Tisztelt Szakértő! A munkáltató megállapodást kötött a munkavállalóval az évi 250 óra feletti önként vállalt 150 óra rendkívüli munkavégzésre. Kérdés: ezeket a túlórákat kell-e külön nyilvántartani, illetve más jogcímen számfejteni, mint az éves túlórákat? Köszönöm a válaszát.
Idén augusztus 10-én dolgozniuk kell az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, cserébe augusztus 17-20-a között élvezhetik a négynapos hosszú hétvégét. Áthelyezett munkanapra mikor adható ki szabadság, s hogyan rendelhető el túlóra hat munkanapos héten?
Tisztelt Adózóna! A címben jelzett tárgyhoz kapcsolódóan korábban feltettem egy kérdést, amire választ is kaptam: https://adozona.hu/kerdesek/2019_7_11_Havi_dijas_dolgozo_tulora_dijazas_ssw, valamint egy korábban más által feltett kérdésre is tettem egy észrevétel, amire szintén érkezett válasz: https://adozona.hu/kerdesek/2019_7_11_Tuloraalap_szamitas_cyw. Úgy érzem, a két válasz ellentétes egymással, mivel a rendkívüli munkavégzés alaprészének a megállapítására a kérdésemre adott válaszban az osztószám 174 óra, míg az észrevételemre adott válaszban az osztószám a tárgyhavi munkaórák száma. Kérem, segítsenek feloldani az ellentmondást! Köszönettel! Kovács László Gábor
Tisztelt Szakértő! Egy túlórával kapcsolatos tájékoztató készítése során az Mt-.ben érdekes dologra bukkantunk. A pihenőnapon és munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés esetén az 50 százalékos túlóra pótlék mellett szabadidő jár az Mt. 143. § (4) bekezdése alapján. A bekezdés alapján ott nem a ledolgozott órák alapján számolunk szabadidőt, hanem másik pihenőnapot kell biztosítani a munkavállaló számára függetlenül attól, hogy milyen hosszú a rendkívüli munkavégzés tartama. Ez számunkra rendkívül furcsa és nem életszerű, hiszen miért kellene azért esetleg egy egész munkanapnyi órát adni megváltásképpen, ha a kollégának esetleg csak egy-két órát kellett ledolgoznia? A 3. bekezdés teljesen korrekt és világos, miszerint nem adhatunk kevesebb órát, mint amit ledolgozott, azonban a 4-ben már azt írja, hogy „a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít”. Itt jól értem, hogy vagy pihenőnapot, vagy a zárójelben lévő pihenőidőt adhatjuk nekik? Létezik erre valamilyen bírói gyakorlat már esetleg? Kérem segítsenek. Köszönettel, Mária
"Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a Munka Törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvényeknél" – mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság a munka törvénykönyve módosításának közjogi érvénytelensége ügyében előterjesztett utólagos normakontroll indítványról.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy fő alkalmazottat háromhavi elszámolású, átlag napi 4 órában (munkaidőkeret) foglalkoztat. A többi – heti 40 órás – foglalkoztatott esetében a napi 30 perc munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe (6 óra munkavégzés után 30 perc), nem fizetjük ki, így fél órát levonunk a napi munkaidőből. Jól gondoljuk-e, hogy a munkaidőkeretes dolgozónál, ha egy nap többet dolgozik 6 óránál, akkor neki is le kell vonni a fél órát? Ha a negyedévben többet dolgozott, mint az előírt napi átlag 4 óra, akkor – megállapodás esetén – kiveheti a túlórát szabadnapként a későbbiekben, vagy kötelesek vagyunk kifizetni neki 50 százalékos bérpótlékkal? Megfelelő-e az alábbi megfogalmazás a munkaszerződéshez csatolt munkáltatói tájékoztatásunkban: "A munkaközi szünet időtartama a napi 6 órát elérő és 9 órát meg nem haladó jelenlét esetén 30 perc, a napi 9 órát meghaladó jelenlét esetén 45 perc (30 perc, 15 perc), mely nem része a munkaidőnek." Vagy az Mt. 103. § (6) bekezdése szerint a 9 órát meghaladó munkavégzés esetén is 20 percet kell biztosítani? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Gépkocsivezetőnk minden nap budapesti házhozszállítást végez Budapest környéki telephelyről. A megnövekedett forgalom miatt egyszerűen képtelen 8 óra alatt végezni, általában 9-10 órába telik a feladat ellátása. Hogyan járjunk el helyesen?
Üdvözlöm! Társaságunk húsfeldolgozással foglalkozik. Jellemzően november-decemberi hónapokban több megrendelés érkezik, ezért ilyenkor több munkavégzésre is van szükség, míg január-februári hónapokban kevesebb a megkeresés a megrendelők részéről. (ez a többi hónapban is hasonlóképp történik). Mindezekből fakadóan 4 havi munkaidőkeretben állapodtunk meg a munkavállalókkal, amely 2018.11.01-től kezdődött és 2019.02.28-ig tart. Ez az első időszak. 2019.01.01-től béremelés történt. (2018.12.31-ig bruttó 250 000 Ft 2019.01.01-től bruttó 300 000 Ft) A dolgozó 2018. novemberi hónapban túlórázott, akkor ez a többletmunka értelemszerűen nem került kifizetésre, ekkor az alapbérét kapta meg. A többi hónapban (2018.12, 2019. 01., 2019.02. hó) nem volt sem túlórája, sem le nem dolgozott órája. Kérdésem az lenne , hogy helyesen járunk-e el, amennyiben most a munkaidőkeret végén (2019.02.28) elszámoljuk a novemberi hónap túlóráját a tavalyi évi bérével számolva, mivel az még az abból fakadó túlórából ered? Vagy ezt már a most jelenlegi munkabérével kell elszámolni? A rendkívüli munkavégzésre járó pótlékot a jelenlegi béréből (2019-es) számoltam. Helyesen jártam el? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk rendelkezik kollektív szerződéssel, tehát eddig 300 óra túlórát tudtunk alkalmazni évenként, maximum 12 havi munkaidőkeretben. Tudjuk-e a 400 órát alkalmazni, ha a munkaidőkeretet nem növeljük 36 hónapra? Ebben az esetben megvan-e a kötelező pihenőidő? Tisztelettel.
A Magyar Suzuki Zrt. nem tervezi a túlórák számának növelését az esztergomi gyárban; a cég kommunikációs vezetőjének tájékoztatása szerint a rendelésállomány alapján a már évek óta érvényben lévő 250 órás éves túlórakeretet sem használják ki.
Szervizt üzemeltető kft. egyetemista munkavállalót foglalkoztat, időkeretben. Napi 4 órára van bejelentve és heti 20 órát dolgozik, egyenlőtlenül elosztva, ahogy az ideje engedi. Felmerült, hogy néha szívesen dolgozna többet, és igény is lenne a munkájára, de nem 50 százalékos túlórapótlék mellett, hanem normál fizetéssel szeretné fizetni a munkáltató a plusz óráit. Milyen foglalkoztatási formában lehetne őt alkalmazni, hogy a folyamatosan változó munkája alapbérként, pótlék nélkül legyen kifizethető? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy 2019. évtől változott-e a naponta, illetve hetente végezhető túlmunka mértéke? Vagy az úgynevezett "rabszolgatörvény" csak az éves túlórakeret megállapításában hozott változást? Tehát arra szeretnék választ kapni, hogy a napi maximum 12 órás munkavégzés és a heti 48 óra változott-e. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszát: Egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatunk alkalmi munkavállalókat. Van olyan hét, amikor péntek-szombat-vasárnap dolgoznak, és van olyan hét, amikor szombat-vasárnap. A kérdésem az, hogy amikor péntek-szombat-vasárnap dolgoznak napi 8 órát, akkor a szombat-vasárnapra kell-e pótlékot fizetni. Továbbá, ha csak szombat-vasárnap dolgoznak napi 8 órát, akkor szükséges-e valamilyen túlórát (pótlékot) fizetni a munkáltatónak? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó társas vállalkozásunk 2019. januártól alkalmaz munkavállalókat. Munkakörük – a mezőgazdaság sajátosságait figyelembe véve t– úlnyomóan idényjellegű feladatokat tartalmaz. Alkalmazhatjuk-e ezeket a munkavállalókat a munkaidőkeret szabályai szerint? Maximálisan hány havi munkaidőkeretet köthetünk ki? Olyan esetben is használható ez a foglalkoztatási forma, ha a munkaidőkeret kezdetekor a mezőgazdasági munkálatok még nem kezdődtek meg, mert például március hónapban van szükség túlmunkára? Kezdhet-e a munkavállaló pihenőidővel, amit majd a márciusban feltorlódott túlmunka után kompenzálunk? Köszönöm válaszát!
Nem alkalmazza az évi 400 órás túlórakeretet a MediaMarkt, de biztosít munkaidőn túli feladatokat azoknak, akik kiegészítő jövedelmet szeretnének.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték