2177 találat a(z) őstermelő cimkére

Kérdés

Lepsényi Mária részére Kedves Marika! Egy leendő ügyfelem földet művel, kecskéket és két lovat tart, mindezt, mint magánszemély. Az állatok részére a takarmány egy részét maga termeli meg. Távlati terve, hogy lovas kocsin a városunkba érkező turistákat kocsikáztassa. Szerintem ezen tevékenységét a 4939- MNS egyéb szárazföldi személyszállítás (állati erővel hajtott járművel végzett személyszállítás) keretében végezheti, és esetleg még a jövőben szóba jöhetne a 93.19 Szórakoztatási célú lovagoltatás is. Első gondolatom az őstermelői jogállás volt, de utána olvastam, és törvényi hivatkozással nem tudtam alátámasztani a lovagoltatást. Az őstermelőnél az 1995. évi CXVII. szja-törvény 6. számú melléklet/C Tevékenységek/ D) Az 1999. évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A)-C) pontokban felsoroltak kiegészítéseként kormányrendelet határoz meg. Én ezt a kormányrendeletet sehol sem találom. Véleményem szerint ezen tevékenységből származó árbevétele nem lesz jelentős. Kérdésem az lenne: milyen vállalkozási formát válaszon? Ön szerint mi lenne az ideális jogállás a lovaskocsikáztatásra? Köszönettel: Zsigriné Kecskeméti Katalin

Kérdés

Egy őstermelő nagymama a négyéves unokájával van otthon gyesen, aki tartósan beteg (várhatóan a gyermek 10 éves koráig). Őstermelésből származó árbevétele éves szinten 600 ezer forint alatti. Kérdésem, hogy jelen esetben járulékfizetésre kötelezett-e negyedévente, mint főállású őstermelő, vagy az 58-as bevallásokon, mint kieső időt kell jelenteni ezen időszakot?

Kérdés

A 8 éves, tartósan beteg gyermekével gyesen lévő anyuka végezhet-e őstermelői tevékenységet? Ha igen, a bevétele után hogy kell vallani és fizetni egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! 2015-ben a teljes évben szüneteltettem katás egyéni vállalkozásomat, azonban magánszemély átalányadózó őstermelőként volt 60 ezer forint bevételem termény értékesítéséből. Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: – Jól tudom-e, hogy ha máshonnan nem származott jövedelmem, akkor ezt bevallanom sem kell 2015-re? Ha tényleg nem kell bevallani, akkor az adóhatóság honnan fogja tudni, hogy 2016-ban milyen járulékokat kell negyedévente bevallanom? Mert azt elviekben a 2016-os év jövedelme határozná meg. – Évente egy alkalommal értékesítek terményt egy magyarországi kft.-nek. Milyen típusú bizonylatot kell adnom a vevőnek? Adásvételi szerződés elég, vagy nyugtát/számlát kell kibocsátanom? Esetleg egyik sem és elég, ha a betétlapban jelzem az értékesítés tényét? Ez esetben a vevő hogyan tudja elszámolni a költségét? Köszönettel, Szentesi Péter

Kérdés

Megköszönném ha 02. 25-ig megkapnám a választ, mivel az adóbevallás leadásához nélkülözhetetlen! Kérem a Tisztelt Szakértő szakmai iránymutatását az alábbiakkal kapcsolatosan: Társaságunk napraforgót vásárolt fel 2015. 09. hónapban. Az elszámoláskor az eladó fordított áfás számlát állított ki részünkre. Az õstermelõi igazolványának értékesítési betétlapja nem volt a 2015-ös adóévre megújítva, érvényesítve, ezért társaságunk, mint kifizetõ nyilatkozatot kért az eladótól (adóelõleg-nyilatkozat a 2015. évben az adóelõleg meghatározása során figyelembe vehetõ költségekrõl), és a nyilatkozat alapján levontuk a személyijövedelemadó-elõleget, melyet a 1508-as bevalláson jelentettünk, és befizettük a NAV folyószámlájára, valamint kiadtuk a levont adóelõlegrõl az igazolást is. Ez több százezer forintot tesz ki. Az értékesítõ 2016. 02. hóban kifogással élt felénk arra hivatkozva, hogy õ családi gazdálkodó. Jogtalanul vontuk le az adóelõleget, mert az szja-törvény 46. § (4) bekezdése szerint a kifizetõnek nem kell adóelõleget megállapítani a) az õstermelõi tevékenységbõl származó bevételbõl, ha a magánszemély legkésõbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve, ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát. Kérdésünk: 1. Az e jogállását igazoló okiratát kifejezés alatt a családi gazdaság nyilvántartásba vételét igazoló határozatot kell érteni? 2. A levont adóelõleget nekünk, mint kifizetõnek vissza kell fizetnünk?

Kérdés

Méztermelőkkel összefogva egy jótékonysági mézértékesítési programsorozat kidolgozásán dolgozunk: Az eladási ár meghatározott része rászoruló szervezetek támogatására kerül befizetésre. Másik része a költségeket (beszerzés, csomagolás, szállítás) fedezné. Az esetlegesen fennmaradó összegből a program továbbfejlesztését finanszíroznánk (feltételezhetően társasági adófizetés után). A program során az őstermelő méze kerül értékesítésre, de az őstermelő többnyire nem tud ezen jelen lenni. Adózási szempontból milyen formában (vállalkozás/ügynök, bizományos, gazdasági/nonprofit társaság, egyesület/alapítvány) érdemes a programot megvalósítania annak, aki a méz "beszerzésével" és értékesítésével foglalkozik? Kérdéseink háttere: Őstermelő áfafizetésre nem kötelezett. Termékét, ha nem maga értékesíti, akkor egy közbeiktatott félre lesz szükség. Feltételezzük, hogy innentől kezdve áfafizetésre kötelezett lesz a termék. El lehet ezt kerülni és így az áfakört? A bizományi értékesítés egy lehetséges irány? Megoldás lehet arra, hogy egyrészt az áfakörbe ne vonjuk be ezt a karitatív jellegű programot, másrészt, hogy az őstermelő végső soron saját nevével értékesítse közvetítőn keresztül a termékét, és ezzel együtt ne mézkereskedelemről legyen szó? Olyan megoldást/technikát keresünk, amivel az áfa, társasági adó nem viszi el a programban megtermelhető eredmény nagy részét. Melyek a program célját legkevésbé erodáló működési formák adózási szempontból? Köszönöm.

Kérdés

Kedves Lepsényi Mária! A Fontos változás a családi gazdaságok bevételeinek felosztásánál! című cikkel kapcsolatban lenne kérdésem. Szüleimnek családi gazdasága van, amelyben a szüleim, hét unokájuk és a húgom van benne. Édesapám a családi gazdálkodó, a bizonylatok az ő nevére szólnak. A korábbi években – mivel tízen vannak a gazdaságban –tízfelé osztottuk a bevételeket és a költségeket. Az unokák nem laknak velük. A 78/A paragrafusban említett nyilatkozatot nem tudom, hogy esetükben figyelembe kell-e venni. Lehetséges, hogy 2015-től hiába voltak bejelentve családi gazdaság tagjainak a gyerekek, akkor sem vehetjük őket figyelembe az adószámításnál? (Az őstermelői igazolványt nem váltottunk ki.) Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel: Füzesi Katalin

Kérdés

Mezőgazdasági őstermelő értékesítésből származó bevétele meghaladta a 600 ezer forintot, ezen a bevételen kívül földalapú támogatást is kapott 2015-ben. A tényleges iparűzésiadó-alap számításánál tudomásom szerint nem kell figyelembe venni a támogatást, mert az egyéb bevételnek minősül. Ha a bevétele 600 ezer forint alatt lenne, de a támogatással együtt, mondjuk 1200 ezer forint, akkor alanya lenne az iparűzési adónak, de a tényleges iparűzésiadó-alapnál bevételként csak az értékesítés nettó árbevétele számítana. Jól gondolom? Előre is köszönöm a választ.

Kérdés

Kompenzációs felárra jogosult őstermelő uniós adószámot igényelt, mert Németországban mezőgazdasági gépet szeretne vásárolni a gazdaságába. Olvasatunkban az áfatörvény alapján választása szerint itthon vagy a vásárlás szerinti országban meg kell fizetnie az áfát. Vonatkozik-e rá az áfamentesség?

Kérdés

Egy magánszemély kétféle tevékenységet kíván végezni. Főállású őstermelőként méhészettel foglalkozik, átalányadózó. E mellett szeretne egyéni vállalkozást indítani, melyben gyertyakészítéssel, viasz és műlép-értékesítéssel foglalkozna, s méhészet témakörében tartana előadásokat. Kérdésem, hogy ha őstermelőként átalányadózó, akkor egyéni vállalkozásában választhatja-e a tételes elszámolást? Ha egyéni vállalkozóként átalányadózást választana, akkor bevételének hány százaléka lesz költség a fent említett tevékenységek esetében (az illető nyugdíjas). Válaszukat előre is köszönöm

Kérdés

Evás egyéni vállalkozó belép a felesége őstermelői tevékenységébe, vagyis az őstermelői igazolvány a feleség nevén van, az evás vállalkozó családtagként szerepel. A földtulajdon az evás vállalkozó nevén van, így a földalapú támogatást ő igényli. Véleményünk szerint, mivel a támogatásról nem kell számlát kiállítani, azt nem kell az evabevételhez hozzászámolni. Valamint, mivel az evás vállalkozó nem értékesít, csak a felesége, így a feleség kompenzációs felárra jogosult, a bevétel év végén kétfelé oszlik. Jól értelmezzük a törvényt?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Idegenforgalmi adó bevallás

Antretter Erzsébet

adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető

Niveus

Osztalék – osztalékelőleg-különbözet szja-ja

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Társasházi bevétel adózása

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink