Társaságiadó-telephely keletkezése távmunkavégzésnél Cikk
Írásunkban bemutatjuk azokat a szempontokat, amelyek döntő jelentőségűek lehetnek annak megítélésénél, hogy keletkezik-e telephelye a munkáltatónak a határon átnyúló távmunkavégzés miatt.
7 találat a(z) OECD modellegyezmény cimkére
Mit változtat a gyakorlatban az OECD Modellegyezmény 2025. évi Kommentárja? Cikk
A nemzetközi adózásban visszatérő kérdés, hogy miként kell értelmezni a kétoldalú adóegyezmények rendelkezéseit akkor, amikor az OECD Modellegyezmény Kommentárja időközben módosul. A kérdés különösen időszerűvé vált a 2025. évi OECD-frissítéssel, amely több területen – így a határon átnyúló otthoni munkavégzés, a természeti erőforrások feltárása és kitermelése, a transzferárazás, valamint a kölcsönös egyeztetési eljárás szabályai körében – pontosításokat fogalmaz meg az értelmezésben.
Megjelent a „Hol adózik a magánszemély? Az adóügyi illetőség csapdái: kettős illetőség, bizonyítási tévhitek, vitatott élethelyzetek, és a megoldások" című webinárium videófelvétele Cikk
Az adóügyi illetőség nem formai státusz, hanem egy adott helyzet teljes tényállása alapján megállapított jogkövetkezmény. Nem véletlenül ez a téma az egyik központi kérdése a nemzetközi adótervezésnek, a vagyontervezésnek és az adóellenőrzéseknek. A külföldi lakcím, a tartózkodási engedély vagy az illetőségigazolás önmagában még nem feltétlenül dönti el, hogy egy magánszemély melyik országban bír adóügyi illetőséggel. A webináriumunkól készült videófelvételen szakértő előadónk segítségével az OECD Modellegyezmény, a magyar szabályozás, a NAV gyakorlata és a releváns bírósági döntések alapján vizsgáltuk meg az adóügyi illetőség legfontosabb kérdéseit. Külön figyelmet fordítottunk a kettős illetőségre, az illetőségváltás bizonyítására, a gyakori tévhitekre, valamint a legnépszerűbb külföldi célországok szabályaira. A videófelvétel megvásárlásával a jogszabályokon túl a valódi kockázatokat és a gyakorlatban működő megoldásokat is megismerheti.
Hol adózik a magánszemély? Az adóügyi illetőség csapdái: kettős illetőség, bizonyítási tévhitek, vitatott élethelyzetek, és a megoldások – webinárium Cikk
Az adóügyi illetőség nem formai státusz, hanem egy adott helyzet teljes tényállása alapján megállapított jogkövetkezmény. Nem véletlenül ez a téma az egyik központi kérdése a nemzetközi adótervezésnek, a vagyontervezésnek és az adóellenőrzéseknek. A külföldi lakcím, a tartózkodási engedély vagy az illetőségigazolás önmagában még nem feltétlenül dönti el, hogy egy magánszemély melyik országban bír adóügyi illetőséggel. A webinárium során az OECD Modellegyezmény, a magyar szabályozás, a NAV gyakorlata és a releváns bírósági döntések alapján szakértő segítségével vizsgáljuk meg az adóügyi illetőség legfontosabb kérdéseit. Külön figyelmet fordítunk a kettős illetőségre, az illetőségváltás bizonyítására, a gyakori tévhitekre, valamint a legnépszerűbb külföldi célországok szabályaira. A résztvevők a jogszabályokon túl a valódi kockázatokat és a gyakorlatban működő megoldásokat is megismerhetik. Tartson velünk online rendezvényünkön!
Telephely vagy sem? A telephelykérdés buktatói külföldi kapcsolatok esetén Cikk
A telephely fogalma a nemzetközi adózás egyik legizgalmasabb és legvitatottabb kérdése. Egyre több magyar vállalkozás terjeszti ki tevékenységét külföldre, és egyre több külföldi cég végez tartós üzleti tevékenységet Magyarországon – sokszor anélkül, hogy bármelyik fél tudatában lenne a telephely-keletkezés adójogi következményeinek. Egy rossz minősítés akár milliós adóhiányt, bírságot és kamatkötelezettséget is eredményezhet.
OECD modellegyezmény: tb-jogállás szabályozása – példákkal Cikk
A több országban dolgozó vagy több országban jelen lévő munkavállalóknál a munkavégzés ténye nem csak a bérköltség és annak adózása miatt fontos, hanem a biztosítási jogviszony miatt is. Ilyen esetekben azt is vizsgálni kell, hogy a magánszemély a munkavégzés ideje alatt milyen társadalombiztosítási jogállás alá tartozik.
Adóügyi illetőség az OECD modellegyezmény alapján Cikk
A határokon átívelő munkalehetőségek térhódításának következményeként egyre gyakoribb az, hogy egy magyar állampolgár más országból szerez jövedelmet munkavállalóként. Ebben az esetben felmerülhet az, hogy a munkavállaló a jövedelmet juttató országban köteles adófizetésre. Erre és több egyéb jövedelemre vonatkozóan alkották meg az OECD modellegyezményt, mely a különböző országokból származó jövedelmek többszörös adóztatásáról rendelkezik. Azért modellegyezmény, mert egy általános keretet ad a különböző országok adóztatásának kezelésére.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
