Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    2167 találat a(z) őstermelő cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Egy kft. főtevékenysége szántóföldi növénytermesztés, más tevékenységet nem végez. A kft. ügyvezetői és tulajdonosai egyben őstermelők, akik szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak. Mint mezőgazdasági őstermelők kompenzációs felárra nem jogosultak és áfaalanyok. Az adóalanyok mikrovállalkozásnak minősülnek. A fenti esetben a kft. beléphet-e a mezőgazdasági kompenzációs rendszerbe, alanyi áfamentesség választása mellett? Ha a kft. nem léphet be a kompenzációs árrendszerbe, akkor a tulajdonos őstermelők jogosultak-e a kompenzációs árrendszerbe belépni, miközben az áfaalanyiságból kilépnek? A jogszabályokat áttanulmányoztuk, és a fenti eset azért nem egyértelmű számunkra, mivel a személyi jövedelemadó törvény szerint egy őstermelő nem egyéni vállalkozó, hanem önálló tevékenységet folytató magánszemély, azaz nem minősül vállalkozónak, tehát az őstermelőre az "önálló vállalkozás" kérdése nem áll fenn, hiszen az őstermelő nem minősül vállalkozónak vagy vállalkozásnak. Kérem, hogy a válaszukban arra is adjanak magyarázatot, hogy egy őstermelő, a jogszabályok szerint, miért számíthat vállalkozónak a kompenzációs ár tekintetében. Tisztelettel: OP

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Őstermelő 4 millió forintnál kevesebb bevétele esetén élne a nemleges nyilatkozattételi lehetőséggel. Ehhez szükséges 20 százalékot kitevő összegű számla. Kérdésem az lenne, hogy a költségek között hogyan lehet elszámolni személygépkocsi-költséget? Alkalmazhatja-e a havi 500 kilométer átalány gépkocsiköltséget, vagy csak számlával igazolhatja ezeket a költségeket? Kell-e ebben az esetben útnyilvántartást vezetni? Belép-e ekkor a cégautóadó-fizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Bodolai Marianna

    Kérdés

    Őstermelő rétiszéna-termesztéssel foglalkozik. Kérdésem, hogy, ha tisztító kaszálást végez (szolgáltat), akkor ezt végezheti-e az őstermelői tevékenységen belül? Ha végezheti, akkor ezt, mint őstermelői bevételt adózza le, vagy mint önálló tevékenység jövedelmével számoljuk el (tételes elszámolással)? Őstermelésben átalányadózók vagyunk.

    Kérdés

    Kettő földterületet értékesítek, külön-külön kiszámítom az értékesítésből származó jövedelmet. A két jövedelmet összeadom, és abból érvényesítem a 200 000 forint csökkentő tételt, vagy mindkettő földeladás jövedelméből levonhatom a 200 000 forint csökkentő tételt? Mindkét vevő ugyanis a földet mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja.

    Kérdés

    Lepsényi Mária részére Kedves Marika! Egy leendő ügyfelem földet művel, kecskéket és két lovat tart, mindezt, mint magánszemély. Az állatok részére a takarmány egy részét maga termeli meg. Távlati terve, hogy lovas kocsin a városunkba érkező turistákat kocsikáztassa. Szerintem ezen tevékenységét a 4939- MNS egyéb szárazföldi személyszállítás (állati erővel hajtott járművel végzett személyszállítás) keretében végezheti, és esetleg még a jövőben szóba jöhetne a 93.19 Szórakoztatási célú lovagoltatás is. Első gondolatom az őstermelői jogállás volt, de utána olvastam, és törvényi hivatkozással nem tudtam alátámasztani a lovagoltatást. Az őstermelőnél az 1995. évi CXVII. szja-törvény 6. számú melléklet/C Tevékenységek/ D) Az 1999. évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A)-C) pontokban felsoroltak kiegészítéseként kormányrendelet határoz meg. Én ezt a kormányrendeletet sehol sem találom. Véleményem szerint ezen tevékenységből származó árbevétele nem lesz jelentős. Kérdésem az lenne: milyen vállalkozási formát válaszon? Ön szerint mi lenne az ideális jogállás a lovaskocsikáztatásra? Köszönettel: Zsigriné Kecskeméti Katalin

    Kérdés

    Egy őstermelő nagymama a négyéves unokájával van otthon gyesen, aki tartósan beteg (várhatóan a gyermek 10 éves koráig). Őstermelésből származó árbevétele éves szinten 600 ezer forint alatti. Kérdésem, hogy jelen esetben járulékfizetésre kötelezett-e negyedévente, mint főállású őstermelő, vagy az 58-as bevallásokon, mint kieső időt kell jelenteni ezen időszakot?

    Kérdés

    A 8 éves, tartósan beteg gyermekével gyesen lévő anyuka végezhet-e őstermelői tevékenységet? Ha igen, a bevétele után hogy kell vallani és fizetni egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot?

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! 2015-ben a teljes évben szüneteltettem katás egyéni vállalkozásomat, azonban magánszemély átalányadózó őstermelőként volt 60 ezer forint bevételem termény értékesítéséből. Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: – Jól tudom-e, hogy ha máshonnan nem származott jövedelmem, akkor ezt bevallanom sem kell 2015-re? Ha tényleg nem kell bevallani, akkor az adóhatóság honnan fogja tudni, hogy 2016-ban milyen járulékokat kell negyedévente bevallanom? Mert azt elviekben a 2016-os év jövedelme határozná meg. – Évente egy alkalommal értékesítek terményt egy magyarországi kft.-nek. Milyen típusú bizonylatot kell adnom a vevőnek? Adásvételi szerződés elég, vagy nyugtát/számlát kell kibocsátanom? Esetleg egyik sem és elég, ha a betétlapban jelzem az értékesítés tényét? Ez esetben a vevő hogyan tudja elszámolni a költségét? Köszönettel, Szentesi Péter

    Kérdés

    Megköszönném ha 02. 25-ig megkapnám a választ, mivel az adóbevallás leadásához nélkülözhetetlen! Kérem a Tisztelt Szakértő szakmai iránymutatását az alábbiakkal kapcsolatosan: Társaságunk napraforgót vásárolt fel 2015. 09. hónapban. Az elszámoláskor az eladó fordított áfás számlát állított ki részünkre. Az õstermelõi igazolványának értékesítési betétlapja nem volt a 2015-ös adóévre megújítva, érvényesítve, ezért társaságunk, mint kifizetõ nyilatkozatot kért az eladótól (adóelõleg-nyilatkozat a 2015. évben az adóelõleg meghatározása során figyelembe vehetõ költségekrõl), és a nyilatkozat alapján levontuk a személyijövedelemadó-elõleget, melyet a 1508-as bevalláson jelentettünk, és befizettük a NAV folyószámlájára, valamint kiadtuk a levont adóelõlegrõl az igazolást is. Ez több százezer forintot tesz ki. Az értékesítõ 2016. 02. hóban kifogással élt felénk arra hivatkozva, hogy õ családi gazdálkodó. Jogtalanul vontuk le az adóelõleget, mert az szja-törvény 46. § (4) bekezdése szerint a kifizetõnek nem kell adóelõleget megállapítani a) az õstermelõi tevékenységbõl származó bevételbõl, ha a magánszemély legkésõbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve, ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát. Kérdésünk: 1. Az e jogállását igazoló okiratát kifejezés alatt a családi gazdaság nyilvántartásba vételét igazoló határozatot kell érteni? 2. A levont adóelõleget nekünk, mint kifizetõnek vissza kell fizetnünk?

    Kérdés

    Méztermelőkkel összefogva egy jótékonysági mézértékesítési programsorozat kidolgozásán dolgozunk: Az eladási ár meghatározott része rászoruló szervezetek támogatására kerül befizetésre. Másik része a költségeket (beszerzés, csomagolás, szállítás) fedezné. Az esetlegesen fennmaradó összegből a program továbbfejlesztését finanszíroznánk (feltételezhetően társasági adófizetés után). A program során az őstermelő méze kerül értékesítésre, de az őstermelő többnyire nem tud ezen jelen lenni. Adózási szempontból milyen formában (vállalkozás/ügynök, bizományos, gazdasági/nonprofit társaság, egyesület/alapítvány) érdemes a programot megvalósítania annak, aki a méz "beszerzésével" és értékesítésével foglalkozik? Kérdéseink háttere: Őstermelő áfafizetésre nem kötelezett. Termékét, ha nem maga értékesíti, akkor egy közbeiktatott félre lesz szükség. Feltételezzük, hogy innentől kezdve áfafizetésre kötelezett lesz a termék. El lehet ezt kerülni és így az áfakört? A bizományi értékesítés egy lehetséges irány? Megoldás lehet arra, hogy egyrészt az áfakörbe ne vonjuk be ezt a karitatív jellegű programot, másrészt, hogy az őstermelő végső soron saját nevével értékesítse közvetítőn keresztül a termékét, és ezzel együtt ne mézkereskedelemről legyen szó? Olyan megoldást/technikát keresünk, amivel az áfa, társasági adó nem viszi el a programban megtermelhető eredmény nagy részét. Melyek a program célját legkevésbé erodáló működési formák adózási szempontból? Köszönöm.

    Kérdés

    Kedves Lepsényi Mária! A Fontos változás a családi gazdaságok bevételeinek felosztásánál! című cikkel kapcsolatban lenne kérdésem. Szüleimnek családi gazdasága van, amelyben a szüleim, hét unokájuk és a húgom van benne. Édesapám a családi gazdálkodó, a bizonylatok az ő nevére szólnak. A korábbi években – mivel tízen vannak a gazdaságban –tízfelé osztottuk a bevételeket és a költségeket. Az unokák nem laknak velük. A 78/A paragrafusban említett nyilatkozatot nem tudom, hogy esetükben figyelembe kell-e venni. Lehetséges, hogy 2015-től hiába voltak bejelentve családi gazdaság tagjainak a gyerekek, akkor sem vehetjük őket figyelembe az adószámításnál? (Az őstermelői igazolványt nem váltottunk ki.) Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel: Füzesi Katalin

    Kérdés

    Mezőgazdasági őstermelő értékesítésből származó bevétele meghaladta a 600 ezer forintot, ezen a bevételen kívül földalapú támogatást is kapott 2015-ben. A tényleges iparűzésiadó-alap számításánál tudomásom szerint nem kell figyelembe venni a támogatást, mert az egyéb bevételnek minősül. Ha a bevétele 600 ezer forint alatt lenne, de a támogatással együtt, mondjuk 1200 ezer forint, akkor alanya lenne az iparűzési adónak, de a tényleges iparűzésiadó-alapnál bevételként csak az értékesítés nettó árbevétele számítana. Jól gondolom? Előre is köszönöm a választ.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Szabadság megváltásának elengedése

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Egyszerűsített foglalkoztatás szállodában és vendéglátásban

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Kivás osztalék után kell-e szochót fizetni?

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 július
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 31 1 2
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media