Másodállású katás egyéni vállalkozó 2018. 01. 01-jétől végezhet egyszerre katás vállalkozásban hangosítást és főállásban 3145 Műsorszóró és audovizuális technikusi munkát ekhózás mellett? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény, valamint a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXIII. törvény módosította az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényt (a továbbiakban Ekho tv.), emlékeztet közleményében a NAV.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem lenne a kisadózó vállalkozások tételes adójával [2012. évi CXLVII. tv ( Katv.)] kapcsolatosan. A jogszabályi változások miatt 2018-tól az ügyvéd iroda is a kata hatálya alá tartozhat. Kérdésem: egyszemélyes ügyvédi iroda bejelentkezik a kata hatálya alá, a bevételéből a tag ki szeretne venni havonta 300 ezer forint munkadíjat és év végén a megmaradt nyereséget. Hogy történik ennek az elszámolása, havonta az ügyvédi iroda bankszámlájáról átutaljuk a tag magánszámlájára a 300 ezer forintot mindenféle járulékfizetés nélkül, illetve év végén pedig a nyereséget? Előre is köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy katás egyéni vállalkozó átlépte az alanyi mentesség határát év közben és bekerült az áfakörbe, akkor onnantól kezdve a katás bevételek teljesítési időpontjait is az áfatörvény szerint kell meghatározni vagy megmarad továbbra is a pénzmozgás időpontja, mint teljesítési időpont és így két különböző teljesítési időponttal kell dolgozni (az áfára az áfatörvény szerint, a katára pedig a pénzmozgás szerint)? Konkrét példával: decemberi utalásos számla (áfával), teljesítési időpont a számlán szintén decemberi, de várhatóan csak januárban fogják kifizetni. Melyik évhez kell számítani áfát és kata bevételt? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel Zoltán
Tisztelt Szakértő! Jelenleg a számviteli törvény hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető evás ügyvédi iroda esetében mivel kell számolni, ha 2017. december 31-ével kilép az eva hatálya alól, és 2018-tól aktás lesz, ha rendelkezik 2017-ben vásárolt 4 millió forintos autóval és 2 millió forintos pénztárkészlettel? Köszönöm válaszukat.
A törvény szerint azok, akiknek december 31-én 100 ezer forintot meghaladó adótartozásuk van, azt kizárják a katából. Kérdésem, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik decembertől szünetelnek, s 100 ezer forintnál nagyobb adótartozással rendelkeznek, amikor tavasszal "újraélednek", akkor maradhatnak-e katások?
Fogorvos katás egyéni vállalkozó. Emellett zenei végzettségéről is rendelkezik bizonyítvánnyal. Alkalmanként szeretne zenészként is bevételt realizálni. Fölveheti ezt a tevékenységet és számlázhat a meglévő vállalkozásában?
Tisztelt Szakértő! Induló bt. ügyfelünk kata szerinti adózást és alanyi adómentességet választott. Egy adóalany németországi céggel van szerződésben, kizárólag nekik számláz. Kérdésem, hogy ebben az esetben is átkerül-e áfakörbe a 8 milliós határ átlépésekor? Köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő! Adott egy áfás egyéni vállalkozó, aki 2006. óta szja törvény szerint adózik. Az eddig folytatott tevékenységét június 30-ával befejezte. Előreláthatóan az éves forgalma jóval kevesebb lesz, mint eddig. Az lenne a kérdés, hogy ő áttérhet-e 2018. január 1-jével katára, és ha igen, milyen bejelentési, illetve bevallási kötelezettségei vannak? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő, egyéni vállalkozó január 1-jétől át kíván térni kata szerinti adózásra. A kérdésem az lenne, hogy befolyásolja-e az áttérés azt, hogy az egyéni vállalkozó a korábbi években és a 2017-es év eredményéből fejlesztési tartalékot különített el? A korábbi évek fejlesztési tartalékát fel is használta, a 2017-ben elkülönítendő összeg felhasználása kérdéses egyedül. Beruházási adókedvezményt is igénybe vett a cég. Ezen eszközöket kata adózás mellett sem adhatja el, ha jól gondolom 4 évig. Így van? Ha ezen kívül bármilyen korlátja lehet az áttérésnek, kérem írja meg! Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném az alábbi kérdésben: katás egyéni vállalkozó 2017.11.29-én megszüntette az egyéni vállalkozását, 2017. októberben beszerzett termékeit nem tudta értékesíteni teljes körűen, ebben az esetben leltárt kell készítenie? A megmaradt készletérték bevételt képez? Mi a teendő katás vállalkozó esetében? Köszönöm a segítséget.
Bt. nyugdíjas kültagja megbízásban nulla forintért éves szinten munkát végez a bt.-ben (nem folyamatos a munkavégzés, alkalmi kisegítés). Kell-e utána valamilyen járulékot fizetni, ha nem vesz fel munkabért, mert e családi bt.-ben az ügyvezető után fizetnek 25 000 forint katát.
Tisztelt Szakértő! 36 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozó – aki a munkaviszonyában jelenleg nem dolgozik, mert gyesen van – egyéni vállalkozóként szeretne áttérni a kata adózási módra. A kérdésem az lenne hogy 25 ezer vagy 50 ezer forint adót kell megfizetnie? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes ügyvédi iroda fontolgatja az átlépést kata adózásba. Szeretném megkérni, hogy részletesen írják le, mi a teendő ilyenkor? A T201-en és a 1771-en kívül mire kell figyelnünk? Olvastam, hogy osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetnünk. Ennek alapjából minden tárgyi eszköz nettó értéke levonható? Nagy értékű ingatlanok vannak a vállalkozásban, még jelentős nettó értékkel. Ha esetleg visszalép, akkor hogyan kell kezelni ezeket a tárgyi eszközöket? Jelentős pénzkészlete is van, a katás időszakban vagy az áttéréskor van-e ezzel valami teendőnk? Miután a kettős könyvvitelről áttér az ügyvédi iroda a bevételi nyilvántartásra, hogyan kezelendők a letétbe helyezett pénzeszközök? Köszönettel várom válaszát!
A társadalombiztosítás alaptörvényeként a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény szolgál. E jogszabály mindent tartalmaz, amit a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről, illetve az ezek által megalapozott ellátásokról tudni kell. Pontosabban, az 1998. évi hatálybalépésekor mindent tartalmazott, ugyanis az elmúlt csaknem húsz évben több olyan – alapvetően nem társadalombiztosítási – jogszabály is született, amely „önállóan” társadalombiztosítási jogállást, jogosultságot határoz meg.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték