Tisztelt Szakértő! Annak, aki munkaviszony mellett (heti 36 óránál több órában) megbízást vállal abban a kft.-ben, amelyben tag is és ügyvezető is (a munkaviszony, amelyre tekintettel a járulékfizetés fennáll nem ebben a kft.-ben van) kell-e megbízási díjat fizetni, vagy lehet térítésmentesen ellátni a feladatokat, kell-e a megbízási díjra tekintettel adót/járulékot fizetni?
Könnygázt vetett be szerdán a rendőrség a görög fővárosban, Athénban tüntető gazdák ellen, akik a kormány megszorító intézkedései miatt vonultak utcára. Nagyjából 1300 gazda indult útnak éjjel komppal Krétáról a görög fővárosba, hogy ott a földművelésügyi minisztérium elé vonuljon.
Kedves Szakértő ! Két magánszemély keresztben tulajdonolja 20 százalékban a két kft.-t. Tehát Ágnes tag 20 százalékban az F Kft.-ben, István tag 20 százalékban a B Kft.-ben. Most elcserélik az üzletrészeiket. Ez a csere, ha jól gondolom, egy vétel és egy eladás, mindkét félnél. Az szja törvény szerinti szokásos piaci értéket csak a 9. pont F.) alapján lehet meghatározni, mivel a többi nem jöhet szóba. Így például István megszerezte a csere kapcsán F Kft. saját tőke 20 százalékát, plusz az előírt, Ágnes által fel nem vett osztalékra való jogosultságot. (A beszerzéshez kapcsolódó ráfordítástól most térjünk el. ) Kérdésem: 1. István adóalapja mint árfolyamnyereség most a cserénél a saját tőke 20% + előírt osztalék. Helyes? 2. István fel akarja venni az előírt osztalékot, ami Ágnes volt tulajdonrésze alapján most neki jár majd. Osztalékként adózza. Helyes? Ha mindkettő helyes, akkor az osztalék, ami a cserénél meghatározásra került, kétszer adózik. Ez zavar. Azt gondolom, hiba van a jogértelmezésemben. De lehet, ez volt a jogalkotói szándék. Kérem a segítséget. Köszönettel !
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőke elemei az alábbiak szerint néznek ki: 500 ezer jegyzett tőke, 3000 ezer lekötött tartalék pótbefizetésből, -3000 ezer eredménytartalék korábbi évek veszteségéből. Mérlegfőösszeg: 500 ezer. Szeretnénk a társaság tulajdonosainak üzletrészét megvásárolni. Kérdésem, hogy milyen módon történjen a üzletrész adásvétele, illetve a társasági szerződés módosítása úgy, hogy sem a jelenlegi, sem a jövőbeni tulajdonosoknak ne keletkezzen adó, illetve illetékfizetési kötelezettsége az ügyletből (se most, se később)? Ki emeljen a jogszabályi követelményeknek megfelelően jegyzett tőkét? Mi történik/történhet a saját tőke elemként kimutatott pótbefizetéssel? Előre is köszönöm válaszukat.
Évi 4000 kilowattóra teljesítmény felett kell a napelemekre újonnan kiszabott adót fizetni, egy normál méretű háztartás viszont bőven a teljesítménylimit alatt használ áramot, így nem kell majd fizetnie – mondta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán.
A magánszemélyek nemcsak bankoktól, pénzügyi vállalkozásoktól juthatnak hitelhez, hanem a polgári jog (Ptk.) szabályai szerint – nem üzletszerűen folytatott tevékenység keretében – bármely cégtől, szervezettől, magánszemélytől is bárki bármire kaphat kölcsönt.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. osztalék kifizetéséről döntött. A kültag semmilyen formában nem vesz részt a társaság tevékenységében. A beltag és a kültag vagyoni hozzájárulása 50-50 százalék. A kültag lemondhat-e az osztalékáról a beltag javára? Ha igen, ez milyen formában lehetséges, illetve jár-e valamilyen adó-, illetékfizetési kötelezettséggel? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! A kft.-nek 2 tagja van, osztalékra 50-50 százalékban jogosultak. Az egyik tag életvitelszerűen Németországban él, ott van rendszeres jövedelme, ott biztosított és ott adózik. A másik tag saját jogú nyugdíjas, ő itt él Magyarországon, utána fizetik a havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2016. év terhére osztalékot szeretnének fizetni. Kérdésem, hogy milyen adó terheli a kifizetéseket? Válaszát előre is köszönöm. Üdv. Polákné
Egy kft. ügyvezetői részt vettek egy tevékenységükkel összefüggő konferencián, melyről számlát kaptak. A számlán szerepel a rendezvény részvételi díja és a továbbszámlázott étel, ital áfásan. Ez a kft. számára teljes mértékben költségként elszámolható-e, az áfa visszaigényelhető-e? Illetve van-e valamilyen adóvonzata a kft. vagy akár az ügyvezetők tekintetében? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Egy tehetséges sportoló fiatalembert, hogy ne kelljen abbahagynia a sportot és elmenni dolgozni, magánszemélyek támogatnák. Havi szinten 30-50 ezer forintot utalnának át neki. Mi lenne ennek a járulék- és adóvonzata?
Tisztelt Szakértő! 2016-ban elhalálozás során férjtől a feleség örökölt ingatlant, amit 2017-ben értékesített. Kérdés: személyi jövedelem adót kell fizetni az eladás után? Ha igen, akkor mi alapján kell megállapítani az adóalapot (a hagyatéki végzésben feltüntetett érték a mérvadó?)? Az öröklésnél figyelni kell a 5 éves időintervallumot? Köszönettel: Égei Emese
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem segítségét. Fuvarozással foglalkozó ügyfelünk munkavállalója 18 órát vezetett Németország területén, amelyre a hatályos német jogszabályok szerint 8,84 EUR/óra órabért kell fizetni a dolgozónak. Kérdésem, hogy milyen jogcímen kell számfejteni a német minimálbért, illetve azt milyen adó- és járulékterhek terhelik? Kell-e éjszakai pótlékot fizetni a németországi időtartamra?
Tisztelt Adózóna! Társaságunk egy angol állampolgárságú magánszemélynek szeretne megbízási díjat fizetni (szellemi tevékenység: ötletelés egy projekt kapcsán). A munkát Magyarországon végzi. Nincs magyarországi adóazonosítója/taj száma. Kérdésünk: lehet-e úgy kifizetni a munkáját, hogy a bruttó összeget átutaljuk neki és majd ő leadózza ott, ahol adóügyileg illetősége van (Anglia), vagy kötelező tőle járulékot/szja-t vonni és így szükséges neki adóazonosítót/taj számot kiváltani? 2000 euróról van szó. Köszönettel Szentesi Péter Virtus Kft.
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdálkodó és 4 fő a családi gazdálkodásba bejegyzett családi gazdaság adózásával kapcsolatban szeretném kérdezni: ez a családi gazdálkodás 2017 folyamán több, a családi gazdálkodásában használt tárgyi eszközét értékesíteni kívánja. Az alábbi példában egy 2017-es tervet vezetek le, ezzel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Bevételek: 1. Mg-i termék értékesítés árbevétele: 40 000 000 2. Támogatások / földalapú stb/ : 8 000 000 3. Tárgyi eszk. értékesítés bevétele : 100 000 000 Összes bevétele a gazdaságnak: 148 000 000 /29 600 e Ft/fő/ Költségek: 1. anyagbeszerzés: 32 000 000 2. egyéb: 6 000 000 3. értékesített tárgyi eszk. mar.értéke 19 600 000 4. kistermelői ktg átalány (bev. 40%-a) 59 200 000 Összes költség családi gazdálkodás 116 800 000 (23 360 e Ft/fő Jövedelem: 31 200 e Ft (6240 e Ft/fő) elhat.veszt. (38 000 e Ft), de 50% 15 600 e Ft (3120 e Ft/fő) Ezen 31 200 000 Ft/fő jövedelem után fizet mindenki: 15% szja-t és 27% ehót? Kérdésem, hogy helyes-e ez a levezetés? Különösképpen a kistermelői költségátalányra gondolok. A vázolt esetben figyelembe vehető-e a költségek között? Van-e eltérés abban az esetben ha a fő családi gazda egyéni vállalkozásban végzi ezt és évi kb: 300-500 e Ft közötti bevétele származik hóeltakarításból? Szíves válaszát előre is köszönöm: Hideghéty Blanka
Tisztelt Szakértő! Tanulószerződéssel gyakorlati oktatást végzünk 2 fő tanuló részére, kiknek a gyakorlati hét minden napjára meleg ételt biztosítunk. Kérdésem, hogy a kiszámlázott étkeztetés után kell-e külön szja-t és ehót fizetni, mint például az Erzsébet-utalvány után?
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték