2236 találat a(z) adó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár határozatlan időre Ausztráliába költözött. Magyarországon található ingatlanát hosszú távra bérbe adta. Segítségét kérném a bérbeadásból származó jövedelem adózásához.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy Romániában élő édesanya Magyarországon élő lányának utalna át egy nagyobb összeget, azzal a céllal, hogy Magyarországon lakást vegyenek. Az összeg lakáseladásából származik. Milyen adó- és illetékkötelezettségek merülnek fel? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Elnézést kérek de pont a kérdésemre nem kaptam választ, amit Ön leírt azt én is megtaláltam a szakirodalmakban. Viszont arra nem kaptam választ, hogy ha a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül adja át a megszerzett üzletrészt, akkor a tagoknak, akik térítés nélkül kapták meg az üzletrészt keletkezik-e adófizetési kötelezettségük. Amennyiben keletkezik adófizetés mikor amikor megkapta térítés nélkül az üzletrészt, vagy akkor amikor majd eladja a térítés nélkül kapott üzletrészt. Várom szíves válaszát. Köszönettel Gönczi Margit

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély egy tagi kölcsön követelést névértéken megvásárolta, de úgy, hogy az ellenérték kifizetése majd csak 2 év múlva lesz esedékes, így azt nem fizette ki. Ezen követelést a társasággal szemben pénzügyileg sikeresen érvényesíti (még mielőtt a vételára kifizetésre kerülne). Hogyan alakul az adózása ennek az ügyletnek, illetve keletkezik-e az szja-n kívül járulékfizetési kötelezettség? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm !

Kérdés

2011. III. negyedévi áfabevallást ügyfelem nullásan adta be, adatot a bevallás nem tartalmazott. Az adószámát 2011.09.05-én kapta, adóköteles tevékenységének megkezdését, a NAV ettől a naptól regisztrálta. Az első levonandó áfát tartalmazó számlájának dátuma 2011.09.20. A mai napig mindvégig negyedéves bevalló áfa adónemben. A kérdés: meddig nyújtható be az önellenőrzés áfa adónemben (visszaigénylés lenne) a fenti adatok alapján 2011. III. negyedévre vonatkozóan? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. 2015. évről szóló beszámolóját 2016. május 31-én jóváhagyta, közzétette. A beszámoló közzététele után észleltük a hibát, hogy nem hagytunk jóvá osztalékot, hanem az eredménytartalékba vezettük át. 2015. éven 8 millió forint került az eredménytartalékba. Szeretném kérdezni, hogy most 2016. júniusban hogyan tudnánk a 2015. évben eredménytartalékba helyezett összegből 5 millió forint osztalékot kivenni? Kérném, írja le a folyamatot, adó, eho vonzatát illetve könyvelését! Köszönettel;

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy magyar kft. ügyvezetője, aki amerikai állampolgár, és az év nagyobb részében Amerikában tartózkodik, megbízási díjat kap havi szinten a kft.-től (180 ezer forint bruttó/hó), akkor a megbízási díjjal kapcsolatban milyen adó- és járuléklevonás, illetve fizetés terheli a kft.-t? Köszönettel: Molnárné Biczók Barbara

Kérdés

Külföldi munkavállalónk állandó bejelentett lakcíme változatlanul külföldön található. Bizonyos időközönként - előreláthatólag negyedévente egy alkalommal - hazautazna családjához, amely utat repülőgéppel tenné meg. A cég hajlandó kifizetni számára a repülőjegyek oda-vissza útra szóló árának 100 százalékát. Kérdés: meghaladhatja-e a cég a Nemzetgazdasági Minisztérium által adott évre meghatározott költségtérítés felső korlátjának összegét? Amennyiben igen, a hazautazás teljes költsége továbbra is adómentesen adható a munkavállaló részére mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató szempontjából, és a cég a teljes összeget a vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekintheti-e? Ha nem adómentes, akkor a felső korlát és a juttatott összeg közötti különbözetre kell csak adót fizetni vagy a teljes összegre? Milyen adóterheket jelent ez akár a munkavállaló, akár a munkáltató számára?

Kérdés

Ügyfelem magánszemélyként magyar adószámos vállalkozástól ügynöki jutalékot kapott. A jutalékból nem vontak személyi jövedelemadót és semmilyen járulékot, csupán egy elszámolást kapott a teljesítményéről és az őt ezért megillető összegről. Kérdésem: a magánszemélynek (aki nem vállalkozó, csak adóazonosító száma van), milyen típusú jövedelemként kell bevallani, továbbá milyen mértékű adó- és járulék terheli? Az eho esetében kérdésem a százalék mértéke, valamint a 450 ezer forintos felső plafon alkalmazhatósága. Köszönöm!

Kérdés

A társaságunk tulajdonában van az ingatlan, illetve a rajta álló lakókonténerek (1-nél több magánszemély elhelyezésére). Az ebben lakó magánszemélyek (lakóhelyük nincs ezen a településen, illetve nem áll fenn kapcsolt viszony) kétféle kapcsolatban állnak társaságunkkal: 1.) Egy munkaerő-kölcsönző cég alkalmazottai, akiket nekünk kölcsönöznek havi díj ellenében. 2.) Valamely kapcsolt vállalkozásunkban állnak munkaviszonyban. Jól gondoljuk-e? - Ha a társaságunk bérleti díjat számláz annak a cégnek, akinek alkalmazottja az ott lakó dolgozó, akkor ebben az esetben teljesülni tudnak az adómentesség feltételei és nincs adófizetési kötelezettség sem a munkáltató sem a munkavállaló részéről. A bérleti díjat befogadó cég az áfát levonhatja. - Ha társaságunk nem számlázza le a bérleti díjat, akkor nem tud megvalósulni az adómentesség, tehát adóköteles juttatásnak minősül. Kérdés, - hogy ez esetben mi a juttatás összege? A munkásszálláson való elhelyezés piaci értéke? - Ez esetben a munkáltató fizeti az adót vagy a munkavállaló (nem önálló tevékenységből származó jövedelem)? - Ha nem a munkavállaló, akkor melyik cég fizeti az adót? A dolgozót foglalkoztató cég? Milyen alapon, hiszen ő nem nyújt semmit. Vagy a társaságunk? De nekünk ebből semmi előnyünk, bevételünk nem származik. Köszönettel.

Kérdés

Végelszámolással kapcsolatos kérdésünk van, melynek szíves megválaszolását kérjük. Kft. egyszerűsített végelszámolással szeretne megszűnni. A végelszámolás időszakában veszteség keletkezett, valamint a NAV folyószámlán túlfizetés. A tag részére a veszteség és a kintlévőség miatt a bevallott, leadózott osztalékot csak részben lehetett kifizetni. Az a kérdésünk, hogyan kell lerendezni a NAV-val a folyószámla-túlfizetést és a tag felé a tartozást? Lekönyvelhetjük-e rendkívüli bevételként a tag által elengedett összeget, és rendkívüli költségnek, hogy lemondunk a NAV tartozásról? Ebben az esetben minden sorunk 0 lenne a mérlegben, és az eredmény is 0 lenne a 1671-es bevallásban. A megszűnés után a tag igényt tarthatna-e az adótúlfizetésre? Egyszemélyes kft.-ről van szó. Szíves segítségüket előre is nagyon köszönjük. Molnárné

Cikk

Soha nem látott mértékben csökkent a cégek és a magánszemélyek adótartozása az elmúlt egy évben – értesült a Magyar Idők. A hát­ralék együttes összegének apadását több okkal magyarázza az adóhivatal: bizonyos esetekben elnézőbb a hatóság a cégekkel, a notórius tartozókhoz viszont a vagyon lefoglalásáért immár a pénzügyőrök is kimennek.

Cikk

A 2018-2020-as évekre vonatkozó költségvetési kitekintést megalapozó makrogazdasági prognózisában 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre és a jövő évi 0,9 százalékos, illetve a 2018-as 2,4 százalékos infláció után következő két évben a fogyasztói árak 3,0 százalékos emelkedésével számol a kormányzat a költségvetési törvényjavaslat kiegészítéseként a parlament honlapjára felkerült dokumentum szerint.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési adókedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Könyvelési devizanem vátlása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Késedelmi kamat számfejtése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink