Nem változik az alapkamat – ellenszavazat nélkül döntött az MNB Cikk
Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa február végi ülésén az alapkamat 13 százalékon tartásáról a kedden közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.
Ellenszavazat nélkül döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa február végi ülésén az alapkamat 13 százalékon tartásáról a kedden közölt rövidített jegyzőkönyv szerint.
Idén februárban a fogyasztói árak átlagosan 25,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Éves szinten átlagosan 9,2 százalékra lassult januárban a fogyasztói árak növekedése a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban a decemberi 9,4 százalékról. Magyarországon 25,7 százalékos volt a drágulás ezen időszakban.
Némileg meglepő módon a Covid-19 világjárvány utóhatásai csak kis mértékben vetették vissza a régióbeli tranzakciók számát 2021-ben, az év során megkötött, és azóta már le is zárult tranzakciók száma alig marad el a korábbi rekordévektől. Ha a világjárvány nem is, az orosz-ukrán háborús konfliktus nyomán kialakuló bizonytalan geopolitikai és gazdasági környezet 2022-re már jelentős visszaesést hozott a biztosítási szektor tranzakciós aktivitásában – írja a Deloitte sajtóközleményében.
Nincs napirenden a 13 százalékos alapkamat módosítása, és a 18 százalékos irányadó kamat fenntartása is szükséges a monetáris tanács egyöntetű véleménye szerint az infláció megtörése és az árstabilitás elérése érdekében – szögezte le Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács ülését követő online háttérbeszélgetésen.
Jogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak emelése feleljen meg az inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa szerint ezért további 1,5 százalékkal kell megemelni a nyugdíjakat.
Az infláció mértékével megemelhetik bankszámláik díjait az egyes pénzintézetek, ami két év alatt akár 33 százalékos drágulást is eredményezhet. Minden bank él ezzel a lehetőséggel, valóban ilyen mértékben drágulnak a számlacsomagok? A helyzet nem ilyen egyszerű, egyelőre csak négy pénzintézet jelentett be 2023-ra költségmódosítást: az Erste, a K&H, az OTP és a MagNet. Példákon mutatjuk, mire számíthatnak az ügyfelek – írja a portfolio.hu.
A 2025/N Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) forgalmazása 2023. február 20-ával lezárult, helyette egy új, 2026/O sorozatot lehet vásárolni. A két konstrukció feltételei nagyon hasonlók, van azonban néhány eltérés. Az inflációkövető prémium állampapír mellett egy másik nagyon vonzó lakossági állampapír is elérhető jelenleg. A bónusz állampapír kamata a 3 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegyek aukciós átlaghozamához van kötve. A jelenleg elérhető kamat ezen konstrukció esetében is bőven a kétszámjegyű tartományban helyezkedik el, írja oldalán a bankmonitor.hu.
Gyorsult az infláció az év elején Németországban, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdai jelentése alapján. Januárban a Destatis végleges adatai alapján 8,7 százalékkal, az előzetes adatokkal megegyező mértékben emelkedett a fogyasztói árindex Németországban. Az új, 2020-as kalkulációs bázisév alapján felülvizsgált inflációs ráta 2022 decemberében 8,1 százalék, novemberben pedig 8,8 százalék volt. Az új kalkulációs módszer szerint tehát 2023 elején felgyorsult az infláció.
A Deloitte legfrissebb felméréséből kiderül, hogy a gazdasági kilátásokat elsősorban az orosz-ukrán háború befolyásolja, de előkelő helyen szerepel az infláció és az ellátási láncok problémái is. A kutatást 2010 óta készítik el minden évben az aktuális gazdasági várakozásokról és előrejelzésekről.
Bulgária egy évvel, 2025 elejére halasztotta el az euró bevezetésének a céldátumát – tájékoztatott az MTI.
Ha mindenki hatékonyabban versenyezteti a beszállítókat, az csökkenő árakhoz vezethet, így jó esély van arra, hogy 2023 végére egyszámjegyű legyen az infláció Magyarországon – mondta Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke ma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatójukon. Az elnök szerint már a GVH határozott fellépésének is van visszatartó ereje, önmagában ezzel is képesek a lakosságra nehezedő inflációt mérsékelni.
Az Európai Bizottság közzétette téli gazdasági előrejelzését. A legutóbbi, őszi prognózishoz képest kedvezőbbek az európai adatok – írja a hvg.hu.
2023. januárban a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A nyugat-svájci Vaud kantonban mintegy 3500 fő közszférában dolgozó sztrájkolt csütörtökön, annak érdekében, hogy bérüket a jövőben az inflációhoz kötötten állapítsák meg, és így az lépést tarthasson a megélhetési költségek növekedésével – írja a swissinfo.ch.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől