2167 találat a(z) őstermelő cimkére

Kérdés

Van egy édesanya, aki őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Választott adózás alanyi mentes plusz kompenzációs felár és tételes elszámolás. Van a lánya, akinek szintén van őstermelői igazolványa. Ő szintén alanyi adómentes plusz kompenzációs feláras, de átalányadózást választott. Év közben mindketten gyűjtögették a kiadásaikról a számlákat, mindenki a saját nevére. Most szeretnének családi gazdaságot létrehozni, melynek vezetője az édesanya lenne. Kérdésem, ha a családi gazdaság megalakul, a bevételek pedig csak a gazdaság megalakulása után keletkeznek (szőlőértékesítés), s az édesanya nevére fogják a felvásárlási jegyet kiállítani, dönthetnek-e úgy a tagok, hogy az év közbeni összes kiadást s bevételt egyenlő arányban osztják el a maguk között, függetlenül attól, hogy kinek a nevére szól a bizonylat? Tehát az eltérő adózás ellenére adózhatnak-e családi gazdaságként, azonos módon (tételes elszámolás szerint)?

Kérdés

Adott egy bt.-beltag ügyvezető, aki személyesen tevékenységet nem folytat, nincs bevétele sem a társaságnak. A társasági szerződésben semmilyen utalás nincs a közreműködésre, és mellette saját gazdaságában termékek előállítására irányuló és bevételt eredményező tevékenységet biztosított főállású mezőgazdasági termelőként végez (eddig megszerzett szolgálati idő és a nyugdíjig hátralévő idő több mint 20 év), ezért a Tbj. 30/A paragrafus (1) bekezdése alapján itt megfizeti maga után a minimálbér utáni járulékokat negyedévente. A bt.-ben csak akkor keletkezhet járulék- és adófizetési kötelezettsége, ha ténylegesen elért jövedelmet venne ki? Amiről viszont egyelőre nulla bevétel okán nincs szó. Őstermelő magánszemély, aki nem egyéni vállalkozó, lehet-e bt.-beltag? Ha nem, akkor mit lehet tenni visszamenőleg olyan esetben, amikor a bt. 10 éve megvan, és mellette 2013. 12. 31-éig családi gazdaság tagjaként szerepelt csak a beltag, de 2014. 01. 01-jétől ő lett a családi gazdaság vezetője? Várom mielőbbi válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. Egy kft. tagja, aki egyben vezető tisztségviselő is, személyesen részt vesz a társaság tevékenységi körének megvalósításában. Ezt heti 36 órában végzi munkaviszonyban. Ebben az esetben mentesül a tagi jogviszonyában (vezető tisztségviselői jogviszonyára tekintettel) a minimumjárulékok megfizetése alól? Mert ha mentesül, akkor sokkal kedvezőbbek a járulék- és adóalapok, ugyanakkor elbizonytalanít, hogy valóban jogos-e a fenti elgondolás, hisz nagyon sok könyvelő egy tagot automatikusan tagi jogviszonyban jelent be, és a magasabb alapok után számfejt. 2. Őstermelő megfizeti maga után a járulékokat. Emellett egyszemélyes tag és vezető tisztségviselő is a saját társaságában. Mentesül-e a járulékok, adók megfizetése alól a társaságában, mivel őstermelőként már megfizeti azokat? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy egy belföldi társaság diót értékesít "A" EU-s cégnek, de a diót nem neki szállítja le, hanem egy másik belföldi magyar feldolgozó üzemnek, ahol feldolgozás után továbbszállítják "A" EU-s cég "B" jelű EU-s vevőjének. (Például "A" szlovák" és "B" német). A kérdés az, hogy ez esetben közösségen belüli termékértékesítésnek minősül-e ez a magyar eladó szempontjából, hiszen az áru nem egyből hagyja el az országot, és időközben itthon még fel is dolgozták. Másik kérdés: ha a magyar eladó kompenzációs felárat alkalmazó őstermelő, akkor is lehetséges az EU-s értékesítés, vagy a kompenzációs felárat fel kell számítani? Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Csató Béla

Kérdés

Az őstermelő nem alanya a szakképzési hozzájárulásnak. Kérdésem az, hogy alkalmazottja esetében meg kell-e fizetni a szakképzési hozzájárulást, vagy mivel őstermelő alkalmazottjáról van szó, így nem fizet ilyen közterhet? Köszönettel. Bényi Józsefné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Borászati cégként borszőlőt vásárolunk fel olyan magánszemélytől, aki evás vállalkozó, mellette év közben lett őstermelő, a mezőgazdasági tevékenységére az adómentesség választását a NAV elutasította (azzal, hogy év közben ez nem lehetséges). Milyen bizonylatot kell neki kiállítani az értékesített szőlőről? Számlát állíthat-e ki? Ha igen, milyen áfával? Válaszukat előre is köszönöm. Köntös Antónia

Kérdés

Tisztelt Cím! Közös őstermelői tevékenységet folytat 3 fő őstermelő az adott év május 31-éig. Június 01-től újabb taggal növekszik a létszám így összesen 4 fő lesz.Kérdésem, hogy az adót hogyan kell helyesen megállapítani a közös őstermelő igazolvánnyal rendelkezők esetében? Családi gazdaság esetében az év utolsó napján meglévő létszám arányában van a megosztás. Ezt a szabályt kell, illetve lehet-e alkalmazni a közös őstermelők esetében? Válaszukat előre is köszönöm. Üdv. Plaveczné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 6. melléklete szerint mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik. Ügyfelem családi gazdaság keretében kecskéket tart, és kecsketejet, valamint abból készített kecskesajtot értékesít. Abban az esetben, ha a saját kecskéi nem adnak elegendő mennyiségű tejet a sajtgyártáshoz, kiegészítésként vásárol kecsketejet. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben, vagyis amikor nem teljes mértékben saját gazdaságban keletkezett alapanyag felhasználásával, hanem kiegészítésként vásárolt tejjel történik a termékelőállítás (sajtgyártás), akkor is alkalmazható-e az őstermelőkre vonatkozó adózás, vagy ilyenkor a tevékenység már kizárólag egyéni vállalkozóként végezhető? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdély Andrea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó családi gazdaságot alapított, juh- és kecsketenyésztéssel, valamint saját kecske- és juhtejből előállított sajtok értékesítésével foglalkoznak. A sajtot elsősorban nagy tételben, viszonteladónak értékesítik, de alkalomszerűen a gazdaságból közvetlenül magánszemély fogyasztó részére is történik kecsketej- illetve sajtértékesítés. Az engedélyek és a kistermelői regisztrációs szám megszerzése miatt szükséges volt a telepen egy üzletet létesíteni, napi 2 órás nyitvatartási idővel. Egyéb tevékenységet a gazdaság nem folytat. A kedvezőbb járulékfizetés miatt (egyéni vállalkozókra vonatkozó adózás helyett az előző évi bevétel 20 százaléka után) a családi gazdaság vezetője szeretné megszüntetni az egyéni vállalkozását. Kérdésem egyrészt az lenne, hogy ez a bolti értékesítés miatt megtehető-e, vagyis a boltban értékesített sajt és tej eladásából származó bevétel után is lehet-e őstermelőként adózni (egyéni vállalkozói bevétel helyett)? A másik kérdésem az lenne, hogy vonatkozik-e a bolti értékesítésre az online pénztárgép-használati kötelezettség, vagy választhatja azt is, hogy minden vevőnek számlát állít ki (aki nem adja meg a számla kiállításhoz szükséges adatokat, azt nem szolgálja ki)? Megoldás lenne-e, ha az üzletet bezárná, és kizárólag őstermelőként, háznál történő értékesítés keretében folytatná a tevékenységet? Köszönettel: Erdélyi Andrea

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény XIV. fejezete szerint különleges jogállású az az adóalany, aki más vállalkozásban 25 százalék alatti tulajdonrésszel rendelkezik, és döntő irányítást (önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezető), vagy ellenőrzést (felügyelő bizottság elnöke, vagy tagja) gyakorol? Válaszát megköszönve, tisztelettel: Csatáriné Szabó Eszter

Kérdés

Kedves Szakértő! Áfalevonási joggal kapcsolatban kérdezném a következőket: Egy családi gazdálkodónál kinek a nevére kell, hogy szóljon a beszerzéseknél a számla? A családi gazdálkodás nevére vagy az adószámmal rendelkező családtag nevére, aki a "feje" a családi gazdálkodásnak? Áfavisszaigénylésnél a NAV álláspontja szerint nem szólhat a családi gazdaság nevére, mert az nem az őstermelő nevére szóló számla, és visszaigénylésre nem jogosít. Holott az a közös adószám, amin a családi gazdaság működik. Kérem, szíveskedjen válaszolni, hogy Ön szerint mi a helyes, és ezen tény alapján megtagadhatják-e az áfakiutalást? Az őstermelő által kiállított számlán is a családi gazdálkodás neve szerepel. Köszönöm válaszát: Zsuzsa

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Családi gazdálkodóként működő őstermelő földterületén földgázszállító vezeték létesítése történt. A föld tulajdonosa a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (4) bekezdése alapján – kimondottan a szorgalmi jog bejegyzése miatt – kapott kártalanítást. Kérdésünk, hogy a fentiek miatt kapott kártalanítás összegét adóköteles őstermelői bevételként kell-e elszámolni, vagy ez az összeg az szja-törvény 1. számú melléklet 6.1 pontja alapján adómentes bevétel, és így nem kell figyelembe venni például a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő esetében a korrigált bevétel számítása során, vagyis például az igazolás nélkül elszámolható 40 százalékos, kistermelői költségátalány elszámolásának lehetősége során? Válaszukat előre is köszönöm: Tisztelettel: K. P

Kérdés

Egyik ügyfelem nyert a fiatal gazda pályázaton, s kiváltotta az egyéni vállalkozói igazolványt. Az igazolvány kiváltása után (még mielőtt a tényleges tevékenységét megkezdte volna) családi gazdaságot alapított, melynek ő lett a vezetője. (Az MVH-nál nem kizáró ok a családi gazdaság alapítása.) A pályázati pénzek elszámolásánál a problémám az, hogy hogyan kezeljem a támogatást: – az egész a családi gazdaságra vonatkozik, tehát a tagok a bevételekből és a kiadásokból egyenlő arányban részesednek, vagy – a támogatás felhasználása – bevételek között szerepeltetése és felhasználása – az egyéni vállalkozó tagnál történik? A vállalkozás és a családi gazdaság tevékenysége azonos. Ebben az esetben vállalkozói bevétel lesz, vagy mivel családi gazdálkodó, ezért őstermelőként adózik utána? A vállalkozás egyébként csak szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, az egy főre jutó árbevétel 8 millió forint alatt van, így a 40 százalék kistermelői költségátalányt figyelembe vehetik. A támogatásból termőföld-vásárlás és gépbeszerzés történt. Ha jól tudom, ebben az esetben a termőföld vételárát berakhatom a költségek közé (APEH 2006.05.30), és ugyanekkora részt szerepeltetek a bevételeknél. A gépbeszerzést pedig egy összegben a költségek közé rakom, szintén ennek megfelelő támogatással szemben. Ebben is kérnék megerősítést. Segítségüket előre is köszönöm. Józsa Károlyné

Cikk

Megérkeztek Athénba a hitelezőket képviselő intézmények szakértői és megkezdték az egyeztetéseket a görög hatóságokkal a harmadik hitelprogramról – jelentette be hétfőn az Európai Bizottság szóvivője, aki arra is figyelmeztetett, hogy Görögországnak további reformokat kell elfogadnia az új kölcsönök folyósításához.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadó és EKHO

Széles Imre

tb-szakértő

Kölcsön alkalmazottnak

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Alapítvány alapítása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink