Bt. nyugdíjas kültagja megbízásban nulla forintért éves szinten munkát végez a bt.-ben (nem folyamatos a munkavégzés, alkalmi kisegítés). Kell-e utána valamilyen járulékot fizetni, ha nem vesz fel munkabért, mert e családi bt.-ben az ügyvezető után fizetnek 25 000 forint katát.
Tisztelt Szakértő! 36 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozó – aki a munkaviszonyában jelenleg nem dolgozik, mert gyesen van – egyéni vállalkozóként szeretne áttérni a kata adózási módra. A kérdésem az lenne hogy 25 ezer vagy 50 ezer forint adót kell megfizetnie? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes ügyvédi iroda fontolgatja az átlépést kata adózásba. Szeretném megkérni, hogy részletesen írják le, mi a teendő ilyenkor? A T201-en és a 1771-en kívül mire kell figyelnünk? Olvastam, hogy osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetnünk. Ennek alapjából minden tárgyi eszköz nettó értéke levonható? Nagy értékű ingatlanok vannak a vállalkozásban, még jelentős nettó értékkel. Ha esetleg visszalép, akkor hogyan kell kezelni ezeket a tárgyi eszközöket? Jelentős pénzkészlete is van, a katás időszakban vagy az áttéréskor van-e ezzel valami teendőnk? Miután a kettős könyvvitelről áttér az ügyvédi iroda a bevételi nyilvántartásra, hogyan kezelendők a letétbe helyezett pénzeszközök? Köszönettel várom válaszát!
A társadalombiztosítás alaptörvényeként a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény szolgál. E jogszabály mindent tartalmaz, amit a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről, illetve az ezek által megalapozott ellátásokról tudni kell. Pontosabban, az 1998. évi hatálybalépésekor mindent tartalmazott, ugyanis az elmúlt csaknem húsz évben több olyan – alapvetően nem társadalombiztosítási – jogszabály is született, amely „önállóan” társadalombiztosítási jogállást, jogosultságot határoz meg.
Tisztelt Szakértő! Egyidejűleg két társas vállalkozásnál lévő tagi jogviszonynál az alábbi esetben a tag hol köteles a minimum járulék megfizetésére? A tag választása szerint a bt.-ben lenne főállású katás társas vállalkozó, a magasabb összegű, 75 ezer forint tételes adó megfizetésével. A kft.-ben tagként nem venne fel jövedelmet, de munkaviszonyban – napi két órában – végezne tevékenységet. A kft.-ben akkor mentesülne a minimum járulékfizetés alól, ha a bt.-ben megfizetné azt, vagy heti 36 órát meghaladó foglalkoztatása lenne. Kérdésem az, hogy a bt.-ben megfizetett magasabb összegű adó fedezi-e a minimum járulékfizetési kötelezettséget, azaz így mentesítheti-e a tagot a minimum járulékfizetés alól a kft.-ben? Előre is köszönöm szépen a segítségét!
Egy katás egyéni vállalkozó technikai hiba miatt lecsúszott a 15 napos bejelentkezési határidőről az iparűzési adó esetében. A NAV-nál kata szerint adózik. Mi a helyzet ilyenkor a hipával? Kell normál bevallást beküldeni részére, vagy lehet-e január 1-jével újra bejelentkeznie a kata szerinti iparűzésiadó-fizetésre?
Ha egy két fős ügyvédi irodában az egyik tag nyugdíj melletti katát választ, a másik tag, aki még csak gyakornok, választhatja-e szintén a katát, vagy alkalmazottként kell bejelenteni?
Azt szeretném megkérdezni, jól gondolom-e, hogy az is választhatja a kata adózást, akinek több a bevétele mint 12 millió? Ha jól értelmezem a törvényt, csak annyi a hátránya, hogy 12 millió nettó árbevétel fölötti összegre + 40 százalék adót kell fizetnie. Sem a belépésnek, sem a bent maradásnak nincs árbevételi korlátja? Üdvözlettel: B. Erzsébet
T. Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft. (alakult 2016. áprilisban) az ügyvezető 36 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél. 2015. októbertől gyeden, majd gyesen van. 2016. októberben mint főállású katás egyéni vállalkozó jelentkezett be. Ezidáig megfizette az 50 ezer forint katát. Hogyan kellett volna bejelentkeznie és hol, mennyi járulékot kellene fizetnie? Módosítani kellene-e a bejelentőket? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy jelenleg tételes költségelszámolással adózó egyéni vállalkozó, 200 ezer forint adótartozása van. Január 1-jétől beléphet-e a kata szerinti adózás alá? Köszönettel: Balogné
Tisztelt Szakértő ! Az alábbi témában kérem szíves válaszukat : Tao hatálya alá tartozó bt. 2018 01.01 től áttér a kata hatálya alá. Élni szeretne az osztalékadót kiváltó kedvezménnyel. Az alap megállapítással, az adó mértékével és a megfizetésével tisztában vagyunk. A kérdésem az, hogy: a 3 szja részletet milyen ütemezésben kell megfizetni, mi lesz az eredménytartalékkal, a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékkal, valamint az eszközök nettó értékével? Ennek az áttérésnek mi számviteli elszámolása T-K? A katás bt. eszközeit és forrásait hogyan változtatja meg az osztalékadót kiváltó adó?. Az szja befizetését (3 részlet) be kell-e állítani a 08.-as bevallásban? Érinti-e ez a magánszemélyt, gondolok az 53-as bevallásara, mivel osztalékot és eredménytartalékot érintő kérdésről van szó. Tisztelettel várom válaszukat
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi személynek az alábbi jogviszonyai állnak fenn: - Felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló - Kft. tagjaként személyes közreműködésre kötelezett - Katás egyéni vállalkozó A kérdés, hogy milyen járulékot kellene fizetni a kft.-ben és a katában? A kft.-ben a főiskola mellett nem kötelezett minimum járulékot fizetni. A személyesen közreműködő kft.-tag csak 25 ezer katát fizet. DE! ha a katát és a főiskolát nézzük, akkor aszerint 50 ezer a kata. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Katás bt.-nek kell-e 08-as járulékbevallást küldenie, ha nincs alkalmazottja, illetve járulékköteles kifizetése sincs?
Tisztelt Szakértő ! Egy orvosokból álló bt. szeretne áttérni a katára. Főállásban egy kft. tulajdonosa és ügyvezetője alkalmazotti jogviszonyban. A kft. is orvosi ellátással foglalkozik. Tevékenysége folytatásához bérli a kft. rendelőjét, ahol munkaidő után rendel. Valamint egy kórházban ügyeletet vállal, továbbá tv műsoroknál is ügyeletet lát el. A bt. bevétele a fenti szolgáltatások ellenértékéből áll. 2018-tól áttérhet-e a kata hatálya alá?
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki adószámos magánszemélyként be volt jelentkezve a NAV-hoz ingatlan-bérbeadási tevékenységre évek óta, tárgyi mentes tevékenységre. 2017.04.01-jén katás egyéni vállalkozásra váltott, ahol alanyi adómentességet választott, és ezzel egy időben bejelentésre került, hogy a bérbeadási tevékenységet magánszemélyként végzi. Az áfatörvény 189. § -a tartalmazza a kötelező arányosítást, de csak a nyilvántartásba vétel esetén. Mi az Önök álláspontja azzal kapcsolatban, hogy mivel az adóalany már nyilvántartásba vett adóalany volt az egyéni vállalkozás indítása előtt is, így a teljes 8 millió forintos bevételi határt lehet figyelembe venni egész évre vagy arányosítani szükséges? Köszönettel:
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték