Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1784 találat a(z) EU cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi importügyletek helyes számlázásában kérném a segítségét, a 2019. 01. 01-jén hatályba lépő áfatörvény 102. § figyelembevételével: 1. A kft.-t megbízza egy termelő cég alkatrész szállításával Shanghaiból Budapestre. A kft. egyösszegben határozza meg a fuvardíjat, például: fuvardíj (Shanghai – Budapest vámraktár) USD X T1 kiállítás (Hamburg-Budapest vámraktár) EUR Y vámkezelés HUF Z kiszállítás HUF Z A fuvardíjat 80-20%-ra osztják EU-n kívüli, illetve EU-n belüli fuvardíjra. Jelenleg a fuvardíjat (EU-n kívül és belül) + a T1-et áfamentesen számlázzák az ügyfelekre, akár tényleges vevő, akár szállítmányozó cég. A vámkezelést és kiszállítást áfásan számlázzák. Helyes a gyakorlatuk? 2. A kft.-t megbízza egy termelő cég alkatrész szállításával Shanghaiból Budapestre, de az ügyfél vámkezel a saját raktárában. A kft. itt is egy összegben határozza meg a fuvardíjat, például: fuvardíj (Shanghai – Budapest vámraktár) USD X T1 kiállítás (Hamburg-Budapest vámraktár) EUR Y továbbítás HUF Z (T1 kiállítás Budapest raktár – címzett raktár) kiszállítás HUF Z A fuvardíjat 80-20%-ra osztják EU-n kívüli, illetve EU-n belüli fuvardíjra. Jelenleg a fuvardíjat (EU-n kívül és belül) + a T1-et áfamentesen számlázzá az ügyfelekre, akár tényleges vevő, akár szállítmányozó. A továbbítást és kiszállítást áfásan számlázzák. Helyes ez így? Előre is köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Horváthné Szabó Beáta Szakértő Asszony! Köszönöm gyors válaszát. Levelemben elírás történt az első mondatban."Magyar székhelyű társaság adminisztrációs feladatok végzésére szerződést köt más uniós székhelyű társasággal" helyesen. Gondolom, más szabályok vonatkoznak erre az esetre, mint a nem uniós székhelyű társasággal kötött szerződésekre. A kérdés további része változatlan. A feladatokat magyar állampolgár végezné, aki munkaviszonyban a magyar vállalkozásnál, de életvitelszerűen az adott országban tartózkodik. Bérét a magyar vállalkozás fizetné. Kérdésem: a magyar adózási szabályok vonatkoznak-e a munkavállaló foglalkoztatására, vagy vannak speciális szabályok, amelyeket figyelembe kell venni? Elnézést kérek a figyelmetlenségért és várom az új válaszát, amit nagyon köszönök. Tisztelettel: Takácsné Anci

    Kérdés

    Megbízók: speditőrök, szállítmányozók, akik belföldi adóalanyok. Megbízás: – Magyarországról viszünk árut EU-ban lévő kikötőig, onnan megy tovább harmadik országba (export), – harmadik országból érkező árut hozunk EU-ban lévő kikötőből Magyarországra. Mindkét esetben papíron az áru még nincs beléptetve EU-ba, Magyarországra, azaz még nincs vámkezelve. A megbízóink nem az áru tulajdonosai. [2018-ban az alábbiak szerint áfamentes számlákat állítottunk ki: – export fuvar: adómentes az Áfa tv. 102. § alapján, – import fuvar: adómentes az Áfa tv. 93. § (2) bekezdés alapján] 2019. 01. 01-jétől az exportra vonatkozó 102. § kiegészítésre került a 3. ponttal Kérdéseink: Export fuvar esetében csak olyan megbízónak számlázhatok áfamentesen, aki ténylegesen kilépteti az árut az EU-ból, azaz aki ténylegesen elszállítja? Ha az áru tulajdonosa megbíz egy szállítmányozót Magyarországon, az megbíz egy fuvarost, aki továbbadja egy alvállalkozó fuvarosnak, akkor a sor végén álló alvállalkozó fuvaros nem számlázhat áfamentesen a első fuvarosnak? Csak az első számú fuvaros a szállítmányozónak? Ki milyen áfával számláz? Az Áfa tv. "Adó alóli mentesség termék importja esetében" című fejezeténél nem láttunk ilyen jellegű módosítást. Tehát, ha a fent hivatkozott 93. § (2) bekezdése megvalósul, arról a megbízóm nyilatkozik, akkor továbbra is jogszerűen számlázunk áfamentesen?

    Cikk

    A Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás előző napi brit alsóházi elutasítását követően az európai uniós politikusok a rendezetlen kiválás esélyeire figyelmeztetnek, és elképzelhetőnek tartják a brit európai uniós kiválás márciusra tervezett határidejének meghosszabbítását, ha ezt London kéri.

    Kérdés

    Termékbeszerzés történt egy romániai internetes áruházból. A beszerző Magyarországon normál, adófizetésre kötelezett adóalany, közösségi adószámmal rendelkezik, a számlán ezt az eladó fel is tüntette, viszont a román értékesítőnek nincs közösségi adószáma. A számla nettó módon került kiállításra, áfára, áfafizetésre kötelezettre történő utalás nincs rajta. Én áfát fizetnék, de nem vonnám le. Kérdés 65-ön hova? A60 hogyan néz ki? Ki az adófizetésre és bevallásra kötelezett, azt hogyan kell megoldani? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Tanácsadó! Kiegészíteném a kérdésünket az alábbiakkal: 1. Gyógyszeralapanyagot szerzünk be Németországból, és Olaszországban értékesítjük. DE-HU-IT számla kapcsolat, DE-IT termékmozgás. Magyarországra nem kerül a termék, azt közvetlenül a vevőnkhöz szállítjuk. Ez megfelel-e a háromszög-, illetve láncügylet fogalmának, keletkeztet-e németországi adószám kiváltási kötelezettséget? 2. Lengyelországból gyógyszeralapanyagot szerzünk be, Németországban harmadik fél által tároljuk, majd Olaszországba értékesítjük. (gyűjtőfuvar, a kedvezőbb szállítási feltételek miatt). A számla PL-HU-IT, a termékmozgás PL-DE-IT. Keletkeztet-e a tranzakció német adószámos kötelezettséget? Válaszukat előre is köszönjük! Üdvözlettel, Lovász Anna

    Kérdés

    Az áfamentesség feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül az ár exportőrjének, címzettjének nyújtsák. Jól értelmezem? Új feltételként vezeti be az áfatörvény, hogy a szolgáltatás nyújtójának közvetlen kapcsolatban kell állnia azzal a személlyel, szervezettel, amely a terméket a kiviteli eljárás alá vonja (exportőr vagy a címzett) . Az adómentesség a gyakorlatban: áfatörvény 102. § (3) bekezdés Megbízó: magyar, nem az exportőr HU(EU) – TR (harmadik országos viszonylat) export Számla: 27% áfa Megbízó: EU, nem ez exportőr HU(EU) – TR (harmadik országos viszonylat) export Számla: fordított adózás (az adót a megrendelő fizeti) Megbízó: TR, nem az exportőr HU( EU) – TR (harmadik országos viszonylat) export Számla: áfa területi hatályán kívüli (teljesítési hely: szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, 37. § általános szabály) Megbízó: magyar exportőr HU( EU) – TR (harmadik országos viszonylat) export Számla: mentes az adó alól Megbízó: EU exportőr HU( EU) – TR (harmadik országos viszonylat) export Számla: mentes az adó alól Megbízó: TR exportőr HU( EU) – TR (harmadik országos viszonylat) export Számla: áfa hatályán kívüli (teljesítési hely: szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett 37. § általános szabály) Bizonyító okmány: exportokmány: 1. rovatban EU vagy EX, 2. rovatban exportőr vagy feladó (szolgáltatást igénybevevő – megbízó; fuvardíj fizető) Alvállalkozó bejövő számla: exportszolgáltatás: 27% áfa Exporthoz kapcsolódó beszállítások: 27% áfa

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Állásfoglalását szeretném kérni egy 4 szereplős export ügylet közösségi áfafizetésének rendezésével kapcsolatban. Magyarországon gyártott terméket a hazai gyár (1) értékesít egy németországi vevőnek (2). A német vevő értékesíti a terméket egy magyar disztribútornak (3), aki tovább rtékesít a végső vevőnek, egy horvát (uniós) láncnak (4). A szereplők jelentősége: a német cég mint brand- és licensztulajdonos vesz részt az üzleti folyamatban, ezért a magyar gyár a magyar disztribútornak közvetlen nem értékesíthet. A magyar disztribútor mint a horvát lánc beszállítója vesz részt a folyamatban, ezért a német cég a horvát vevőnek közvetlen nem tud értékesíteni. Az áru mozgása: a termék a magyar gyárból közvetlenül a horvát vevőhöz kerül beszállításra (mivel nincs értelme az árut előbb Németországba, majd onnan Horvátországba szállítani). A CMR-en: - Feladó: a magyar gyár - Átvevő: a német cég - Az áru kiszolgáltatási helye: a horvát cég. A kérdésem az lenne, hogy ebben a 4 szereplős export ügyletben a cégek közötti számlázásnál hogyan kell történjen az áfa felszámítása? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves állásfoglalásukat: van egy fuvarozó cég, ahol a fuvarozás (fuvarszervezés) sokféleképpen történik, de az alaphelyzet a következő: Export (harmadik országba, EU-n kívülre), ennek során: eladó (exportőr) – fuvaros – vevő (importőr). A "fuvaros" szó alatt majdnem mindig néhány szervező céget kell érteni – például: raktár, vámspedició, mindig fuvarszervező spedició (egy vagy több), fuvaros – akár több magyart és/vagy külföldit. Eddig magyar cégek áfamentesen számláztak egymásnak, mert elég volt igazolni, hogy az áru elhagyta az EU területét (vagy EX1, vagy vevő által igazolt CMR). Egy HVG-cikk alapján kiderül, hogy volt egy változás (ha közvetlenül az eladótól kapunk a megbízást, akkor nincs áfa), de a többi maradt a régiben (nincs áfa, ha van papír – EX1 vagy CMR). Találtunk egy MKFE-magyarázatot is: https://www.mkfe.hu/hu/mediamenu/hirek/aktualis-hrek/77-belfoldi-hirek/9240-%C3%A1fa-v%C3%A1ltoz%C3%A1s-2019-janu%C3%A1r-1-vel.html, és van a 2007. évi CXXVII törvény 102. § is. Kérdésünk, hogy áfásan vagy adómentesen kell kiszámláznia a szolgáltatást cégünknek? Segítségüket előre is köszönjük. Tisztelettel: Tóth Mária

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Megtarthatja-e őstermelői jogviszonyát, aki külföldön vállal munkát, EU-s országban? Tb szempontjából csak egy országban lehet biztosított, ennek okán, ha a belföldi munkaviszony megszűnik, automatikusan főállású őstermelővé válik, tehát maga után kellene fizetnie járulékot, miközben esetleg már munkát vállal EU tagállamban. Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Tárgyi mentes cég netto 10 000 euró alatti tárgyi eszközt vásárolt az EU-ból. A tagállami áfakedvezményt kihasználandó, a kinti számla kiállítását és a fizetést is áfamentesen kértük. A számla netto kiállításához viszont az eladó kérte az EU-s adószámot, hivatkozva arra, hogy enélkül nem tudja a számlát netto, áfamentesen kiállítani. Igaz-e, hogy ha ezt megadtuk és rákerült a számlára, itthon áfabevallási és -fizetési kötelezettség keletkezett, független a kedvezménytől? Mi lett volna a helyes eljárás a gyakorlatban? Például a bruttóban kiállított, EU-s adószám megadása nélküli, netto 10 000 EUR alatti számlára is lehet érvényesíteni az áfamentes tagállami kedvezményt, és itthon kell visszaigényelni a már kifizetett áfát? Vagy meg lehet adni az EU-s adószámot, csak kérni kell, hogy az ne kerüljön fel a netto kiállítottt számlára? Köszönöm válaszát.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Különbözeti áfa

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Készpénzes munkabér könyvelésének elmaradása

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Családi kedvezmény mozaikcsaládnál

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media