A GKI Gazdaságkutató Zrt. közzétette a 2023. márciusi előrejelzésének összefoglalóját, mely szerint 2023-ban éves átlagban 19 százalékos infláció, 400 forintos euró, valamint az irányadó és az alapkamat év végi összeérése várható.
Összesen 44 élelmiszer áfájának ideiglenes eltörlésével próbál küzdeni a magas infláció ellen a portugál kormány, a korábban bejelentett inflációellenes, családtámogatási intézkedések mellett – jelentette be António Costa kormányfő.
A monetáris tanács mai ülésén 13 százalékon tartotta az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét sem módosította. A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának közleményében.
A legalább 20 főt foglalkoztató cégek közel háromnegyede véli úgy, hogy árat fog emelni a közeljövőben. Az áremelésre készülő vállalkozások több mint harmada 6-10 százalékos, valamivel több mint negyede 11-15 százalékos, ötöde pedig 1-5 százalékos emeléssel számol – ismertette januári felmérésének eredményeit kedden az MTI-vel az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI).
Megállapodott az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) az idei bérekről, miután a szakszervezet a pénteken megtartott bizalmi gyűlésén elfogadta a vállalat újabb ajánlatát – közölte a győri székhelyű járműgyártó vállalat az MTI-vel.
A svájci jegybank, az SNB csütörtökön a piaci várakozásoknak megfelelően az erősödő inflációs nyomásra hivatkozva 50 bázisponttal 1,50 százalékra, 2008 novembere óta a legmagasabbra emelte meg az irányadó kamatot.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 4,75 százalékról 5,00 százalékra, 2006 óta legmagasabb szintre emelte az irányadó dollárkamatot a szerdán végződött kétnapos kamatdöntő ülésén.
Lassult februárban az infláció az euróövezetben – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala pénteken, tette közzé az MTI.
Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa február végi ülésén az alapkamat 13 százalékon tartásáról a kedden közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.
Idén februárban a fogyasztói árak átlagosan 25,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Éves szinten átlagosan 9,2 százalékra lassult januárban a fogyasztói árak növekedése a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban a decemberi 9,4 százalékról. Magyarországon 25,7 százalékos volt a drágulás ezen időszakban.
Némileg meglepő módon a Covid-19 világjárvány utóhatásai csak kis mértékben vetették vissza a régióbeli tranzakciók számát 2021-ben, az év során megkötött, és azóta már le is zárult tranzakciók száma alig marad el a korábbi rekordévektől. Ha a világjárvány nem is, az orosz-ukrán háborús konfliktus nyomán kialakuló bizonytalan geopolitikai és gazdasági környezet 2022-re már jelentős visszaesést hozott a biztosítási szektor tranzakciós aktivitásában – írja a Deloitte sajtóközleményében.
Nincs napirenden a 13 százalékos alapkamat módosítása, és a 18 százalékos irányadó kamat fenntartása is szükséges a monetáris tanács egyöntetű véleménye szerint az infláció megtörése és az árstabilitás elérése érdekében – szögezte le Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács ülését követő online háttérbeszélgetésen.
Jogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak emelése feleljen meg az inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa szerint ezért további 1,5 százalékkal kell megemelni a nyugdíjakat.
Az infláció mértékével megemelhetik bankszámláik díjait az egyes pénzintézetek, ami két év alatt akár 33 százalékos drágulást is eredményezhet. Minden bank él ezzel a lehetőséggel, valóban ilyen mértékben drágulnak a számlacsomagok? A helyzet nem ilyen egyszerű, egyelőre csak négy pénzintézet jelentett be 2023-ra költségmódosítást: az Erste, a K&H, az OTP és a MagNet. Példákon mutatjuk, mire számíthatnak az ügyfelek – írja a portfolio.hu.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték