Tisztelt Széles Imre! A 2019.04.10-ei, a fenti címszó alatti válaszát nagyon köszönöm! Az egyértelműség miatt még egy kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. Az ügyvezető a társasági szerződés szerint az ügyvezetést jelenleg megbízási jogviszonyban látja el. Ha ezt követően munkaszerződés szerint szeretne tevékenykedni, szükséges hozzá a társasági szerződést módosítani? Nagyon köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi NAV tájékoztató értelmezésében kérek segítséget. Konkrétan az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni: Saját jogú nyugdíjas továbbra is dolgozik alkalmazottként egy zrt.-ben. Saját kft.-jében csak ügyvezetői teendőket lát el megbízási jogviszonyban. A kft.-ben a lenti tájékoztató alapján kell utána egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? Ha a kft.-ben munkaviszonyban látná el az ügyvezetést, mentesülne az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól? Ehhez kell társasági szerződést módosítani? Valahol azt olvastam, hogy kell, de hol találom ezt leírva? Bt. ügyvezető a bt.-ben, az ügyvezetői tevékenység mellett személyesen is közreműködik a társasági szerződés szerint megbízásos jogviszonyban. Itt is az a kérdésem, hogy munkaszerződéssel mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésétől, vagy társasági szerződést kell módosítani? Előre is köszönöm a segítségét! "A vállalkozó nyugdíjas A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után – egyéb mentesítésre okot adó körülmény hiányában – abban az estben is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó egyidejűleg heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. "
Tisztelt Szakértő! Kft személyesen közreműködő tagja, aki ügyvezető is, ezt a tevékenységet munkaviszonyban látja el. A munkaviszonya nem éri el a 36 órát, csak a 20 órát (részmunkaidős). Ennek a munkaviszonyos ügyvezetőnek van egy katás egyéni vállalkozása. Kérdés: 1. Az egyéni vállalkozásában főfoglalkozásúnak minősül-e, és ezért a havi 50 ezer forintot kell fizetnie? 2. A kft.-ben a részmunkaidő utáni munkaviszony szerini járulékokat kell havonta fizetni? 3. Tiltja-e bármilyen törvény, jogszabály azt, hogy ez a személy a fentiek alapján folytassa a tevékenységeit és ezek alapján adózzon?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben ha egy társas vállalkozó 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik más társaságnál, be lehet-e jelenteni a saját vállalkozásába 20 órás munkaviszonnyal "x" FEOR-orra, s ezáltal nulla járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ügyvezetőként, s nem számít főfoglalkozású társas vállalkozónak?
Tisztelt Szakértő! Adott egy 3 tagú kft. Az eddigi ügyvezető 8 órás munkaviszonya megszűnt, jelenleg 4 órában dolgozik, a másik tag kiegészítő tevékenységű katás egyéni vállalkozó, a harmadiknak nyugdíjasként egyszemélyes ügyvédi irodája van. Kérdésem, hogy ha most ügyvezetőt választanak, melyiküknek mit kellene fizetni.
Tisztelt Szakértő! Ügyvezető tartózkodási helye külföldön van. Az ügyvezetői teendőket megbízási szerződéssel látja el. A cég székhelye belföldön van. Kiküldetés miatt, és a cég ügyeinek intézése miatt gyakran utazik az ügyvezető. A kiküldetési költségek között a cég telephelye és az úticél között felmerült költségeket számolhatjuk el, ha jól gondolom. A tartózkodási hely és a cég telephelye közötti jegyek, saját gépkocsi költségek milyen jogcímen fizethetők ki az ügyvezetőnek és milyen feltételekkel? Munkába járásról csak munkaviszonyban beszélhetünk, ugye?
Kérdésem a következő. Aktív korú (nem nyugdíjas) társas vállalkozó a cég ügyvezetője és egyben személyesen közreműködő is. Az ügyvezetést a társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el. A munkaszerződés szerint az ügyvezetésen kívül a személyi közreműködésre is kiterjed a megbízatása. A munkaszerződés heti 20 órára szól. Hogyan értelmezendő ez esetben a társas vállalkozók kötelező járulékfizetése szabály? Mint említettem, nem nyugdíjas, és máshol sem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi a kérdésünk: adott egy kétszemélyes kft, az egyik tag az ügyvezető, a társasági szerződés szerint munkaviszonyban. Az ügyvezető csak és kizárólag az ügyvezetést látja el a cégben. Nincs máshol biztosítási jogviszonya. Akkor ebben a .ft-ben mindenképpen 8 órás munkaviszonyban kell lennie? Egyenlőre még most indul a cég, nem igazán van napi 8 órás feladat és a 8 órás járulék is megterhelő lenne. Van-e lehetőség arra, hogy ezt az ügyvezetést munkaviszonyban csak napi 2 órában vagy 4 órában lássa el? Ha nincs, akkor megoldás lehet-e az, hogy a társasági szerződést módosítják arra, hogy az ügyvezetés megbízási jogviszonyban legyen? Vagy legyen inkább egyszemélyes kft. és a másik tag mint részmunkaidős alkalmazott ügyvezető lássa el az ügyvezetést? Köszönjük szépen a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. tulajdonosa és ügyvezetője külföldi magánszemély, akinek van külföldön biztosított jogviszonya. Erről azonban sehogy sem érkezik meg az A1-es igazolás. Tehát nem tudom semmivel igazolni, hogy ott fizeti a járulékokat maga után. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor hogyan lehet helyesen eljárni, mivel csak egy tagállamban lehet biztosítása.
Tisztelt Szakértő! Kérem szives válaszát a következő kérdésekben. Regisztrált könyvelőként, öregségi nyugdíjasként (67 év) több vállalkozásnak könyvelek. Mostantól ezek közűl a vállalkozások közűl kettőben én leszek az ügyvezető. Az egyikben 50 százalékban tulajdonos is vagyok. Eddig a tulajdonosok közűl voltak az ügyvezetők. Mindkét kft. gépjármű-kereskedéssel foglalkozik. Mostantól a volt ügyvezetők önálló katás vállalkozóként a gépkocsik javitásával és értékesitésével foglalkoznak majd. A kft.-ben nem lesz bejelentett jogviszonyuk. Viszont a gépkocsik számlázását ezentúl is ők végzik. Jövedelmet ezért nem vesznek ki. A bizományosi díj lesz az ő hasznuk, de természetesen ezt a saját nevük alatt az ő vállalkozásukban számlázzák a vevők felé. A két katás vállalkozó székhelye az egyik kft. székhelye. Bérleti dijat fizetnek a kft.-nek. Kérem, legyen szíves tájékoztatni, hogy ki után mit kell megfizetnünk. Az új ügyvezető jövedelem nélkül vállalja az ügyvezetést. Válaszát várva, tisztelettel: Borosné
Jogosult marad-e a csedre, gyedre a cég megbízási jogviszonyban lévő, munkaviszonnyal is rendelkező ügyvezetője, ha díjazást nem vesz fel és személyesen nem működik közre a cégben? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft.-ben az egyik taggal, aki ügyvezető, az ügyvezetői feladatok ellátására munkaviszonyt létesítettek, munkaszerződést kötöttek. A munkaviszony létesítése miatt nem minősül társas vállalkozónak az ügyvezető, jól gondolom? Köszönettel: Ildikó
Tisztelt Széles Imre Úr! Romániai cég magyarországi fióktelepének ügyvezetője életvitelszerűen Romániában lakik, ott dolgozik, a cégbíróságon is a romániai címe szerepel. A magyarországi fióktelep nem működik, nincsenek alkalmazottak sem. A leveleket magyar kézbesítési megbízott veszi át. Kérdéseink: 1. A magyarországi fióktelepnek az ügyvezető után keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége? 2. Az ügyvezetést milyen jogviszonyban kellene ellátni, hogy ne keletkezzen semmilyen fizetési kötelezettsége a magyarországi fióktelepnek a román ügyvezető után? 3. A romániai ügyvezetőtől kell-e valamilyen igazolást kérni arról, hogy ő Romániában biztosított? 4. Az ügyvezetővel az esetleges megbízási vagy munkaszerződést a romániai anyacégnek kell megkötnie és ez vonatkozhat arra, hogy ingyenesen látja el az ügyvezetői teendőket? Válaszát előre is köszönöm.
Nyugdíjas január 1-jétől főállású (több mint 32 órás) munkavállalóként látja el az ügyvezetői feladatokat "A" cégben. Ugyanakkor pro bono látja el "B" cég ügyvezetői feladatát. Közismert, hogy "A" cégtől szerzett jövedelme után csupán szja-t kell fizetni, és mint nyugdíjasnak, jár számára a társadalombiztosítás. Kell-e valamit "B" cégben fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Alábbiakban kérem a segítségét. Adott egy kft., melynek két tagja van: "a" személy, aki 80%-ban tulajdonos és egyben egyedüli ügyvezető is, valamint "b" személy, aki 20%-ban tulajdonos – a szavazati arányuk ennek megfelelő is. Kérdéseim az alábbiak lennének: a) Normál esetben milyen lehetőségei vannak a kisebbségi tulajdonos "b" személynek, hogy "a" személyt az ügyvezetésből visszahívja, mivel azzal elégedetlen? Hogy tud taggyűlést összehívni, ott erről szavazni stb.? b) Mit tud tenni "b" személy, ha "a" személy cselekvőképtelenné válik és ez esetre nem rendelkezett? Akkor azonnal összehívhat taggyűlést és választhat új ügyvezetőt? Illetve jól gondoljuk-e, hogy ez esetben – egyéb rendelkezés hiányában – "a" tag tulajdonrésze nem száll át senkire? Segítségét előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték