Tisztelt Szakértő! Egy magyar belföldi illetékességű magánszemély az angliai székhelyű, saját tulajdonú cégében munkaviszonyban dolgozik, de 183 napnál kevesebbet tartózkodik Angliában. A munkabért Angliában nem adózta le. Magyar országon kell-e személyi jövedelem adót fizetnie az Angliából kapott munkabér után? Köszönettel: KM
Közös tulajdonú lakás bérbeadásáról, költségelszámolásáról, adójáról és egészségügyi hozzájárulásáról kérdezett olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a munkáltató a munkába járás költségét kilométerenként 15 forinttal téríti, a 9 és 15 forint közötti részre van-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?
A Jobbik úgynevezett földesúradót vezetne be kormányra kerülése esetén – közölte Vona Gábor pártelnök szombati budapesti sajtótájékoztatóján.
Az ápolás díj – nem tekintve, a gondozásra, ápolásra szoruló személy érdekeit – sokak számára szinte az egyetlen megélhetési forrás, ráadásul a folyósításának tartama szolgálati időnek számít, egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot nyújt, és így mentesít az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól. Ugyanakkor tudni kell, hogy az ápolási díj a nyugellátásra való jogosultságot nem minden esetben „hozza előrébb”, hiszen a nők kedvezményes nyugdíjához nem pusztán 40 év szolgálati idő, hanem annak „minősített esete”, 40 évnyi jogosultsági idő szükséges.
Tisztelt Szakértő, Az lenne a kérdésem, hogy egyszemélyes kft. esetében, az ügyvezető-tulajdonos után kell-e bármiféle adót és járulékot fizetni, ha rendelkezik máshol 36 órát meghaladó jogviszonnyal, de a társasági szerződés alapján az ügyvezetést munkaviszonyban látja el? Előre is köszönöm,
Tisztelt Szakértő! Annak, aki munkaviszony mellett (heti 36 óránál több órában) megbízást vállal abban a kft.-ben, amelyben tag is és ügyvezető is (a munkaviszony, amelyre tekintettel a járulékfizetés fennáll nem ebben a kft.-ben van) kell-e megbízási díjat fizetni, vagy lehet térítésmentesen ellátni a feladatokat, kell-e a megbízási díjra tekintettel adót/járulékot fizetni?
Könnygázt vetett be szerdán a rendőrség a görög fővárosban, Athénban tüntető gazdák ellen, akik a kormány megszorító intézkedései miatt vonultak utcára. Nagyjából 1300 gazda indult útnak éjjel komppal Krétáról a görög fővárosba, hogy ott a földművelésügyi minisztérium elé vonuljon.
Kedves Szakértő ! Két magánszemély keresztben tulajdonolja 20 százalékban a két kft.-t. Tehát Ágnes tag 20 százalékban az F Kft.-ben, István tag 20 százalékban a B Kft.-ben. Most elcserélik az üzletrészeiket. Ez a csere, ha jól gondolom, egy vétel és egy eladás, mindkét félnél. Az szja törvény szerinti szokásos piaci értéket csak a 9. pont F.) alapján lehet meghatározni, mivel a többi nem jöhet szóba. Így például István megszerezte a csere kapcsán F Kft. saját tőke 20 százalékát, plusz az előírt, Ágnes által fel nem vett osztalékra való jogosultságot. (A beszerzéshez kapcsolódó ráfordítástól most térjünk el. ) Kérdésem: 1. István adóalapja mint árfolyamnyereség most a cserénél a saját tőke 20% + előírt osztalék. Helyes? 2. István fel akarja venni az előírt osztalékot, ami Ágnes volt tulajdonrésze alapján most neki jár majd. Osztalékként adózza. Helyes? Ha mindkettő helyes, akkor az osztalék, ami a cserénél meghatározásra került, kétszer adózik. Ez zavar. Azt gondolom, hiba van a jogértelmezésemben. De lehet, ez volt a jogalkotói szándék. Kérem a segítséget. Köszönettel !
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőke elemei az alábbiak szerint néznek ki: 500 ezer jegyzett tőke, 3000 ezer lekötött tartalék pótbefizetésből, -3000 ezer eredménytartalék korábbi évek veszteségéből. Mérlegfőösszeg: 500 ezer. Szeretnénk a társaság tulajdonosainak üzletrészét megvásárolni. Kérdésem, hogy milyen módon történjen a üzletrész adásvétele, illetve a társasági szerződés módosítása úgy, hogy sem a jelenlegi, sem a jövőbeni tulajdonosoknak ne keletkezzen adó, illetve illetékfizetési kötelezettsége az ügyletből (se most, se később)? Ki emeljen a jogszabályi követelményeknek megfelelően jegyzett tőkét? Mi történik/történhet a saját tőke elemként kimutatott pótbefizetéssel? Előre is köszönöm válaszukat.
Évi 4000 kilowattóra teljesítmény felett kell a napelemekre újonnan kiszabott adót fizetni, egy normál méretű háztartás viszont bőven a teljesítménylimit alatt használ áramot, így nem kell majd fizetnie – mondta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán.
A magánszemélyek nemcsak bankoktól, pénzügyi vállalkozásoktól juthatnak hitelhez, hanem a polgári jog (Ptk.) szabályai szerint – nem üzletszerűen folytatott tevékenység keretében – bármely cégtől, szervezettől, magánszemélytől is bárki bármire kaphat kölcsönt.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. osztalék kifizetéséről döntött. A kültag semmilyen formában nem vesz részt a társaság tevékenységében. A beltag és a kültag vagyoni hozzájárulása 50-50 százalék. A kültag lemondhat-e az osztalékáról a beltag javára? Ha igen, ez milyen formában lehetséges, illetve jár-e valamilyen adó-, illetékfizetési kötelezettséggel? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! A kft.-nek 2 tagja van, osztalékra 50-50 százalékban jogosultak. Az egyik tag életvitelszerűen Németországban él, ott van rendszeres jövedelme, ott biztosított és ott adózik. A másik tag saját jogú nyugdíjas, ő itt él Magyarországon, utána fizetik a havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2016. év terhére osztalékot szeretnének fizetni. Kérdésem, hogy milyen adó terheli a kifizetéseket? Válaszát előre is köszönöm. Üdv. Polákné
Egy kft. ügyvezetői részt vettek egy tevékenységükkel összefüggő konferencián, melyről számlát kaptak. A számlán szerepel a rendezvény részvételi díja és a továbbszámlázott étel, ital áfásan. Ez a kft. számára teljes mértékben költségként elszámolható-e, az áfa visszaigényelhető-e? Illetve van-e valamilyen adóvonzata a kft. vagy akár az ügyvezetők tekintetében? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték