Tisztelt Szakértő! Egy kis kft.-nél a dolgozók munkaviszonya megszűnt. Már csak az eszközei bérbeadásával foglalkozik. Az ügyvezető nem a tulajdonos, hanem egy független fél, aki megbízással végzi az ügyvezetői tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül. Ez ütközik-e jogszabályba? Illetve helyes-e hogy semmilyen járulékot nem fizet a cég, mivel nem tulajdonos az ügyvezető? A megbízott ügyvezető katás vállalkozó. Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Adózóna! Egy iráni-kanadai állampolgár, aki Kanadában rendelkezik bejelentett lakcímmel, ügyvezető lett egy magyar székhelyű és bejegyzésű cégben, amelynek tagja is egyben. Az ügyvezetést nem munkaviszonyban látja el. Kell-e utána járulékokat fizetni Magyarországon? köszönettel KG
Tisztelt Szakértő ! Romániai cég magyarországi fióktelepének ügyvezetője életvitelszerűen Romániában lakik, ott dolgozik. A magyarországi fióktelep nem működik, nincs alkalmazott sem.A leveleket magyar kézbesítési megbízott veszi át. Kérdésünk: – A magyarországi fióktelepnek az ügyvezető után keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége ? – Az ügyvezetést milyen jogviszonyban kellene ellátni, hogy ne keletkezzen semmilyen fizetési kötelezettsége a magyarországi fióktelepnek a román ügyvezető után? Válaszukat előre is köszönöm.
Adott egy olyan cég, amely 2017-ben alakult, hozzám tavaly év végén került, teljesen érintetlenül úgy, hogy havi áfás. Azaz nem volt egyáltalán könyvelése, bejelentése, semmi. Most bekönyveltük a 2 évet, 2017-2018-ra áfát vallottunk, a 2017-es mérleget benyújtottuk. Természetesen volt tevékenység, viszonylag sok bevétel, már megkapta a mulasztási bírságokat is. A kérdésem a nem létező munkaerő és a be nem jelentett ügyvezető. Egyszemélyes kft.-ről van szó, melynek tulajdonosa a 24 éves gyermek, az ügyvezetői feladatokkal alakuláskor az édesapát bízták meg. Egyikőjüknek sincs máshol jogviszonya.(fizették maguk után az egészségügyi szolgáltatási járulékot). Szeretném megtudni, mit tegyek a be nem jelentett jogviszonyokkal. Természetesen az ügyfélnek nincs arra pénze, hogy utólagosan járulékot fizessen. Jó megoldás lehet a 0 forintos megbízás, és bejelentem a T1041-en az alakulás napjára, majd beküldöm a 08-at M lapon 0-val?
Betéti társaság egyedüli beltagja és egyben egyedüli ügyvezetője és munkáltatói jogok gyakorlója végezheti-e az ügyvezetői és személyesen közreműködői tevékenységét munkaviszonyban? Ez esetben ki a szerződése aláírója, mint munkáltató? A kültag személyes közreműködésre nem kötelezett.
Széles Imre társadalombiztosítási szakértő úr mai napon megjelent írásával kapcsolatban az alábbi kérdést teszem fel: Egy kft.-nek saját jogú nyugdíjas tagja vagyok, és személyesen részt veszek a társaság munkájában, valamint ügyvezetője is vagyok ugyanennek a társaságnak. Jól értem-e, hogy 2019-től, ha a társasággal kötött munkaszerződésem kiterjed a személyes közreműködésre és az ügyvezetésre is, akkor nem kell megfizetni a 7500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot? Szükséges-e ehhez, hogy a munkaszerződés szerint leaglább heti 36 órás munkaviszony? Köszönettel: Lovász János
A sajátjogú nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettségének január 1-jétől történő megszűnése [1997. évi LXXX. (Tbj.) 5. § (1) a) pontja] miatt a társas vállalkozások nyugdíjas tulajdonos tagjai számára a társaságban való személyes közreműködés esetén a munkaviszony vált a legcélszerűbb megoldássá hiszen így csak a tényleges munkabér utáni 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, szemben a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozói jogviszonnyal, amely alapján a havi 7500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot és tényleges tagi jövedelem után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is le kell róni.
Tisztelt Szakértő! Saját jogon öregségi nyugdíjas ügyvezető a 2019. évtől munkaviszonyban szeretné az ügyvezetői teendőket ellátni. Emellett egyéni vállalkozó is, kiegészítő tevékenységet folytató. Egyéni vállalkozásából kivétet nem realizál. Az lenne a kérdésem, hogy 2019-től a kft.-ben elláthatja-e munkaviszonyban a teendőit, illetve jövedelmére vonatkozóan van-e korlát a saját jogú nyugdíj miatt?
Társas vállalkozás tagja (öregségi nyugdíjas) az ügyvezetési feladatokat megbízási jogviszony keretében 0 forint megbízási díj fizetés mellett látja el. Tervezői feladatokra 2019. évben szeretne a társasággal munkaszerződést kötni, és munkabérben részesülni. Van-e erre lehetőség, nem ütközik-e ez valamilyen jogszabályba, tekintettel arra, hogy 2019. évben a nyugdíjas munkavállaló adózási feltételei nagyon kedvezően alakulnak? Válaszát előre köszönöm.B.B.É
Tisztelt Adózóna! Szakértőjüktől az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: egy kft.-ben férj és feleség a 2 tag. A társasági szerződés szerint a férj az ügyvezető, ő öregségi nyugdíjas. A feleség munkaviszonyban dolgozik a kft.-ben. Az ügyvezető nem működik közre semmilyen szinten a társaság tevékenységében, a feleségének meghatalmazást adott, hogy mindenben eljárhat helyette, ténylegesen csak és kizárólag a feleség dolgozik és intézkedik a cégben. Tehát az ügyvezető csak papíron az, egyébként valójában nem működik közre a cég tevékenységében. Ilyen esetben ő kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül akkor is, ha nem működik közre személyesen a cégben? Tehát csak az, hogy papíron ő az ügyvezető, ebben az esetben is kimeríti a társas vállalkozó fogalmát? Válaszukat köszönöm előre is!
Az eddiginél is határozottabban lép majd fel az adóhatóság az adótartozásokat felhalmozó kft.-k vezetőivel szemben, akik a közhiedelemmel ellentétben személyes vagyonukkal is felelhetnek az általuk hozott döntésekért – hívja fel a figyelmet a Mazars.
Tisztelt Szakértő! EGT tagállamban biztosított magánszemély egy magyarországi kft.-ben ügyvezetőként megbízási díjat vesz ki. Rendelkezik A1-es igazolással, amelyet a kft. részére átadott. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a társaságot, illetve milyen adó- és járuléklevonások terhelik a jövedelmét? Adóazonosító jellel rendelkezik, szükséges-e a részére TAJ számot igényelni Magyarországon? Köszönettel: Simonné
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Számlavezető bankom tájékoztatása szerint én, mint a cég ügyvezetője nem hatalmazhatok meg senkit, hogy egyszemélyes aláíróként rendelkezzen a cég bankszámlája felett. Akadályoztatásom – betegség, szabadság egyéb távollét – esetén így a bankszámláról készpénzt a kollégák nem tudnak felvenni. Mit tehetek? Kérem válaszát. Tisztelettel: Nagy István
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülök (C2). Állapotomtól függően résztulajdonosként egy kft. ügyvezetőjeként tevékenykedem. Tagként havi jövedelmem van, minden járulék megfizetésével. Végzetségem főiskola, aminek hasznát is veszem munkám során. Kérdezem, hogy a minimálbér (149 000 forint) vagy a garantált bérminimum (195 000 forint) vonatkozik-e rám, a 150 százalékos bér megállapításánál,hogy a rokkantsági ellátást ne veszítsem el? Válaszát előre is köszönöm: J. L.
Tisztelt Adózóna! Szeretném a segítségüket kérni, hogy azok az ügyvezetők, akik eddig megbízási jogviszonyban látták el az ügyvezetést, a továbbiakban elláthatják-e munkaviszonyban? A társasági szerződés ügyvezetésre vonatkozó szabályai alapításkor a következőképpen lettek írásba foglalva: „13.3. A tagok és az ügyvezető személyes közreműködésének szabályai: A tagok nem kötelesek a személyes közreműködésre. Nem minősül személyes közreműködésnek az ügyvezetés és a képviselet ellátása, valamint a tagnak munkaviszonyban, illetve polgári jogviszonyban (pI. megbízás alapján) történő munkavégzése. Ezért járó díjazás a tagot az erre vonatkozóan meghozott taggyűlési határozat alapján megkötendő szerződés (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) rendelkezései szerint illeti meg. Az új Gt. 22. § (2)-(3) bek. szerint megengedett és ezt lehetővé tevő, eltérő társasági szerződési rendelkezés értelmében a tag a tisztségviseléssel járó (személyes közreműködésnek nem minősülő) ügyvezetési tevékenységet akár munkaviszonyban, akár a Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó szabályai keretében is elláthatja, figyelemmel a Gt.-ben meghatározott eltérésekre is. Továbbá az ügyvezetést ellátó tag munkaviszony keretében végezhet bármely más, munkavégzésre irányuló tevékenységet is a cégben. Ezért járó díjazás az ügyvezetést ellátó tagot az erre vonatkozóan meghozott taggyűlési határozat alapján megkötendő szerződés (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) rendelkezései szerint illeti meg.” Kötelező-e ebben az esetben a cég társasági szerződését ügyvéd által módosítani és a cégbíróságon ezt bejelenteni (közzétenni), vagy elegendő egy taggyűlési határozat, mely lehetővé teszi az ügyvezető számára a munkaviszonyos jogviszonyt? Válaszukat előre is köszönöm!
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték