388 találat a(z) adóalap cimkére
Téves áfakulcs miatti áfabevallás helyesbítése kérdéshez kiegészítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A korábban ilyen címmel feltett kérdéshez kapcsolódva: nem történt számlakiállítás, mert nyugtás, online pénztárgépes értékesítések voltak, az áfadifferenciát úgy tudjuk megállapítani, hogy a bruttó összegből a téves 27% helyett a 18%-ot valljuk be, a 27%-os áfa csökken, a 18%-os áfa nő, egyenlegében a differencia mínusz áfa lesz, de az adóalapom is változik, nem? Az árbevételem lesz több a differenciával.
Ingatlanértékesítésből származó jövedelem
Kérdés
2016 októberében beszerzett ingatlant értékesíteni kívánjuk 2020 januárjában. Az értékesítésből származó jövedelem kiszámításakor figyelembe kell venni az eltelt hónapok számát azaz 3 év 3 hónap és a számított jövedelem 60 százaléka lesz adóalap, vagy csak az adóévek számítanak és a jövedelem 30 százaléka lesz adóalap (mivel a 4. adóévről van szó)? Köszönettel
Ingatlaneladás, szja-alap?
Kérdés
Elnézést, pontosítani szeretném a korábbi kérdésemet: Egy lakóház, udvar teljes eladási ára 2019-ben 8 000 000 forint. Az ingatlant két testvér örökölte a szülőktől. 2/4-ed rész apai örökségként 1998-ban (tehát nem adóalap). A második 2/4-ed részt anyai örökségként 2018 novemberében örökölték. A 2018. évi hagyatéki végzés alapján a 2/4-ed rész adó és értékbizonyitvány szerinti értéke 2 650 000 forint, a temetési és közjegyzői költség 433 700 forint. Jól gondolom-e, hogy egy-egy testvér nettó adóalapja 916 300 forint lesz?
Ingatlaneladás, szja-alap?
Kérdés
Egy lakóház, udvar 1/2-ed részének eladási ára 2019. évben 4 000 000 forint. Szülötöl származó hagyatéki végzéssel 2018 novemberben szerezte, a hagyatéki végzés (adó és értékbizonyitvány alapján) szerint az 1/2-ed értéke 2 650 000 forint volt. Kérdésem, hogy az szja-alap ez esetben a kettö (eladás-szerzés) különbözete lesz,vagy alkalmazható adóalapként bevétel 75 százaléka azzal, hogy más költség nem vonható le. (Mivel szülőtől származó hagyaték volt, igy illetékalap nincs.)
De minimis támogatás a társasági adóban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alapítványunk a vállalkozásához uniós támogatást nyert 2017-2018-as megvalósításra. 2017-ben egy nagyobb előleget folyósítottak (a teljes összeg felét), amiből nagy értékű termelő berendezés beszerzése történt, de a benyújtott számlákat 2017-ben még nem fogadták el. Év végén csak az értékcsökkenési rész lett átkönyvelve a kötelezettségről bevételre. 2018-ban elfogadtak minden benyújtott számlát, és további részletet folyósítottak, majd 2019-ben a maradékot is kiutalták. Az a kérdés, hogy a 2017- 2018-as adóalap meghatározásnál hogyan számítanak bele ezek az összegek, mert a nagy értékű termelő berendezések nem 1 év alatt amortizálódnak. Másik kérdés 2017- 2018-ban a tao-bevallásban a de minimis lapon milyen összeget kell írni a fentiek alapján? Köszönettel, előfizető
Adóalap kivás és taós cégek közötti osztaléknál és ingyenes juttatásnál
Cikk
A kisvállalati adó rendszere az adóalap elemeit részben a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó szabályokra hivatkozással, részben pedig a társasági adó egyes adóalap-korrekciós tételeinek átemelésével határozza meg. Cikkünkben a társasági adóból talán a leggyakrabb „felhívott” két módosító tétellel foglalkozunk: az osztalék és az ingyenes juttatások adóalapra gyakorolt hatását elemezzük.
Kapcsoltak tao-, kivaalap módosítása
Kérdés
Kapcsolt vállalkozások közötti kamatmentes kölcsönnél a kölcsönt nyújtó tao szerint adózik, jegybanki alapkamat +5 százalékkal kiszámolja a (feltételezett) piaci kamatot és ezzel az összeggel növeli a tao alapját. A kamatmentes kölcsönben részesülő kiva szerint adózó ugyanezzel az összeggel csökkentheti-e a kiva alapját? Köszönettel, CsK
Belépés a kivába
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Kérem mutassa be, ha lehet példán keresztül, hogy milyen hatása van kivába lépéskor a halasztott bevételeken (483 számlán) nyilvántartott összegnek (korábban beruházásra kapott támogatás elhatárolt összege), társasági adó szempontjából (növeli-e a társaságiadó-alap összegét) és a számviteli törvény szempontjából is. Köszönettel!
Tárgyi eszköz, káresemény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018 decemberében cégünk egyik járműve közúti balesetet szenvedett, a járművünk totálkáros lett. A gépjármű beszerzésekor fejlesztési tartalék került feloldásra. (Beszerzés: 2016.08. Beszerzési érték 1000 e FT, fejlesztési tartalék felhasználás 400 000 FT). Megállapították, hogy a balesetet a másik fél okozta. 2019-ben megkaptuk a biztosító értesítését a roncsértékről és a kártérítés összegéről. 2018-ban terven felüli értékcsökkenést számoltam el a járműre roncsértékig. Ezzel az összeggel a 2018. évi társaságiadó-bevallásban adóalapot emelek. A Tao. tv alapján van mód arra, hogy az adóalapot a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentsem? A járművet kivonták a forgalomból 2018-ban. A tárgyi eszközök közül átsoroltam a készletek közé. A roncsot a vállalkozás a jövőben értékesíteni szeretné. Tisztelettel: Hegedűs-Meleg Annamária
Iparűzési adó alapja kiva adózási mód választásánál
Kérdés
A kiva adózást választó adóalanyok az iparűzési adó alapján a kisvállalati adó alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A jóváhagyott osztalék is a kiva alapja. Kérdésem, hogy a jóváhagyott osztalék az iparűzési adó alapját is növeli? Tehát az iparűzési adó alapjának számításánál a kivaalapot a növelő, csökkentő tételek figyelembe vételével kell meghatározni? Mária adószakértő
Egyösszegű értékcsökkenés hatása az adóalapra
Cikk
A társasági adóról szóló törvény lehetőséget ad a szabad vállalkozási zónában üzembe helyezett tárgyi eszköz egyösszegű értékcsökkenésének elszámolására. A számviteli törvény szerint is mód van-e erre, továbbá a társaságiadó-alap megállapításánál az egyösszegű értékcsökkenés-elszámolás hogyan viselkedik adóalap-növelő, illetve csökkentő tételként? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Tao adóalap-korrekció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A "https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_6_TAO_adoalap_korrekcio_mhy" linken adott válaszában azt javasolja, hogy vegyük készletre a roncsot. Az ehhez kapcsolódó társaságiadóalap-korrekcióban kérném a segítségét még. Terven felüli értékcsökkenéssel megnövelem az adóalapot (24 millió forint), majd készletre vétel miatt a könyv szerinti értékkel szintén növelem az adóalapot (1,7 millió forint), a számított nyilvántartási értékkel pedig csökkenthetem az adóalapot (23 millió forint). Jól gondolom? Köszönettel: Mónika
Jogi személy tulajdonosnak térítés nélkül juttatott részesedés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik magánszemély tulajdonosától visszavásárolt részesedést. Ezt aztán a többi tulajdonos térítés nélkül, részesedésük arányában megkapta. A magánszemély tulajdonosok adó- és járulékkötelezettsége bevallásra és befizetésre került. A jogi személy tulajdonos a kapott részesedést pénzügyi bevételként elszámolta. Kérdésem, hogy a jogi személy tulajdonos ezt a bevételt a 1829-es bevallásban adóalap-csökkentő tételként figyelembe veheti-e? Segítséget előre is köszönöm!
Számviteli törvény szerint egyösszegű értékcsökkenés elszámolásának lehetősége
Kérdés
A társasági adóról szóló törvény lehetőséget ad a szabad vállalkozási zónában üzembe helyezett tárgyi eszköz egyösszegű értékcsökkenésének elszámolására. Kérdésem az, hogy az Szvt. erre lehetőséget ad-e, vagyis a társaságiadó-alap megállapításnál az egyösszegű értékcsökkenés-elszámolás hogyan viselkedik adóalap-növelő, illetve csökkentő tételként? Köszönöm szíves válaszukat ! Bényi Józsefné
Biztosító kártérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Számviteli és adózás szempontjából szeretném az alábbiakban a segítségüket kérni. Autószerelő-műhely karambolos gépkocsik javítását is elvállalja, melynek költségét valamely biztosító társaság fizet ki. A biztosítónak benyújtott számla alapján kellene a teljes összeget kifizetnie, de mindig lehúz bizonyos tételeket, illetve avulást számol az alkatrészekre. Így csak részösszeget utal a gépkocsijavító társaság részére. Ezeket a tételeket a gépkocsi-tulajdonos sem hajlandó kifizetni, mert a karambol miatt kellett az alkatrészeket kicserélni és mivel biztosítása mindent fedez, nem fizeti ki a különbözetet. Így mindig fennmarad néhány tízezer forintos követelés, amit biztos, hogy nem fog kifizetni senki sem, és ezt már a kárrendezéskor lehet tudni. Mi a teendő ezzel az összeggel? Ráfordításként el kell számolni és adóalapot kell növelni, így az alkatrész árát sem kapta meg az autószerelő-műhely és még adóalap-növelő tétel is lesz? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
