Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó hölgy 50 ezer forint katát fizet havonta. Gyermeket szeretne, és az a kérdésem, hogy a magasabb ellátás érdekében a szülés előtt mennyi idővel kell 75 ezer forint katát fizetnie? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Adott egy EGT tagállambeli megbízó, amelynek szoftverfejlesztési szolgáltatást nyújt egy itthoni katás szokásos fordított áfás megoldásban. A cég szeretne több illetőt alkalmazni és bővülni, de ezt Magyarországi fiókhely alapítása nélkül szeretné megtenni. Ennek érdekében a kapcsolattartó vállalkozó beszervez még kettő katás szoftverfejlesztőt és közösségi irodában (co-working space) egyikük kibérel egy 3 fős boxot irodaként, ahol hárman tevékenykednek, külön-külön számlázva a külföldi cégnek. Természetesen saját eszközeiket használják, flexibilis munkaidő mellett. Ez a felállás ilyen formában ütközik-e törvénybe, illetve van-e lehetséges alternatíva, amely nem involvál fióktelep-alapítást. Segítségét nagyon szépen köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás főfoglalkozású egyéni vállalkozó vállalkozása fenntartása mellett szeretne alapítani egy egyszemélyes kft.-t. Milyen járulékok terhelik a kft.-ben, ha az ügyvezetést megbízás, vagy munkaszerződés alapján, heti 20 órás munkaviszonyban látná el a társaság feladatait? Katában 50 ezer forintot fizet, ez továbbra is fennáll?
Dr. Radics Zsuzsanna 2018. 07. 11-én közzé tett cikkéhez kapcsolódik. Önkormányzatunk főépítészt alkalmazna. A hölgy jelenleg gyed-en van. A feladat ellátásához katás vállalkozást indítana, nem titkoltan rövid időn belül szeretne ismét gyermeket vállalni. Ha jól értelmezem a cikket, a következő gyermekére vonatkozó gyedszámítás, ha számára az kedvezőbb (biztosan), nem a kata szabályai szerint alakul, hanem az első gyermekénél megállapítottak szerint. A kata havi 50 000 Ft-os adóját pedig azokra a hónapokra kell fizetnie, amikor dolgozott és számlát bocsátott ki. Jól értelmeztem? Üdvözlettel, válaszát előre is köszönve. Láng Anikó
Tisztelt Válaszadó! Érdeklödöm, hogy a VP2-6.1.1-16 sz. támogatás költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősül-e az szja-törvényben? A pályázati felhívásban egyszerűsitett elszámolást írnak, azaz a pályázónak nincs elszámolási kötelezettsége. Ebben az esetben igaz-e rá az szja-törvény 3. § 42. pontja? Mikor kell bevételnek tekinteni? Csak az a bevétel, amivel szemben költséget lehet elszámolni? A kapott támogatás szja- és ehoalapot képez-e? A pályázati felhivás nem zárja ki, hogy kisadózói módot válasszon rá a támogatott. Ha ezt az adózást választja, akkor a kisadózói bevételi értékhatárba, illetve áfa értékhatárba beleszámít-e a támogatás? Elvileg a Katv. 2. § 22. pontja alapján bevétel lenne, ha jól értem. A Katv. és az szja-törvény fentiek alapján eltérően értelmezné a költségek fedezetére, vagy fejlesztései célra folyósított támogatásokat? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! A napokban olvastam egy cikket, ami arról szólt, hogy ha egy katás egyéni vállalkozó eladja a lakását, akkor az katás bevételnek számít és lényegében 40 százalék adó fizetendő után. http://www.uzletresz.hu/penzugy/20180628-katasok-adozasanak-valtozasai-2018-2019.html Próbáltunk törvényi hivatkozást találni hozzá, de nem találtunk sehol olyat, ami ezt megerősítené, ezért fordultunk Önökhöz. Tehát létezhet az, hogy például egy 2015-ben létrejövő katás egyéni vállalkozó csak úgy tudja eladni a magánszemélyként akár évekkel korábban vásárolt ingatlanát, hogy az a katatörvény szerint adózik és nem normál szja szerint? Köszönettel, Szentesi Péter Virtus Kft.
Tisztelt Szakértő! Az egyik továbbképzésen az hangzott el, hogy ha egy napot is vállalkozunk, a katát egész hónapra meg kell fizetni, azonban a bevételi határ összegénél az arányosítást figyelembe kell venni napokban. A kata információs füzetekben is úgy szerepel, hogy ha megfizette a főállású kata havi összegét, akkor arra a hónapra az egymillió forint bevételi összeget veheti figyelembe. Tegyük fel a vállalkozást befejezte valaki június 10-én, és arra a katát teljesen megfizeti, a bevétele összesen hatmillió forint lehet. Az előadó szerint nem, ebben az esetben napokra arányosítani kell, és kevesebb lehet a bevétele. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Válaszadó! Társaságunk (kkt.) jelenleg evás, bevételi nyilvántartást vezetünk, éves árbevételünk 11-12 millió forint, kettő nyugdíjas tulajdonosa van, közülük az egyik személyesen közreműködik, a másik nem. Jövedelmet nem vesz ki egyik sem. Alkalmazott nincs, tehát csak kettő fő nyugdíjas. Negyedévente fizetjük a 37 százalék evát. Kérdésünk, hogy amennyiben megszűnne az eva – ahogy lehet olvasni –, akkor melyik adózási forma lenne számunkra a kedvezőbb? Várjuk megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel: Handlné
Tisztelt Szakértők! Egy katás bt.-t nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért ki kell lépnie a kataalanyiságból . Kérdéseim: 1. Ez esetben áttérhet a katáról kivára? (A kiva belépési feltételeknél nincs felsorolva ez a típusú büntetés, csak a kiva adóalanyiság megszünésének eseténél szerepel.) 2. Katából kivára történő átlépés esetén kell-e beszámolót közzétenni (esetleg a nyitó mérlegről)? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy milyen nyilvántartásokat kell vezetni a katás, nem áfás egyéni vállalkozónak? A kata választása előtt pénztárkönyvet, tárgyieszköz kartonokat, vevő-szállító analitikát, valamint a banki nyilvántartást vezettünk. Most ezek helyett csak a bevétel-nyilvántartást kell (érdemes) vezetni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy evás, bevételi nyilvántartást vezető bt, 2018.07.01-jétől evából katába szeretne áttérni. A kérdés, hogy választhat-e 2018. 07. 01-jétől alanyi mentességet? Ha igen, akkor az éves 8 millió forintos határ vonatkozik rá? Ha egy munkát 2018. 07. 02-án számláz ki, melyet még 2018. 6. hóban végzett el, akkor ha 7. hóban folyik be az ebből származó bevétele, az már katás bevételnek számít-e? A NAV-hoz a T201T jelű nyomtatványon jelentem be?Önkormányzatnál változásbejelentésként, ott választhatom neki a tételes katás iparűzési adót? Ez időarányosan éves 25 ezer forint iparűzési adót jelent? Egyéb más bejelentési kötelezettség terheli a vállalkozást? Az evás időszakra vonatkozóan az eva-bevallást 30 napon belül kell leadnom és gondolom az iparűzésiadó-bevallást is? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Válaszhatja-e a katát az a vállakozó, akinek éves bevétele meghaladja, és várhatóan a jövőben is meg fogja haladni a 12 milliós értékhatárt? Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném a segítségét: egy bt.-ről van szó, amelyet április 1-jétől katába jelentettem át, addig a társasági adó szerint adózott. Azért történt ez év közben, mert a tag nyugdíjas lett, s ez az adózási forma a legkedvezőbb számára. Miután a 1871-es bevallást be kell adnom, s a tag nyugdíjas, szeretném március 31-ével "lezárni" a céget, kivenni a nyereséget, az eredménytartalékon lévő összeggel együtt. Hogyan csináljam? (Az osztalék utáni adókra gondolok.) Megtehetem-e, hogy júniusban leadózza, s a 08-as bevalláson most bevallom, vagy készítsek márciusra önellenőrzést, és akkor valljam be a 08-as bevalláson a fizetendőket? Válaszát, javaslatát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben kérném a segítségüket. Egyszemélyes ügyvédi iroda 2018.01.01-től áttért a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) alá. Mivel a törvény szerint a megszűnés szabályait kell alkalmazni, így az iroda szerette volna megfizetni az osztalékot kiváltó adót. Erre azonban a törvény nem biztosít lehetőséget. Így szeretném megkérdezni, hogy jelen esetben mi a követendő eljárás? Az osztalékadót kell megfizetni az irodának az eddig felgyűlt eredménytartaléka alapján? Vagy nem kell sem az osztalékadót, sem az osztalékadót kiváltó adót megfizetnie az áttérés során, csak később, egy esetleges megszűnéssel egyidejűleg? Esetleg később várható még módosítás ez ügyben és a kata adózást választó irodáknak is lehetőségük lesz választani az osztalékadót kiváltó adót? Segítségét előre is köszönöm!
Eva hatálya alá tartozó bt. 2018. 05. 01-jével átlépett a kata hatálya alá, ezt 45 napon belül bejelentette az önkormányzatnál, aki határozatban elutasította a bejelentkezést, hivatkozva a 1990. évi C. törvény 39/B § 11 pontjára, miszerint, aki évközben kilép az evából, az nem jelentkezhet a kata alá az önkormányzatnál. Véleményem szerint a 39/B § (3) pontja lehetőséget ad a vállalkozásnak az önkormányzatnál is, hogy évközben bejelentkezzen a katába. Szeretném kérni a véleményüket, hogy valóban az iparűzési adó tekintetében korlátozva van az a cég, amely eva hatálya alól jelentkezik át kata alá és az önkormányzat szabályosan járt-e el?
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték