte honlapján a Pénzügyminisztérium.
Több mint 300 milliárd forinttal nőttek az adóbevételek az év első három hónapjában a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke csütörtök reggel az M1-en.
Annak ellenére, hogy évek óta csökkennek az adók, egyre több adóbevételt szed be a magyar állam – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára csütörtökön, Pécsen.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték