Tisztelt Szakértő! Egy Romániában élő édesanya Magyarországon élő lányának utalna át egy nagyobb összeget, azzal a céllal, hogy Magyarországon lakást vegyenek. Az összeg lakáseladásából származik. Milyen adó- és illetékkötelezettségek merülnek fel? Válaszát előre is köszönöm.
Elnézést kérek de pont a kérdésemre nem kaptam választ, amit Ön leírt azt én is megtaláltam a szakirodalmakban. Viszont arra nem kaptam választ, hogy ha a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül adja át a megszerzett üzletrészt, akkor a tagoknak, akik térítés nélkül kapták meg az üzletrészt keletkezik-e adófizetési kötelezettségük. Amennyiben keletkezik adófizetés mikor amikor megkapta térítés nélkül az üzletrészt, vagy akkor amikor majd eladja a térítés nélkül kapott üzletrészt. Várom szíves válaszát. Köszönettel Gönczi Margit
Tisztelt Szakértő! Magánszemély egy tagi kölcsön követelést névértéken megvásárolta, de úgy, hogy az ellenérték kifizetése majd csak 2 év múlva lesz esedékes, így azt nem fizette ki. Ezen követelést a társasággal szemben pénzügyileg sikeresen érvényesíti (még mielőtt a vételára kifizetésre kerülne). Hogyan alakul az adózása ennek az ügyletnek, illetve keletkezik-e az szja-n kívül járulékfizetési kötelezettség? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm !
2011. III. negyedévi áfabevallást ügyfelem nullásan adta be, adatot a bevallás nem tartalmazott. Az adószámát 2011.09.05-én kapta, adóköteles tevékenységének megkezdését, a NAV ettől a naptól regisztrálta. Az első levonandó áfát tartalmazó számlájának dátuma 2011.09.20. A mai napig mindvégig negyedéves bevalló áfa adónemben. A kérdés: meddig nyújtható be az önellenőrzés áfa adónemben (visszaigénylés lenne) a fenti adatok alapján 2011. III. negyedévre vonatkozóan? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel CsK
Tisztelt Szakértő! Kft. 2015. évről szóló beszámolóját 2016. május 31-én jóváhagyta, közzétette. A beszámoló közzététele után észleltük a hibát, hogy nem hagytunk jóvá osztalékot, hanem az eredménytartalékba vezettük át. 2015. éven 8 millió forint került az eredménytartalékba. Szeretném kérdezni, hogy most 2016. júniusban hogyan tudnánk a 2015. évben eredménytartalékba helyezett összegből 5 millió forint osztalékot kivenni? Kérném, írja le a folyamatot, adó, eho vonzatát illetve könyvelését! Köszönettel;
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy magyar kft. ügyvezetője, aki amerikai állampolgár, és az év nagyobb részében Amerikában tartózkodik, megbízási díjat kap havi szinten a kft.-től (180 ezer forint bruttó/hó), akkor a megbízási díjjal kapcsolatban milyen adó- és járuléklevonás, illetve fizetés terheli a kft.-t? Köszönettel: Molnárné Biczók Barbara
Külföldi munkavállalónk állandó bejelentett lakcíme változatlanul külföldön található. Bizonyos időközönként - előreláthatólag negyedévente egy alkalommal - hazautazna családjához, amely utat repülőgéppel tenné meg. A cég hajlandó kifizetni számára a repülőjegyek oda-vissza útra szóló árának 100 százalékát. Kérdés: meghaladhatja-e a cég a Nemzetgazdasági Minisztérium által adott évre meghatározott költségtérítés felső korlátjának összegét? Amennyiben igen, a hazautazás teljes költsége továbbra is adómentesen adható a munkavállaló részére mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató szempontjából, és a cég a teljes összeget a vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekintheti-e? Ha nem adómentes, akkor a felső korlát és a juttatott összeg közötti különbözetre kell csak adót fizetni vagy a teljes összegre? Milyen adóterheket jelent ez akár a munkavállaló, akár a munkáltató számára?
Ügyfelem magánszemélyként magyar adószámos vállalkozástól ügynöki jutalékot kapott. A jutalékból nem vontak személyi jövedelemadót és semmilyen járulékot, csupán egy elszámolást kapott a teljesítményéről és az őt ezért megillető összegről. Kérdésem: a magánszemélynek (aki nem vállalkozó, csak adóazonosító száma van), milyen típusú jövedelemként kell bevallani, továbbá milyen mértékű adó- és járulék terheli? Az eho esetében kérdésem a százalék mértéke, valamint a 450 ezer forintos felső plafon alkalmazhatósága. Köszönöm!
A társaságunk tulajdonában van az ingatlan, illetve a rajta álló lakókonténerek (1-nél több magánszemély elhelyezésére). Az ebben lakó magánszemélyek (lakóhelyük nincs ezen a településen, illetve nem áll fenn kapcsolt viszony) kétféle kapcsolatban állnak társaságunkkal: 1.) Egy munkaerő-kölcsönző cég alkalmazottai, akiket nekünk kölcsönöznek havi díj ellenében. 2.) Valamely kapcsolt vállalkozásunkban állnak munkaviszonyban. Jól gondoljuk-e? - Ha a társaságunk bérleti díjat számláz annak a cégnek, akinek alkalmazottja az ott lakó dolgozó, akkor ebben az esetben teljesülni tudnak az adómentesség feltételei és nincs adófizetési kötelezettség sem a munkáltató sem a munkavállaló részéről. A bérleti díjat befogadó cég az áfát levonhatja. - Ha társaságunk nem számlázza le a bérleti díjat, akkor nem tud megvalósulni az adómentesség, tehát adóköteles juttatásnak minősül. Kérdés, - hogy ez esetben mi a juttatás összege? A munkásszálláson való elhelyezés piaci értéke? - Ez esetben a munkáltató fizeti az adót vagy a munkavállaló (nem önálló tevékenységből származó jövedelem)? - Ha nem a munkavállaló, akkor melyik cég fizeti az adót? A dolgozót foglalkoztató cég? Milyen alapon, hiszen ő nem nyújt semmit. Vagy a társaságunk? De nekünk ebből semmi előnyünk, bevételünk nem származik. Köszönettel.
Argentína és a katalánok sztárjának három adózással kapcsolatos vádpontban kell felelnie a bíróság előtt, apjával együtt – írja a goal.com.
A 2017-es költségvetés, a jövő évi adótörvény-módosítások, a vasárnapi bérpótlék és a cafeteria is téma volt kedden a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), amelyet a mostani találkozót megelőzően 2012 decemberében tartottak meg utoljára.
Végelszámolással kapcsolatos kérdésünk van, melynek szíves megválaszolását kérjük. Kft. egyszerűsített végelszámolással szeretne megszűnni. A végelszámolás időszakában veszteség keletkezett, valamint a NAV folyószámlán túlfizetés. A tag részére a veszteség és a kintlévőség miatt a bevallott, leadózott osztalékot csak részben lehetett kifizetni. Az a kérdésünk, hogyan kell lerendezni a NAV-val a folyószámla-túlfizetést és a tag felé a tartozást? Lekönyvelhetjük-e rendkívüli bevételként a tag által elengedett összeget, és rendkívüli költségnek, hogy lemondunk a NAV tartozásról? Ebben az esetben minden sorunk 0 lenne a mérlegben, és az eredmény is 0 lenne a 1671-es bevallásban. A megszűnés után a tag igényt tarthatna-e az adótúlfizetésre? Egyszemélyes kft.-ről van szó. Szíves segítségüket előre is nagyon köszönjük. Molnárné
Soha nem látott mértékben csökkent a cégek és a magánszemélyek adótartozása az elmúlt egy évben – értesült a Magyar Idők. A hátralék együttes összegének apadását több okkal magyarázza az adóhivatal: bizonyos esetekben elnézőbb a hatóság a cégekkel, a notórius tartozókhoz viszont a vagyon lefoglalásáért immár a pénzügyőrök is kimennek.
A 2018-2020-as évekre vonatkozó költségvetési kitekintést megalapozó makrogazdasági prognózisában 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre és a jövő évi 0,9 százalékos, illetve a 2018-as 2,4 százalékos infláció után következő két évben a fogyasztói árak 3,0 százalékos emelkedésével számol a kormányzat a költségvetési törvényjavaslat kiegészítéseként a parlament honlapjára felkerült dokumentum szerint.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték