Tisztelt dr. Hajdu-Dudás Mária! Köszönöm válaszát a fenti kérdésre. További kérdésem merült fel ezzel kapcsolatban azzal kapcsolatban, hogy az Mt. 99. § (1) bekezdése szerint a beosztás szerinti napi munkaidő 4 óránál rövidebb nem lehet? Ez a paragrafus nem érvényes arra az esetre, ha valakit berendelnek vasárnap két óra túlmunkavégzésre? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! A munkavállalót be lehet-e rendelni vasárnap 2 óra rendkívüli munkavégzésre? (A munkaideje hétfőtől péntekig, napi 8 óra.) Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató az órabéres díjazású munkavállaló munkaidejét 2 hónapos munkaidőkeretben határozza meg. Az első hónapban az általános munkarend szerinti törvényes munkaidő 176 óra, a második hónapban 160 óra. A munkáltató a munkavállaló munkaidejét – a munkaidőre-, illetve pihenőidőre vonatkozó szabályok megtartása mellett – az első hónapban 164 órára, a második hónapban 172 órára osztja be. A munkáltató az első hónap során elrendel – a 164 óra beosztás szerinti munkaidőn felül – 4 óra rendkívüli munkaidőt. Köteles-e a munkáltató a 4 óra rendkívüli munkaidő alatti munkavégzésre tekintettel az első hónap elteltét követően (de a munkaidőkeret lejártát megelőzően) a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó bérpótlékot fizetni a munkavállaló részére? Vagy a munkáltató a „túlórapótlékot” csak a munkaidőkeret lejártát követően köteles megfizetni, amennyiben a munkavállaló a munkaidőkereten (összesen 336 órán) felül végzett munkát? Jogosult-e a munkavállaló „túlórapótlékra” abban az esetben, ha az általa ledolgozott, beosztás szerinti munkaidő (első hónapban: 164 óra), valamint a rendkívüli munkaidő (első hónapban: 4 óra) együttesen nem haladja meg az első hónapra irányadó, havi általános munkarend szerinti törvényes munkaidőt (176 óra)? Köszönettel.
Február hónapban bért emeltünk a munkáltató, amelyet január 1-jéig visszamenőlegesen kapnak meg a munkavállalók. Ebben az esetben milyen januárban elszámolt jogcímekre kell érvényesíteni az új béreket? Különbözetet kell-e számolni például a kifizetett túlórákra, műszakpótlékra, szabadságra, betegszabadságra? Ha igen, lehet-e összevontan visszamenőleges bérfejlesztés jogcímen számfejteni a juttatásokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Február hónapban bért emeltünk a munkavállalóinknak, melyet január 1-jétől visszamenőleges hatállyal kapnak meg. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben milyen januárban elszámolt jogcímekre kell érvényesíteni az új béreket? Különbözetet kell-e számolni például a kifizetett túlórákra, műszakpótlékra, szabadságra, betegszabadságra? Ha igen, lehet-e összevontan visszamenőleges bérfejlesztés jogcímen számfejteni a juttatásokat? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Havibérrel és heti 20 óra munkaidőkerettel foglalkoztatok. A decemberi hónapban váratlanul sok megrendelés érkezett, így a dolgozók a 19 napból 15 napot dolgoztak és 4 nap szabadságot tudtak kivenni. A 15 nap alatt ledolgozták a 19 napra jutó órát ( 19*4=76 órát) és ezen kívül még 15-20 óra többlet órát is dolgoztak. Hogyan értelmezhető a túlóra és a szabadság? Akkor most úgy kell gondolkozni, hogy a 4 nap szabadság akkor nincs is kiadva és túlórát kell adni? Kicsit elkéstem a kérdéssel, mivel holnap már a bérfizetés utolsó napja, de csak most gondolkoztunk el rajta. Válaszát előre is köszönöm.
A munkaidőkeret a munkáltató kezében egy eszköz arra, hogy a működéséhez, a termelés sajátosságához igazítsa a munkavégzést, kiküszöbölje a hullámzó foglalkoztatást, akkor osztva be a dolgozót, amikor a munkájára szükség van. Így nem arra kell figyelnie, hogy a munkavállaló minden nap 8 órát dolgozik-e, hanem a keret szerinti óraszámmal kell gazdálkodnia. Azért is előnyös, mert munkaidőkeret esetén a munkavállaló beosztható 5 egymást követő napra akár napi 12 órában is anélkül, hogy túlmunka keletkezne. A munkaidőkeret hatékonysága a jó munkaszervezésen múlik.
Tisztelt Szakértő! A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók teljes munkaidős bejelentés mellett – ami 12 óra, és a beosztás szerinti munkaidő is 12 óra – háromhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. A ledolgozott órájuk lényegesen több mint az 5/2-ben foglalkoztatott munkavállalók kötelező órája a háromhavi munkaidőkeret végén. Azt szeretném kérdezni, hogy ha havonta 240 órát dolgozik a munkavállaló, és lényegesen több órája lesz a keret végén, mint a kötelező óra, ők csak az órabérükre lesznek jogosultak, túlóra pótlék nélkül? Ezt a 12 órás teljes munkaidős bejelentés tenné lehetővé? Abban az esetben, ha a teljes munkaidős bejelentés napi 8 óra, és a beosztás szerinti munkaidő 12 óra, így keletkezik túlórafizetési kötelezettség a keret végén, ha több a ledolgozott óra. A felek közösen egyeztek meg a 12 óra munkaidőről. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Általános munkarendben (H-P 6-14-ig), heti 40 órában foglalkoztatjuk munkavállalóinkat. A megrendelői igények növekedése miatt elrendelhetünk-e a munkatársaknak rendkívüli munkavégzést minden szombatra 6-14 óráiig, az éves túlórakeret figyelembevételével? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Dolgozóinkat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Negyedév végén számfejtjük a munkaidőkereten felül keletkezett túlórájukat. Kérdésem, hogy milyen módon kell kiszámolni a túlóraalapot? 1. Helyes-e, hogy a havi 200 ezer forint alapbér esetén a negyedéves alapbért osztom a például a 2017. 3. negyedéves óraszámmal (600 ezer forint/520 óra), és az így kapott órabérrel számolom ki a túlóraalapot, vagy a munkaidőkeret utolsó hónapjának óraszámával (2017. 09. hónapban 168 óra) kell osztanom a havi alapbért, és az így kapott órabérből kell a túlóraalapot kiszámolnom? Ezután a bérpótlékhoz a havi alapbért osztom 174-gyel (200 ezer forint/174 óra), és az így kapott órabérrel számolom ki az 50 százalékos túlórapótlékot. 2. Amennyiben kiderül, hogy hibás a túlóraalap-számfejtés, mily módon lehet korrigálni? Elegendő jegyzőkönyv kíséretében megtenni a korrekciós számfejtést? Esetleg önellenőrizni kellene – akár évekre visszamenőleg – a bevallásokat? Korábban a túlóra számfejtése az alábbiak szerint történt: alapbér 200 ezer forint/174 óra szorozva a túlórák számával és szorozva még 150 százalékkal. Várom szíves válaszukat!
Csaknem 36 millió túlórát regisztrált a rendőrség az utóbbi hat és fél évben. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint a megnövekedett túlmunkának számos oka van, például az illegális migráció kezelése, de megemlíthető a kiemelt sportrendezvények és a védett vezetők magyarországi látogatásainak biztosítása is – olvasható a Magyar Idők napilapban.
Gyakorlatilag halálra dolgozta magát egy orvos Japánban, Niigatában, a munkavédelmi hatóság csütörtökön állapította meg róla, hogy a rengeteg túlóra miatt lett öngyilkos.
Tisztelt Adózóna! A túlóraalap számításának pontosításában szeretném segítségüket kérni. A bérpótlékok egyértelműek, hogy 174-gyel kell osztani teljes munkaidő esetén. A túlóraalap esetében havibéres dolgozónál hogyan kell számolni: 174-gyel kell osztani, vagy az általános munkarend szerinti órával? Példa: 200 000 forint havi bér esetén napi munkaidőn felül elrendelt egy órányi túlórára mennyit kell fizetni? a.) 200 000/174= túlóraalap + 200 000/174*0,5=túlórapótlék jár, vagy b.) 200 000/176= túlóraalap +200 000/174*0,5= túlórapótlék jár? Melyik a helyes, és a jogszabály mikor változott a számítás tekintetében? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy ha egy dolgozót heti 50 órában szeretnénk alkalmazni, akkor milyen feltételekkel, munkaszerződéssel tehetjük ezt meg? A 40 óra feletti rész minden esetben túlórának számít? Ha igen, úgy azt milyen százalékkal szükséges számolni? Vagy eleve lehet 50 órásra készíteni az induló munkaszerződést, és akkor nem kell túlóradíjat fizetni? 8-18 óráig tartana majd a munkaideje napi szinten, vagyis heti 5x10 óra lenne. Előre is köszönöm
A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Ez az általános munkafeltételektől eltérő, az alapbérnél figyelembe nem vett objektív (például éjszaka, húsvéthétfőn, rendes munkaidő befejezését követően stb.) körülmények fennállása esetén végzett munka többletdíjazása.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték