A fiatalok negyede úgy érzi, hogy több mint 40 százalékkal nőttek az árak az elmúlt egy évben, 22 százalékuk szerint pedig 25–39 százalékos volt az éves infláció februárban. Az élelmiszereknél 76 százalékuk érzékelt jelentős drágulást, de a többi terméknél és szolgáltatásnál is hasonló volt a helyzet a K&H ifjúsági index felmérés szerint.
A kormány a tervezetet pénteken átadta a Költségvetési Tanácsnak – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-vel pénteken.
A havi megélhetési kiadások jóval nagyobb mértékben nőttek a bevételeknél – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből, amely a 30-59 éves korosztály helyzetét vizsgálta. A válaszadók 92 százaléka havonta átlagosan 64 ezer forinttal költ többet a mindennapi életre, mint egy évvel korábban. A bevételek emelkedésével együtt pedig 46 ezer forinttal rosszabb helyzetben vannak, mint egy évvel ezelőtt.
Az élelmiszerek inflációja harmadik hónapja lassul, köszönhetően – számos tényező mellett – a meghozott kormányzati intézkedéseknek és a GVH aktív fellépésének., irja a hivatal. Ugyanakkor a piaci szolgáltatások árai növekedtek, ezért a nemzeti versenyhatóság az elkövetkező időben nagy hangsúlyt helyez a fogyasztókat közvetlenül érintő szolgáltatási szektor egyes piaci jellemzőinek vizsgálatára. Ennek megfelelően a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) folytatta tavaly megkezdett konzultáció-sorozatát a temetkezési ágazat képviselőinek meghallgatásával.
Áprilisban a várakozásoknál jobban, több mint kétéves mélypontra lassult az infláció Kínában a nemzeti statisztikai hivatal csütörtöki jelentése szerint.
A KSH gyorstájékoztatója alapján az éves áremelkedés mértéke áprilisban pontosan 24 százalék volt, így már ismert az első 4 hónapra érvényes inflációs adat. Ez alapján a Bankmonitor szakértői megvizsgálták, miként kell alakulnia az inflációnak a hátralévő időszakban ahhoz, hogy teljesüljenek a jegybank 2023-as évre vonatkozó várakozásai.
Komoly mértékben vásároltak a magyarok valutát, kihasználva az év elején bekövetkezett forinterősödést – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból – írja a BiztosDöntés.hu.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) lezárta a tartós élelmiszerek piacán végzett gyorsított ágazati vizsgálatát, és ennek alapján hat javaslatot fogalmazott meg, amelyek hozzájárulhatnak a hatékonyabb versenyviszonyokhoz, ezen keresztül pedig az árak mérséklődéséhez – közölte a versenyhivatal.
Az áremelkedések hatására a magyarok döntő többsége igyekszik csökkenteni kiadásait (86%) és az otthoni energiafogyasztását (85%) – mutat rá az EY reprezentatív kutatása. A szárnyaló infláció ellenére ugyanannyi gyógyszert és okostelefont vásárolunk, inkább a ruházatunkon és az utazásokon spórolunk. A gyengülő piaci kereslet mellett a hazai vállalkozásoknak kiemelkedő fogyasztói élményt kell nyújtaniuk vevőiknek, ha versenyben akarnak maradni.
2022-höz képest megduplázódott azok száma, akik az erősödő inflációs környezetben visszafogják költéseiket. Még a lengyelek, a csehek és a szlovákok is bátrabban költekeznek, mint a magyarok – derült ki a Publicis Groupe második éve futó régiós felméréséből.
A magyar gazdaság a veszélyes nemzetközi környezetben is elkerüli a recessziót, 2023 egészében 1,5, jövőre 4 százalékkal növelheti teljesítményét – áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött Konvergencia Programban. Az infláció csökkenése az év második felében felgyorsul, az év végére az áremelkedés üteme egyszámjegyűre mérséklődik a tárca szerint. A kormány tervei szerint a költségvetési hiány jövőre 3 százalék alá, az államadósság aránya 66,7 százalékra mérséklődik.
Márciusban az ipari termelői árak átlagosan 21,7 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy az előző hónaphoz viszonyítva 1,2 százalékos csökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Bár az átlagfizetések meredek emelkedőn vannak, az infláció miatt kevesebb jut a takarékoskodásra a K&H összeállítása szerint. A pénzintézet felmérése szerint a múlt év utolsó negyedében 3 millió forintot tett ki az érintettek megtakarítása, amely 12 százalékos éves növekedésnek felel meg, szemben az egy évvel korábbi 20 százalékos emelkedéssel. A felmérés szerint a megkérdezett háztartások jövedelme 2022 utolsó negyedévében megközelítette a 494 ezer forintot, ami 10 százalékos emelkedést jelent éves szinten, 2020 azonos időszakához viszonyítva pedig majdnem 20 százalékos többletnek felel meg.
Idén május 1-jéig tíz bank emeli meg számlaköltségeit a tavalyi infláció miatt. Az egyoldalú díjemelésekre csak a jogszabályok szerint történhet, ennek betartását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenőrzi. Az ügyfeleknek – januárig megkapott éves számlakimutatásuk segítségével is – érdemes áttekinteni számlaterheiket, s számla- vagy akár bankváltással költséget spórolni, olvasható az MNB honlapján.
A Bankmonitor nyugdíjszakértői kiszámolták, mekkorát nőttek tavaly a különböző jövedelmi csoportokba tartozó nyugdíjasok bevételei. Az eredmények elkeserítőek: éppen a legalacsonyabb nyugdíjak növekedtek a legkevésbé, míg az igazán magas nyugdíjakra messze infláció feletti emelés rakódott.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték