Rekordszintre emelkedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak többségében, ami árt a gazdasági növekedésnek, és csak széles körű kormányzati intézkedések révén, köztük a gazdagok nagyobb adóterhelésével, fordítható vissza – állapította meg az OECD csütörtökön kiadott jelentésében.
Megközelítőleg egy százalékponttal emelkedett az átlagbér adóterhe a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban 2010 és 2014 között, noha az országok többségében nem növelték a személyi jövedelmek adóját – derült ki az OECD kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből.
Bár a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának vetne véget az OECD akcióterve, a jóhiszeműen adózó vállalkozások, köztük magyar cégek is az adóelkerülés elleni küzdelem áldozataivá válhatnak. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szerint ugyanis a tervezett intézkedések túl bonyolulttá tehetik a nemzetközi adórendszert és akár kettős adóztatást eredményezhetnek, amellyel a nemzetközi kereskedelmet és ezzel együtt a gazdasági növekedést is veszélyeztetik.
Véget vetnének a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának a G20 pénzügyi vezetői, akik hétvégi, ausztráliai értekezletükön tárgyalták meg az OECD erre vonatkozó javaslatait. A G20-ak kijelentették: folytatni kívánják a nemzetközi együttműködést, amelynek célja, hogy a multik ne tudják adóparadicsomok, vagy különleges adóstruktúrák révén minimalizálni az adókötelezettségüket. A törekvések nemcsak az olyan vállalatokat érinthetik majd, amelyek az elmúlt időszakban az adóelkerülés elleni küzdelem célkeresztjében szerepeltek – mint az Apple, a Google és a Starbucks –, hanem számos Magyarországon működő nemzetközi vállalkozást is.
A jövő hétfőn összeülő Országgyűlés napirendi pontjai között szerepel az adóelkerülés megakadályozását segítő nemzetközi egyezmény jegyzőkönyvének kihirdetése.
Magyarországon a negyedik legnagyobb az adóék, vagyis a nettó kereset és a teljes bérköltség aránya az OECD-tagok rangsorában. Csakhogy azokban az államokban, ahol Magyarországhoz hasonlóan csaknem a teljes összeg fele a költségvetésbe vándorol, összehasonlíthatatlanul magasabb az életszínvonal – írja az mfor.hu.
A második Orbán-kormány alatt a másfélszeresére, 3300 milliárd forint körüli rekordszintre nőtt a lakosságnál lévő készpénz, miközben biztonsági és praktikus okokból világszerte hódítnak a készpénz-helyettesítő eszközök – írja a legfrissebb HVG.
Magyarország adóegyezményeinek köszönhetően egyre kevesebb országban érezhetik magukat biztonságban az eltitkolt jövedelmek és vagyonok tulajdonosai – figyelmeztet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Az adójogi specialista legfrissebb tanulmányában kifejti: Magyarország novemberi csatlakozása az OECD többoldalú adóügyi együttműködési egyezményéhez tovább növeli majd az információszolgáltatást lehetővé tevő megállapodások számát.
Elérte a fejlett országok nyugdíjasait is az elmúlt évek megszorító gazdaságpolitikáinak hatása. A jövő nyugdíjasai még a maiaknál is halványabb juttatásra számíthatnak, 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, az öregkori szegénység az elmúlt évtizedek csökkenése után újra nőni fog - foglalta össze az OECD egyik tanulmányából kiolvasható tendenciákat a napi.hu.
Magyarország kedden csatlakozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi adóügyi együttműködést szabályozó többoldalú egyezményéhez.
Érdemes a magyar adózóknak is figyelemmel kísérni a nemzetközi adózásban megindult legújabb változásokat, hogy ne érjék őket kellemetlen meglepetések. A nemzetközi szervezetek és az általuk kiadott ajánlások, értelmezések nyomán a magyar adóhatóság ugyanis már javában készül a trendváltásra, melynek célja az úgynevezett “agresszív adótervezés” technikáinak a visszaszorítása. Ezek bár jogszerű lépésekből állnak, fő céljuk az adóterhek csökkentése.
Kétéves adóharmonizálási akciótervvel indít hadjáratot a nemzetközi cégstruktúrák miatt alacsony adóteherrel működő multinacionális vállalatok ellen az OECD, hívja fel a figyelmet a MAZARS. A vezető hazai könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutatott: az OECD szerint a helyi adózási szabályok közötti különbségek kihasználása miatt akár milliárdos éves adóbevételektől eshetnek el azok az országok, amelyekben ezek a cégek ténylegesen működnek.
A kormányok az egész világon több bevételt terveznek beszedni az áfából, miután a társaságiadó-kulcsok a társaságok profitjával együtt csökkennek, és a vállalati nyereség valamint a munkaerő is egyre szabadabban áramolhat. „A közvetett adók rendszere megnövekedett adminisztrációs terhet és nagyobb hibázási lehetőséget jelent a szervezetek számára” – mondta el Tim Gillis, a KPMG globális közvetettadó-tanácsadási csoportjának vezetője az OECD „Consumption Tax Trends 2012” című kiadványát kommentálva.
Az OECD-országok többségében tavaly tovább nőttek az állam adóbevételei a 2008-2009-es válság idején tapasztalt csökkenés után - tette közzé szerdán elemzésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
Az OECD a gazdagok megadóztatását javasoljaA gazdagok és a szegények közötti szakadék az utóbbi három évtized összehasonlításában mostanra vált a legnagyobbá, ezért indokolt a gazdagok megadóztatása - idézi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmányát a csütörtöki Népszabadság.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel