Tisztelt Adózóna! az alábbi kérdésem lenne: Egy cégben az ügyvezetést megbízási szerződéssel (minimális összegért) látja el egy másik cégben teljes munkaidőben dolgozó magánszemély. Kérdésem kaphat-e ő az általa képviselt cégben egészségpénztárba fizetett adomány alapján egészségpénztári számlájára befizetést, kedvezményes adózással? Köszönettel: Borbás Katalin
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdések merültek fel: 1. Katás egyéni vállalkozónak, ha mellette gazdasági társaság (kft.) tulajdonosa és egyben ügyvezetője is, nincs lehetősége arra, hogy főállású katás egyéni vállalkozóvá váljon havi 75 ezer forint tételes adó megfizetésével sem? 2. Gazdasági társaság (kft.) tulajdonosa ügyvezetést nem lát el, de személyesen közreműködik napi 2 órás munkaviszonyban a gazdasági társaságban. Megteheti-e, hogy katás egyéni vállalkozóként főállásúvá váljon és megfizeti a 75 ezer forint tételes katát, a gazdasági társaságban pedig napi 2 órás munkabér járulékait fizeti meg? 3. Amennyiben főállású katás- egyéni vállalkozó lesz, a gazdasági társaságban tulajdonosként személyesen közreműködik megbízási jogviszonyban, de ezért nem vesz fel díjazást, ügyvezetést nem lát el. Megteheti-e, hogy a gazdasági társaságban nem fizet járulékot, illetve amennyiben megbízási díjban részesül akkkor csak ennek a járulékát fizeti meg? A társasági okiratnak kell-e tartalmaznia azt, hogy a megbízási jogviszony ellenérték nélkül látja el?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssekkel fordulok Önhöz: 1. A kft. 50 százalékos tulajdonosa heti 5 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetést a kft.-ben, személyes közreműködése nincs, és más munkáltatónál heti 30 órás munkaviszonyban áll. A kft.-ben elégséges-e, ha csak a heti órás munkaviszonyra számfejtett munkabér alapján fizeti meg a járulékot? 2. A kft.-ben az 1. pont ügyvezetést heti 6 órás munkaviszonyban látja el, személyesen nem működik közre, és mellette más munkáltatónál van egy 30 munkaviszonya még. A két munkaviszony összeszámítható-e? Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? 3. Ha heti 30 órás munkaviszonya mellett a kft.-ben csak heti 5 órában személyes közreműködést munkaviszonyban lát el, és nem ügyvezető, hogyan alakulna a járulékfizetési kötelezettsége?
Tisztelt Szakértő! Kft. esetében, akinél nincs munkavállaló, az ügyvezető tagi jogviszonyban van, de mentesül a járulékfizetés alól, mert van főállása, ebben az esetben mi lesz a kiva alapja? A NAV információs füzetben ezt írja: "... a tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége." Ebben az esetben akkor mi a kiva alapja?
Tisztelt Címzett! Kapcsolt vállalkozásnak minősül az alábbi eset? Egyik cég 100 százalékban leányvállalata egy német anyacégnek, egy magyar ügyvezetővel. A másik cég 50 százalékban leányvállalata ugyanennek a német anyacégnek, 50 százalékban pedig holland. Két ügyvezető van, az egyiket a német cég nevezi ki, a másikat a hollandok. Nincs többségi befolyás. A munkáltatói jogokat a német cég által kinevezett ügyvezető gyakorolja. Jövő évtől várhatóan ebben a cégben is ugyanaz lesz az ügyvezető aki a másik (fent említett 100 százalék német tulajdonú) cégben. Fentiek alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül jelenleg a két cég? És jövő januártól? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Választ Adó! Öregségi nyugdíjas vagyok. Több éve alkalmazottként dolgozom egy cégnél, ahol a járulékokat megfizetik utánam. Szeretnék alapítani egy kft.-t egyedül, az ügyvezetést is én látnám el. Miként lehetséges, hogy ne kelljen a kft.-ben járulékot fizetnem, hiszen a főállású munkaviszonyban megfizetem/megfizetik utánam? A saját cégemben alkalmazottak dolgoznának. Az ügyvezetést elvégezhetem 0 forintért? Köszönöm szépen!
Köszönöm a válaszát. https://adozona.hu/kerdesek/2018_11_29_Tobbsegi_tulajdonos_tag_KATA_phj#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Tehát ha nincs heti 36 órás munkaviszonya; hanem csak ügyvezetésre megbízási díja havi bruttó 300 000 forint, akkor az 50 ezer forintos katát kell fizetni? köszönettel
Tisztelt Szakértők! Kérem segítségüket abban,hogy az egyszemélyes kft. saját jogú nyugdíjas tagjának (65 éves), aki egyben ügyvezető fizetendő alábbi juttatások esetén milyen levonások illetve a társaságot milyen járulék fizetési kötelezettségek terhelik : - az ügyvezetésért kapott megbízási díj vagy - az ügyvezetésért kapott munkadíj - a tagi személyes közreműködés díjazása után? Válaszukat előre is köszönöm.
Ugyan már több mint tíz éve lehetőségük van a vállalkozások vezető tisztségviselőinek arra, hogy a saját tevékenységükről úgynevezett felmentvényt kérjenek a cégüktől, tapasztalatok szerint még mindig csekély azoknak a száma, akik egyáltalán hallottak már erről az intézményről, azoké meg pláne, akik élnek is vele. Pedig érdemes tisztában lenni ezzel a lehetőségel, hiszen bizonyos esetekben „életet menthet“, de legalábbis jól jöhet.
Tisztelt Adózóna! Egy kft.-ben van két tag. E két tag egyben ügyvezető is. Az ügyvezetés mellett HR-tanácsadást végeznek más cégeknek. Készült egy munkaszerződés, melyben munkakörként a HR-tanácsadó és az ügyvezetői feladatok is feltüntetésre kerültek. A munkaköri leírásban is világosan, egyértelműen ki lett kötve, hogy a HR-tanácsadói feladatok mellett a cég ügyvezetését is el kell látniuk. Mindezt napi 4 órában, bár az ügyvezető munkaidejét külön nem határozták meg, mert jelentéktelen, és nem is lehet meghatározni egy ilyen kis cégnél. Kérdés: 1.) Helyes-e, hogy csupán egy munkaszerződés készült a két munkakörre? 2.) Helyes-e, hogy a 1041-es bejelentésen csak a HR-tanácsadó FEOR-száma került bejelentésre? 3.) Ha nem helyes, akkor az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt, és például tekintheti-e úgy, hogy ügyvezető szempontból nem történt meg a bejelentés? Az adóhatóság minősítheti-e társas vállalkozónak ezt a tagot amiatt, hogy csak egyetlen munkaszerződésbe lett belefoglalva az ügyvezetői feladatok ellátása, de csak egy FEOR lett jelentve?
Tisztelt Adózóna! Egyszerűsített végelszámolást folytat le a cégünk. Ha jól tudom, a társas vállalkozó nyugdíjas ügyvezető megbízatása a végelszámolás kezdő napján megszűnik, ő akkor végelszámoló pozícióba kerül. A kérdésem az lenne, hogy ki és be kell-e ezt jelenteni a NAV felé a 1041-es bevalláson. Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Több belföldi társaságban azonos személy az ügyvezető. A társaságok közül van olyan is, amelyben egyedüli tag az ügyvezető pozíció mellett ez a természetes személy. Teljes munkaidős alkalmazottként biztosítva van a társaságok egyikében. Az összes többi társaságnál az alapító okiratban vagy társasági szerződésben megbízási díj szerepel az ügyvezető díjazásaként, de egyik cégnél sem történt megbízási díj kifizetés. Kérdésem, hogy elfogadható-e ez a gyakorlat? Az „ingyenes” munka működhet-e, és ha igen, milyen dokumentációval kell alátámasztani jelen eseteknél? Köszönettel: Reményi Győzőné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: egyszemélyes kft. ügyvezetője lehet-e egyúttal katás egyéni vállalkozó is? Ha igen, akkor egyéni vállalkozás keretében folytathatja-e ugyanazt a tevékenységet, mint ami a kft. főtevékenysége? Válaszát előre is köszönöm. Asbóth Istvánné
Tisztelt Szakértő! Egy kft. többségi tulajdonosa nyugdíjas társas vállalkozóként végzi a személyes közreműködést, nem ügyvezető. A kisebbségi tulajdonos jelenleg ügyvezető, személyesen nem működik közre, és most az ügyvezetésről is szeretne lemondani.A többségi tulajdonos így ügyvezető és személyesen közreműködő is lesz. Kérdésem az, hogy az ügyvezetés ellátható-e munkaviszonyban a Ptk. megengedő rendelkezése alapján, ha nincs meg az Mt.-ben elvárt alárendeltségi viszony? Másik kérdésem, hogy a többségi tulajdonos elláthatja-e a személyes közreműködését munkaviszonyban akkor, ha az ügyvezetést munkaviszonyban végzi, illetve akkor, ha az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszony alapján látja el? Előre is köszönöm válaszát!
Egy 3 milliárdos forgalmú és mérlegfőösszegű kft. bankszámlájára elnyert pályázatok előlegeként utalnak összegeket (több száz millió forint). A tárgyi eszköz beruházások egy éven belül nem valósulnak meg, ezért az ügyvezető úgy gondolta, hogy befekteti a pénzt, 600 millió forintot értékpapírba fektetett. Ezt a könyvekben is megjelentették az 1-es számlaosztályon belül. Időközben az összeg egy részét a bank visszautalta az ügyvezetőnek, aki átutalta a cég számlájára az összeget. Ekkor derült ki, hogy ez a befektetési forma kizárólag lakossági, magánszemély részére járható út. Minden bizonylat, szerződést az ügyvezető nevére szól. Ha most azonnal felbontaná a szerződést, jelentős veszteséget realizálna. Kérdés: van-e valami jogszabály-ellenes tevékenység akkor, ha az összege 12. 31-éig kamattal növelve visszafizeti az ügyvezető, és kölcsönszerződést kötnek erre az ügyletre? Mi a teendő, ha év végéig nem tudja az ügyvezető ezt a pénzt maradéktalanul visszafizetni? Milyen legális jogcímen kellene könyvelni ezt a gazdasági eseményt? Nem jogszabály-ellenes-e, ha visszamenőleg kölcsönszerződést köt a kft. és ügyvezető? Az ügyvezető jóhiszeműen, de nem kellő körültekintéssel járt el. Osztalékként nem tudja az összeget kivenni, mert akkor elesik a pályázatoktól és hitelektől. Mit tegyen? Válaszukban a kapcsolódó adókötelezettségekre is szíveskedjenek kitérni. Tájékoztatásukat előre is köszönöm
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték