A kis baráti sörfőzdék és a sportegyesületek jól járnak, a reklámadóhoz a brüsszeli kifogások ellenre is ragaszkodik a kormány, az Európa-rekordot jelentő áfaszint pedig megmarad – olvasható a hvg hetilap legfrissebb számában.
A Gazdasági Versenyhivatal az új gépjárművek forgalomba helyezésével és üzemben tartásával összefüggő költségek (például: regisztrációs adó, illeték) csökkentését javasolja az új autók, ezen belül a környezetkímélőbb típusok vásárlásának ösztönzése érdekében, mindez ugyanis egyebek mellett kedvező hatást gyakorolna a gazdaság fehéredésére – derül ki a GVH piacelemzési tanulmányából, amelyet szerdán juttatott el a hivatal az MTI-hez.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 1992-ben vásárolt egy telket amire családi házat épített. Ezt a családi házat 2016. évben értékesítette. Minden le is zajlott 2016-ban pénzügyileg is, földhivatalilag is. Majd 2016-ban egy újabb családi házat vásároltak, több volt a mostani vásárlás értéke, mint amennyiért az előzőt eladták. Kérdésem az lenne, hogy be kell-e vallani a 2016-os adóbevallásban? Esetleg egyéb kedvezmény megilleti-e ebből az ügyletből kifolyólag? Válasza sürgős lenne! Köszönettel;
Tisztelt szakértő! 2014. december 03-án hagyatékátadó végzéssel, szülőtől örökölt 2/4 tulajdoni hányaddal, 2 testvér(4.500.000 Ft), a családi házas ingatlant. 2016.02.09.-én kelt adásvételi szerződéssel értékesítésre került 14.500.000 Ft értékben. Az ingatlan másik 2/4 része már 2010-ben öröklésre került. Hogy adózunk utána? Felmerült hirdetési költség, örökösödési illeték, igazgatási szolgáltatási díj, az öröklés fele-fele arányban történt a 2 testvér között. A felsorolt költségek csak 1-1 személy nevére szólnak. Illeték, hirdetés stb. költségként egyenlő arányba kerülnek levonásra, vagy csak a számlán szereplő személy vonhatja le? A 2010-ben örökölt rész már nem adóköteles, így annak illetéke és a költségek már nem számolhatók el? Kérném segítségét a helyes adóköteles jövedelem megállapításához! Köszönettel!
Magánszemély kölcsönt ad vállalkozásnak. A kölcsönt kamatmentesen nyújtja, késedelmes visszafizetés esetére viszont késedelmi kamatot kér. Kérdésem, hogy az így kapott késedelmi kamat a magánszemélynél jövedelemnek minősül-e, ha igen, annak milyen adó- és járulékvonzatai vannak? A magánszemély a társaságban személyesen közreműködő tag.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemély tagjának osztalékfizetést szavaz meg, amelyet a cég tulajdonában lévő részesedéssel fizet ki az alábbi adatok szerint: – bruttó osztalék: 1500 eft – részesedés könyv szerinti értéke (ez megegyezik a piaci értékkel): 10 000 eft A következő kérdések merültek fel az ügylettel kapcsolatosan: 1. Az osztalék és a részesedés értéke közötti különbözet jövedelmet képez-e a magánszemélynél? Ha igen, az milyen típusú jövedelem: osztalékból származó vagy egyéb jövedelem? 2. Hogyan kell az adót és a járulékot érvényesíteni a magánszeméllyel szemben, figyelembe véve, hogy természetben kapja az osztalékot? 3. Ha magánszemély a különbözet után adózik, akkor keletkezik-e a társaságnál valamilyen címen adóalap-növelő tétel? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Nem mondott le a kormány arról az ötletről, hogy előírja, mennyi eladónak kellene dolgozni a boltokban – derül ki az Index által közölt legújabb kormányzati előterjesztésből.
2017-től az óvodai költségek a cafatéria terhére elszámolhatók. Mit kell utána fizetni? Kinek adható? Milyen szerződést kell kötni, kivel, az óvodával?
Tisztelt Szakértő! Egy adószámos magánszemély egy kifizetőhely számára ad számlát. Az adószámos magánszemély kérhet-e/nyilatkozhat-e úgy, hogy a kifizetőhely tőle ne vonjon adóelőleget és járulékokat? Tudomásom szerint a kifizetőhelynek az adószámos magánszemélytől minden esetben le kell vonnia a adót, járulékot. Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy magyar belföldi illetékességű magánszemély az angliai székhelyű, saját tulajdonú cégében munkaviszonyban dolgozik, de 183 napnál kevesebbet tartózkodik Angliában. A munkabért Angliában nem adózta le. Magyar országon kell-e személyi jövedelem adót fizetnie az Angliából kapott munkabér után? Köszönettel: KM
Közös tulajdonú lakás bérbeadásáról, költségelszámolásáról, adójáról és egészségügyi hozzájárulásáról kérdezett olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a munkáltató a munkába járás költségét kilométerenként 15 forinttal téríti, a 9 és 15 forint közötti részre van-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?
A Jobbik úgynevezett földesúradót vezetne be kormányra kerülése esetén – közölte Vona Gábor pártelnök szombati budapesti sajtótájékoztatóján.
Az ápolás díj – nem tekintve, a gondozásra, ápolásra szoruló személy érdekeit – sokak számára szinte az egyetlen megélhetési forrás, ráadásul a folyósításának tartama szolgálati időnek számít, egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot nyújt, és így mentesít az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól. Ugyanakkor tudni kell, hogy az ápolási díj a nyugellátásra való jogosultságot nem minden esetben „hozza előrébb”, hiszen a nők kedvezményes nyugdíjához nem pusztán 40 év szolgálati idő, hanem annak „minősített esete”, 40 évnyi jogosultsági idő szükséges.
Tisztelt Szakértő, Az lenne a kérdésem, hogy egyszemélyes kft. esetében, az ügyvezető-tulajdonos után kell-e bármiféle adót és járulékot fizetni, ha rendelkezik máshol 36 órát meghaladó jogviszonnyal, de a társasági szerződés alapján az ügyvezetést munkaviszonyban látja el? Előre is köszönöm,
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték