Ha a munkáltató a létszám-, kereseti-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn idénymunkára vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt, attól a naptól, hogy a feltételek nem teljesülnek, nem alkalmazhatja dolgozóira a kedvező közteherfizetési szabályokat.
A karácsonyi vásárokon kínált sült gesztenye és forralt bor karácsonyi hangulatot árasztanak, lassan elkezdődik a fenyőfák beszerzése, és számos munkáltatónál is mielőbb gondoskodni kell a munkálatok befejezéséről a közeledő év végére figyelemmel. Ilyenkor – különös tekintettel a megnövekedett munkaerőigényre és a rövid tartamú, alkalomszerű foglalkoztatás lehetőségére is – a munkáltatók előszeretettel létesítenek egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt. Mindez egyszerű, praktikus, ugyanakkor korlátokhoz kötött módon valósulhat meg.
Tisztelt Szakértő! Kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) keretében naponta kifizethető munkabér maximalizált összege (12 700 Ft) felett fizetne a munkavállalójának. Megteheti-e, és a vállalkozónak keletkezik-e emiatt plusz adófizetési, -bevallási kötelezettsége? Vállalkozói jövedelem szerinti adózási formánál ugyebár keletkezne.
Használható-e az Efo. tv. szerinti minta-munkaszerződés olyan vagyonőrök foglalkoztatásánál, akik egyszerűsített foglalkoztatás keretében 24 órás munkarendben dolgoznak úgy, hogy a 24 órás műszak után 48 órás pihenőidőt kapnak és néha hétvégén vagy munkaszüneti napon is dolgoznak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy vagyonvédelmi cég egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmaz vagyonőröket, amelyeket 24 órás munkarendben alkalmaz (reggel 7 órától másnap 7 óráig), erre tekintettel 2 napra történő bejelentés alapján 2 ezer forintos közteher kerül kifizetésre és bevallásra is. A 24 órás műszak után 48 órás pihenőidő kerül biztosításra a munkavállaló részére. A megállapított órábér: 1038 Ft/óra (műszakpótlék nem kerül kifizetésre), de néha hétvégén vagy munkaszüneti napon is dolgoznak ezek a munkavállalók. A munkaszerződésben nincs feltüntetve a készenléti jellegű munkaköri utalás (csupán egy egyszerű sablonszerződés van rendszeresítve). Azt szeretném megtudni, hogy helyes-e ez az alkalmazotti módszer? Amennyiben bármi nem szabályos ezen foglakoztatással, kérem ennek ismertetését.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyszerűsített munkavállalói szerződéssel foglalkoztat munkavállalókat. Egy munkavállaló bejelentése meghaladta a 90 napos éves foglalkoztatási határt 3 nappal. Mi a teendő ebben az esetben? 3 nap után milyen adót kell megfizetni (nem a napi 1000 Ft-ot, hanem a teljes járulékot 19,5 szocho + nyugdíjjárulék + egészségbiztosítási járulék + szja)? 3 nap munkaviszonyból származó jövedemként fog szerepelni a 08 bevallásban? Az egyszerűsített bejelentés (42-és) megállja -e a helyét a 3 nap vonatkozásában? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. egyszerűsített foglalkoztatással söfőröket alkalmaz, például: vasárnapi munkavégzésének ideje 12 óra. Erre az időtartamra hogyan kell kiszámolni a munkabérét? Mi a maximális időtartam, amit maximálisan dolgozhatnak? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Éjjeliőröket foglalkoztattunk este 18 órától másnap reggel 6 óráig. Kérdésem: kell-e 15% éjszakai pótlékot fizetni a 22 óra és 06 óra közötti munkavégzésükre? Az éjjeliőrök munkaviszonyban voltak foglalkoztatva egy ideig, majd nem volt rájuk szükség, így munkaviszonyukat megszüntettük. Ezt követően rövid időn belül ismét szükségessé vált éjjeliőrök foglalkoztatása, de ezt már egyszerűsített foglalkoztatás keretében végeztük. Kérdésem: ez törvénybe ütközik-e abban az esetben, ha nem a munkaviszonyukat minősítettük át egyszerűsített foglalkoztatásra, mert volt kieső idő a két jogviszony között.
Tisztelt Szakértő! Takarítói feladatok ellátására alkalmazna cég egy személyt: havonta 4 alkalommal (kb. 1,5 óra/ alkalom) látná el feladatait határozatlan ideig megbízási jogviszony keretében. A megbízási díj összege 8400 Ft/hónap. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik a megbízónál és a megbízottnál? Ha a fenti feltételekkel, de egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazná a cég, milyen és mennyi járulékfizetés keletkezik, illetve a munkaviszony időtartamát hogyan állapítsuk meg? Előre is köszönöm szíves válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az egyszerűsített foglalkoztatáson belül a munkaszerződésekre vonatkozik. Szükséges-e új/másik munkaszerződést kiállítani, ha nem folyamatos a munkavégzés, hanem megszakad, tehát például nem hétfőtől péntekig tart, hanem a munkavállaló dolgozik hétfőn, szerdán és pénteken: ebben az esetben 3 külön szerződést kell megírni erre az 1 hétre vonatkozóan vagy kerülhet egy szerződésbe a 3 nap? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített foglalkoztatás keretében szeretnénk alkalmazni munkavállalókat, akik a hónap több napján dolgoznának. Mivel ismertek a munkanapok – kb. 10 nap/hó, így előre be is jelentjük őket. Ezek a napok általában nem egymás után következnek, hanem az adott hónap során egyenletesen elosztva. Szeretném kérdezni, hogy helyes-e az a gyakorlat, ha a bért viszont egyösszegben, hó végén utaljuk át nekik, vagy pedig minden egyes ledolgozott nap után számfejteni kell és ki kell fizetni? Ez utóbbi megoldás ugyanis elég nagy adminisztrációs teherrel járna. Előre is köszönöm a választ
Tisztelt Szakértő! 1. Lehetséges-e, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett (túlóra, műszakpótlék, stb.) lehet egyszerűsített foglalkoztatás keretében napi 8 óránál tovább foglalkoztatni valakit? 2. Hogyan kell kiszámítani, milyen feltételek mellett és adminisztrációval kell az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottnak kiadni a szabadságát? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Konkrétan milyen adókat és járulékokat kell megfizetni és hogyan kell számolni, ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül foglalkoztatott munkavállalójának több munkabért fizet, mint a minimálbér kétszerese (korlát), vagyis 11740 Ft/nap/fő összegnél többet? Kapcsolódó cikk: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Ami_nem_esik_jogszabalyi_korlatozas_ala_az__OBQSI0
Mi történik abban az esetben, ha az egyszerűsített foglalkoztatás megfelel valamennyi jogszabályi előírásnak, ugyanakkor az alkalmi munkavállaló díjazása tekintetében a kötelező mértékhez viszonyítva jelentősen a munkavállaló javára tér el? – cikkünkből megtudhatja.
"Egyszerűsített foglalkoztatás: kire vonatkoznak a korlátok, tilalmak?" című, május 20-án megjelent cikkünk kapcsán olvasónk azt kérdezte: más-más munkáltatónál hogyan alakul az egyénenkénti foglalkoztatási korlát. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték