1255 találat a(z) KATA cimkére
Kata és ekho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (2a) bekezdésével kapcsolatban felmerült kérdésben kérem szíves közreműködését. Álláspontja szerint fennáll-e a hivatkozott jogszabályhely szerinti tilalom abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó az adóévben a kisadózók tételes adója szerinti adózást választotta, tevékenysége körében az „általános üzletviteli tanácsadás” szerepel, az általa e jogviszony alapján ténylegesen ellátott feladata – elnevezéstől függetlenül – megegyezik a más jogviszony (ahol van olyan jövedelem, aminél a közteherviselési kötelezettségek teljesítése az általános szabályok szerint történik és az ekho-választás egyéb feltételei is fennállnak) alapján ellátott és az ekhóval érintett tevékenységgel? Közreműködését köszönöm szépen.
Kata külföldi (3. országbeli) munkaviszony mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy korábbi kérdésre válaszolva kifejtette, hogy másik EU tagállami munkaviszony is feljogosít a nem főállású katára. https://adozona.hu/kerdesek/2018_6_8_KATA_kulfoldi_munkaviszony_mellet_fow Más-e a helyzet, ha nem uniós tagállamban (Szerbiában) van a 36-órás munkaviszony? Akkor is lehet nem főállású a KATA-s? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szabó Tibor
Gépjármű-kereskedelem – áfa, kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 4519 Egyéb gépjármű kiskereskedelme - ÖVTJ kóddal szeretnének katás egyéni vállalkozást alapítani. Úgy kalkulálják, hogy az eladni kivánt kocsik összes eladási ára éves szinten 12 millió forint alatt lenne, így áfamentes tevékenységként szeretnék végezni. A használt gépjárműveket külföldi magánszemélyektől vásárolnák, és belföldi magánszemélyek részére értékesítenék. Ennél a tevékenységnél (használtautó-kereskedelem) választható így a 12 millió forint alatt az áfamentesség katás egyéni vállalkozásnál? Van áfa tekintetében valami bejelenteni való?
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozás megszüntetése
Kérdés
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó áfakörbe tartozik. 25 évvel ezelőtt vásárolt egy kisteherautót (Opel combot) melynek az áfarészét visszaigényelte, majd a gépkocsit értékcsökkenési leírásban elszámolta. A vállalkozás megszüntetésével a kisteherautót el kellene adni. A vállalkozó saját részére eladhatja a kisteherautót, mert szeretné megtartani, a forgalmi engedély tulajdonosként a vállalkozó nevére szól. Mi a teendő, és mi a megoldás? Köszönettel. A másik kérdésem egyéni vállalkozó év közben is átléphet a kata adózási rendszerbe, vagy csak december 31-éig kell döntenie? Köszönettel.
Áttérés katára
Kérdés
Bt. 2019. január 1-jétől katát választ. A 2018. évi eredménytartaléka után 3 év alatt 15 százalék adót fizet? Ebben lesz változás 2019-ben? Köszönöm
Katás bt. számlázása kültagi tevékenység után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék választ kapni a következő kérdésre. Katás bt., melynek egy nyugdíjas katás beltagja és jogi végzettségű kültagja van, számlázni szeretne 2019-től, a kültag munkájából eredő jogi számlát. A kültag katásként nincs bejelentve, ő egy másik vállalkozásban tagi jövedelmet vesz fel főállásban. Kérdésem: kell-e a kültag munkája után bármilyen bejelentési kötelezettséget tenni a NAV felé, illetve a kültag után van-e adó-, illetve járulékfizetés? Vagy elég a havi 25 ezer forintos utalás?Előreláthatólag nem lesz több a bt. éves bevétele 2019-től 12 millió forintnál. Válaszát előre is köszönöm: Tisztelettel Bm
Többségi tulajdonos tag, katás
Kérdés
Köszönöm a válaszát. https://adozona.hu/kerdesek/2018_11_29_Tobbsegi_tulajdonos_tag_KATA_phj#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Tehát ha nincs heti 36 órás munkaviszonya; hanem csak ügyvezetésre megbízási díja havi bruttó 300 000 forint, akkor az 50 ezer forintos katát kell fizetni? köszönettel
Kata készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó, aki készlettel rendelkezik, átlép a katába megteheti-e, hogy a katás időszakában értékesíti a készletét, vagy van bármilyen teendője az adózási mód váltása miatt? Amikor megvásárolta az árut, költségként elszámolta,az áfát visszaigényelte. Válaszukat várva. Tisztelettel:
Kata, kiva: még decemberben érdemes dönteni
Cikk
December 1-jétől megduplázódott, ötszázmillióról egymilliárd forintra nőtt a kisvállalati adó (kiva) belépési határa. A vállalkozóknak decemberben érdemes dönteniük arról, hogy az új évben melyik kedvező adózási mód szerint teljesítik közteherfizetési kötelezettségüket – emlékeztet honlapján a Pénzügyminisztérium.
Áttérés kiváról katára
Kérdés
Ügyvédi iroda, amely 2018-ban kiva szerint adózik, 2019.01.01-től áttér kata adózásra. Eredménytartalék és az adózott eredmény 80 millió forint (lekötött tartalék és osztalékfizetési kötelezettség nincs) Az ügyvédi iroda rendelkezik egy ingatlannal. 1. Az ingatlan könyv szerinti – 2018. december 31-ei – nettó értékével (50 millió) csökkentjük az osztalékot kiváltó adó adóalapját, azaz 80-50 millió = 30 millió után megfizetjük a 15% szja-t. Az ingatlan az ügyvédi iroda birtokában marad. Ebben az esetben mi történik, – ha kata adózás alatt az ingatlant értékesítjük 90 millió forintért, akkor az katás bevétel lesz teljes összegben (nem lehet csökkenteni el nem számolt értékcsökkenéssel)? – vagy ha az iroda végelszámolással megszűnik, akkor a végelszámolás alatti időszakban társasági adó alá fog tartozni, az ingatlant értékesítik, egyéb bevétel lesz. A társaságiadó-alap számításánál csökkenteni lehet a bevételt az ingatlanra korábban (kata adózás előtt) még el nem számolt értékcsökkenéssel? Ha igen, akkor ez úgy fog kinézni, hogy amíg társasági adó alá tartozott, a társasági adó szerinti értékcsökkenést (5 millió), amikor kiva alá tartozott (2013-tól 2016-ig) (15 millió) a 10 százalékos értékcsökkenést kell elszámoltnak tekinteni? Az ingatlan beszerzési ára 70 millió forint volt, 70-5-15 = 50 millió forint értékcsökkenés nem lett még elszámolva. Tehát a 90 millió forintos bevételből le lehet vonni az 50 millió forint el nem számolt értékcsökkenést? Azaz 90-50 = 40 millió forint után kell megfizetni a társasági adót? 2.) Az ingatlan könyv szerinti, 2018. december 31-ei nettó értékével nem csökkentjük az osztalékot kiváltó adó alapját, azaz leadózzuk az ingatlan nettó értékét az áttéréskor, azaz 80 millió forint után megfizetjük a 15% szja-t. Ebben az esetben az ingatlan a tulajdonosok birtokába kerülhetne úgy, hogy egyéb adókötelezettségük nem keletkezik. Ha igen, akkor ezt az elkövetkezendő években bármikor megtehetik (most még nem értékesíthető az ingatlan, mert lízingelik)? 3.) 2020-ban visszatérnek a kiva hatálya alá, majd értékesítik az ingatlant. Milyen adófizetési kötelezettségük keletkezik az eladás után, ha a KATA-ra való áttéréskor nem csökkentették az osztalékot kiváltó adó alapját, és milyen, ha csökkentették az osztalékadót kiváltó adó alapját? köszönettel: Izsó Krisztina
Csed-, gyed-jogosultság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérem tájékoztatását: katás egyéni vállalkozó 2016. december elején szünetelni kezdett, 2016. december közepén gyermeke született. Sajnos biztosítás hiányában nem volt jogosult ellátásokra, így a vállalkozása szünetelt egészen mostanáig. Most, 2018. 12. 01-jétől újra aktívvá teszi a vállalkozását, és 2018. december közepétől gyest vesz igénybe. 2019 januárjától nem fog keresőtevékenységet folytatni, ezért a gyes-re hivatkozva beadásra kerül havonta a kata nemfizetéséről a 101E nyomtatvány. Kérdésem, hogy ha ebben a státuszban marad (aktív vállalkozás, de kata nemfizetése), akkor egy év lejárta után, ha 2019. december 1-je után szülne (365 nappal a vállalkozása aktiválása után) járna-e neki a csed, gyed. Köszönettel: Haypál Viktória
Kata utáni osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katával kapcsolatban van kérdésem. Adott egy bt., amely átlépett a kata hatálya alá, a beltag főfoglalkozású, mint katás fizeti az 50 000 forintot. A kültag a társasági szerződés szerint nem személyesen közreműködő, csak közreműködhet. A Katv. értelmezése alapján az alkalmazotti jogviszonyt választották, heti 4 órában dolgozik és 40 éves szolgálati idővel nyugdíjas. A bt. így a kültag után nem fizet 25 000 Ft-ot. A társasági szerződés előírása alapján mindkét tag 50-50%-os jegyzett tőkével és 50-50%-os szavazati joggal rendelkezik, valamint a társasági szerződés tartalmazza, hogy az eredmény felosztásánál a beltag 99%-ot kap, a kültag pedig 1%-os részesedést, osztalékot kap. Kérdés: 1. Nem tudom, helyesen járunk-e el, amikor az éves elszámoláskor a bevétel 1%-át kifizetjük a kültagnak és ez után az osztalék utáni adót megfizeti. A maradék 99% bevétel pedig a beltag részére kerül átadásra, de itt csak 50 000 forint katát fizet. 2. Helyes-e, hogy a NAV jövedelemigazolása a beltag részére csak az 50% után kerül kiadásra? Vagy esetleg be kellene jelenteni a NAV felé, hogy a beltag jogosult a társasági szerződés alapján a 99%-ra? 3. Az alkalmazotti 4 órás foglalkoztatás utáni fizetési kötelezettség elegendő-e a kültag elszámolásánál, a 25 000 Ft-ot jól tudjuk-e, hogy nem kell megfizetni? Kérem szíves tájékoztatásukat. Köszönettel: Virág Márta
Áttérés eváról katára kettős könyvvitel esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témákban várnám segítségét. Kettős könyvvitelt vezető evás kkt. január 1-jétől áttérne katára. Kettő nyugdíjas tagja van, alkamazottja nincs. Saját irodájában, saját eszközeivel és számítógépes programjaival végzi a szolgáltatásait. Van egy ügyfele, akitől kapott éves bevétele jóval meghaladja az összes éves bevételének az 50 százalékát, illetve az 1 millió forintot. Ezen kívül természetesen van más, kisebb nagyságrendű bevétele is. A következő kérdés, hogy ha lehetséges az áttérés, akkor az az áttérés lépéseire vonatkozna. Mit kell tenni a mérlegben szereplő eredménytartalékkal, ami még megelőzi az evás időszakot? Milyen könyvelési és adózási, bevallási lépések tartoznak az áttéréshez? Hogyan kell bejelenteni, hogy mind a két nyugdíjas a társaságban katásan adózna, vagy csak egyszerűen fizetni kell a 25-25 ezer forintot? Köszönettel: Erdélyi Jánosné
Egyéni vállalkozói jogállás szüneteltetése eva és kata alatt
Cikk
Ha az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét, az egyéni vállalkozás keretén kívül más önálló tevékenységet (például lakásbérbeadás, óraadás) sem folytathat, amennyiben magánszemélyként számlát kell kiállítania. Nem kell megfizetnie a tételes adót a katás vállalkozásnak a kisadózó után, ha az a hónap egészében szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységbe tartozó munkát végez – többek közt ezek az előírások vonatkoznak az eva, illetve a kata hatálya alatt egyéni vállalkozásukat szüneteltető adózókra.
Katás egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy házaspár, mindegyikük ugyanazon tevékenységi körű (ÖVTJ-s) katás egyéni vállalkozó. Mindegyikőjüknek saját ügyfélköre van, csak saját ügyfeleikkel állnak kapcsolatban, a házastársak között semmilyen ügylet nem teljesül. Fennáll ebben az esetben csak házastársi mivoltuk miatt a kapcsolt vállalkozási státusz; s ha igen, ebben az esetben a bevételi értékhatár (40 százalékos adókötelezettségre tekintettel) összesen 12 millió/év? Illetve, ha az egyikük a másik ügyfelének mégis teljesítene szolgáltatást a bevétel meghatározásánál csak az ezen ügyletből származó értékre szükséges az összeszámítást elvégezni, s az esetleges értékhatár feletti részre a 40 százalékos adót megfizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
