Az adótörvény 2010. évi változásai a hazai Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készült kimutatásokat sem hagyják érintetlenül. A leggyakrabban a halasztott adó elszámolása okozhat fejfájást.
Bár a természetbeni juttatások fogalma 2011. január 1-jét követően megszűnik, egy részük továbbra is adható, csak adózni kell utánuk vagyoni értékként.
Egy cég életében kevés az az időpont, amikor az adóellenőr éppen jókor jön, de jobb előre készülni az ilyen típusú találkozóra, hiszen jövőre változik az ellenőrzés gyakorlata. A Mazars megosztotta adóellenőrzési tapasztalatait és a a lehetséges kockázatokra hívta fel a figyelmet.
A béren kívüli juttatások az egyik legnépszerűbb adóoptimalizálási módszer, amely elsősorban olyan szolgáltatások igénybevételére ösztönöz, amelyek az állam értékében is állnak. Összehasonlítottuk milyen juttatásokat hogyan kell leadózni idén és jövőre.
Jövőre a munkáltatónak a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetniük a törvénymódosítás értelmében, írja a HVG Adó 2011 különszáma. Ha szeretné tudni, mekkora bérnek felelnek majd meg a 2011-ben adható béren kívüli juttatások, most kiszámolhatja.
A módosított különadó törvény már megkülönbözteti az állami vezetőket az egyéb beosztottaktól. Állami (önkormányzati) vezetőkre megmaradt a 2 milliós korlát, de a beosztott közalkalmazottakra 3,5 milliós korlát vonatkozik. Kikerült a törvény szövegéből a 60 napra számított összeget meghaladó rész. Így egyrészt egyszerűbb lett a számítás, másrészt most már valóban 2 millió illetve 3,5 millió feletti rész képezi a különadó alapját. Számítsa ki most, mennyit kell adóznia végkielégítése után!
Tizenhat százalékos osztalékkal, eltörölt forrásadóval, áfamentesen adható szolgáltatásokkal és új adóalap-kedvezményekkel kedveskednek a cégeknek jövőre. De mi az az adóelőny, amit még idén érdemes kihasználniuk a cégeknek? Összefoglaltuk.
Az átalakuló szabályok és adókulcsok a kedvezményezett béren kívüli juttatások 16 százalékos kulccsal adóznak majd, (ami mindösszesen 19,04 százalék plusz terhet jelentenek a munkáltatónak), viszont nem változott a kedvezményesen adható juttatás nagysága.
Megháromszorozná a termékdíjként beszedett adókat Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. A kormány egyelőre nem vevő a hulladékfronton galibával fenyegető ötletre.
Jövő év január 1-jétől létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VP) összeolvadásával. A NAV elnökét a nemzetgazdasági miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre.
A kormány meggondolta magát, mégsem vezet be járulékkedvezményt a magasabb jövedelmekre. A tb-plafon visszavonásával legalább 160 milliárd forintot spórol a büdzsének.
Amit most látunk, az adóátrendezés, nem adócsökkentés. Hasznát elsősorban a gazdagok, közülük is a kevés sokgyermekes látja majd, írja a Hírszerző
Adócsökkentés vagy adóátrendezés? Az ezzel kapcsolatos állításokat mindenki számokkal próbálta alátámasztani, szem előtt tartva, mekkora összeg marad az adózók zsebében. Most a különböző költségvetési számításokat vetettük össze az előzetes becslésekkel.
Az állam 2011-ben 540 milliárd forintnyi magánnyugdíj-pénztárakban felhalmozott készpénzforrást akar bevonni a költségvetési, immáron 6 százalékos deficit csökkentésére. Csakhogy Angyal József okleveles adószakértő szerint több probléma is van ennek az 540 milliárd forintos magánvagyonnak a felhasználásával.
Az MSZP vitatja a gazdasági miniszter által szombaton bejelentett 2011-es költségvetés kiadási oldalának racionalitását, a munkaadói szervezetek pedig a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos részleteket hiányolják a jövő évre tervezett büdzséből. Kérdés, hogy van-e egyáltalán fedezet a 2011-es költségvetési tervben szereplő adócsökkentésre.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték