Nyomasztó besorolásból került ki Magyarország

Megosztás Tetszik

Nem lát makroegyensúlyi zavarokat a magyar gazdaságban, ezért a makrogazdasági egyensúlyi hiányok miatt indult eljárás megszüntetését javasolta az Európai Bizottság, miután közzétette 2016. évi mélyreható elemzésének a következtetéseit.

Az előző évi 18 helyett hattal kevesebb tagállamban lát makrogazdasági egyensúlyi problémákat az Európai Bizottság, amely kedden tette közzé európai szemeszter keretében úgynevezett téli jelentéseit.

Magyarországon a mechanizmus elindítása óta először nem állapított meg makroegyensúlyi zavarokat a Brüsszel által idén is elvégzett mélyreható elemzés, ezért a Bizottság véleménye szerint hazánk kiléphet a makrogazdasági egyensúlyi hiányok miatt indult eljárásból (MIP). Magyarországhoz hasonlóan Nagy-Britannia, Románia, Belgium, Ausztria és Észtország esetében nem látott további okot az eljárás folytatására a testület. Hazánk eddig a MIP preventív ágában volt.

Ez az első alkalom, hogy a Bizottság már a leegyszerűsített és korábbinál átláthatóbb séma szerint vizsgálta és osztályozta a tagállamok gazdasági és strukturális reformjait, illetve meglévő és potenciális egyensúlyi hiányait. Az új szabályok értelmében a korábbi hat kategóriát néggyel váltották fel. Ezek: nincsenek egyensúlyhiányok, egyensúlyhiányok, túlzott mértékű egyensúlyhiányok és korrekciós intézkedéseket szükségessé tévő egyensúlyhiányok.

Az utóbbit, ami pénzügyi szankciókat vonhatna maga után, eddig egyetlen tagállam esetében sem aktiválták. Valdis Dombrovskis az euróért felelős biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Bizottság bármikor beélesítheti ezt az eszközt. A makroegyensúlyi problémák nyomon követése és kiigazításuk a 2011-ben elfogadott úgynevezett hatos gazdaságkormányzási reformcsomag része volt, és a költségvetési felügyeletet egészítette ki egy kevésbé kényszerítő hatályú makrogazdasági lábbal.

Az új kategorizálás értelmében Finnországban, Németországban, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában fordulnak elő makrogazdasági egyensúlyi problémák. Öt országban pedig ezek a problémák túlzott mértékűnek számítanak. Bulgária, Horvátország, Franciaország, Olaszország és Portugália számít tehát a legsúlyosabb esetnek, amelyeket a második kategóriával együtt speciális nyomon követési rezsimbe helyezett a Bizottság.

Ciprus és Görögország fiskális program alanyai, ezért e két ország makroegyensúlyi hiányait a programok keretében próbálják kezelni. Nyolc további országról pedig nem készült mélyreható elemzés, mert náluk nem látott erre okot a testület.

A Bizottság tavaly novemberben döntött úgy, hogy indokoltnak tartja ilyen jelentés elkészítését 18 tagállam esetében.

Következő lépésként a Tanács megvitatja a bizottsági elemzések megállapításait, miközben a testület márciusban és áprilisban további kétoldalú egyeztetéseket tart majd az érintett országokkal. A tagállamoknak áprilisban kell benyújtaniuk Brüsszelben nemzeti reformprogramjaikat és stabilitási (illetve a nem eurózóna-tagok esetén konvergencia) programjaikat. Ezek kiértékelését követően az Európai Bizottság májusban teszi meg országspecifikus ajánlásait, amelyek a beazonosított problémákra fókuszálnak majd.