Visszatértek a vevők a fővárosban az új lakások piacára a koronavírus-járványt követő átmeneti sokk után – derült ki az ingatlan.com, az Otthon Centrum (OC) és a Cordia szakértőinek közösen összeállított elemzéséből.
Tavaly 21 127 új lakás épült Magyarországon, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építhető lakások száma 35 123 volt, 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A mostani piaci feltételek mellett 10 százalékot meghaladó éves hozam is elérhető befektetési célú, hosszú távú kiadásra szánt ingatlan vásárlásával – derül ki a Takarék Index kutatásából.
A nagycsaládosokat, a lakásvásárlókat, az időseket és a fiatalokat is kedvezően érinti a július elsején hatályba lépett új közjegyzőidíj-rendelet, egyes eljárásokért a szokásos közjegyzői munkadíj felét vagy a harminc százalékát kell megfizetni.
Tisztelt Szakértő! A 2019. évben társasházi lakásokra előszerződés keretében előlegeket számlázunk ki a vevők felé, akár a teljes vételár 90 százalékában. Építési engedély azonban csak 2020-ban lesz, és várhatóan még 2 évig tart az építkezés a birtokba adásig. 2019. 12. 31-éig az előlegszámlák 5 százalékos áfamértékkel számlázhatók. 2020. 01. 01-jétől mi lesz a helyes áfakulcs előleg-, illetve végszámlák esetén? Köszönöm szépen válaszát.
Esetleírás: 3 gyermek, csokkal, új lakás vásárlása. A vételár 39 millió forint. Ebből levonandó a 10 millió forint támogatás, marad 29 millió. Mivel ez 30 millió forint alatt van, még levonandó az újlakás-kedvezmény, ami 15 millió forint, tehát az illeték alapja 14 millió. A fizetendő illeték tehát 14 millió*4%=560 ezer forint. Jól értelmeztem a törvényi előírást?
Tisztelt Szakértő! Egy lakóparknál az elkészült lakások végszámláit kellene elkészíteni. Az adásvételi szerződések elkészültek, amelyekben szerepelnek a kialkudott árak is. A vevők a kivitelezés során egyedi igényeket jeleztek, ami pluszköltséggel jár. Kérdésem: kiszámlázhatjuk-e 5% áfával az utólagos munkák értékét, ami átadás előtt történt, illetve kell-e módosítani az adásvételi szerződéseket a megváltozott végső ár miatt? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság új építésű társasházi lakásokat értékesít. Az épületek kivitelezését generálkivitelező végzi. A vevők egy része vállalja a vételár teljes megfizetését 2019. dec.31-éig, ami azt jelenti, hogy a fizetett összegek után 5 százalékos áfafizetési kötelezettség áll fenn. Ugyanakkor a Ptk. és szerződés alapján a teljes vételár megfizetésével a tulajdonjog átszáll a vevőre. A vevő egy olyan lakás tulajdonosává válik, amely birtokba nem vehető, mivel az építés alatt áll. Az érintett épületek készültségi foka 2019. dec. 31-én változó lesz, várhatóan 20 százaléktól 70 százalékig terjed. Az építési engedély 2019. január hónapban vált jogerőssé. Kérdés: A lakások értékesítésére az áfatörvény 10. § a) vagy a 9. § (1) bekezdése vonatkozik, és meddig előleg az előleg, és mikor kell a végszámlát kibocsátani (a tulajdonjog megszerzésekor vagy a birtokbaadáskor)? Választ előre is köszönöm.
Hosszú évek tapasztalata, hogy a nyári hónapokban kiemelkedő a lakásvásárlások száma. Az illetéktörvény közismerten széles körű kedvezményi rendszeréből most a fiatalok lakásvásárlása során érvényesíthető illetékelőnyöket emeltük ki.
Az első félévben 6517 új lakás épült, 30,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18 066 volt, 8,9 százalékkal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tisztelt Szakértő! Új lakás értékesítésével kapcsolatos áfaügyben szeretnék segítséget kérni. Adott egy bt., aki építési szerződés keretében megrendelt egy új lakás építést, saját célra 2017-ben. A kivitelező a telekhányadról áfás számlát, a lakás építésről pedig fordított áfás számlákat állított ki a kivitelezés során (vállalkozói díj), ami után az 5 százalék áfát a bt. befizette, mivel nem helyezhette levonásba az áfatörvény 124. §-a alapján. Jelenleg a lakás szerkezetkész állapotban van, még nincs használatbavételi engedély. A bt. meggondolta magát és szeretné értékesíteni a lakást, mivel nem az elképzelése szerint készült el. Kérdésem, hogy amennyiben most értékesíti a lakást nettó + 5 százalék áfa értékben, a kivitelezés során befizetett áfa utólag levonásba helyezhető-e? Ha igen, akkor ennek mi a módja, önellenőrzés keretében visszaigényli vagy utólagosan helyezi levonásba? A könyvelésben befejezetlen beruházásként szerepel a lakás. Köszönöm a segítséget!
A közeljövőben elkészülő több tízezer új lakás leszoríthatja a jelenlegi magas albérletárakat – mondta az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzője az M1 aktuális csatornán vasárnap.
Jelentősen drágíthatja az új lakásokat, és emellett megakaszthatja az elöregedett lakóingatlan-állomány megújításának folyamatát, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter közlése szerint 2020-tól megszűnik az új lakások kedvezményes áfakulcsa – írja a Népszava ingatlanpiaci szakértők véleménye alapján.
Nem tervez a kormány hosszabbítást, 2019. december 31-éig hatályos az áfakedvezmény az új lakások értékesítésére – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az Inforádió Aréna című műsorában.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem új lakás építési munkálatait fővállalkozóként végezte, melyről 5 százalékos áfát tartalmazó számlát állított ki. A számlán építési munkálatok és konyhabútor beszerzése szerepel. Véleményem szerint a készen vásárolt konyhabútorra nem lehet 5 százalékos áfát felszámítani a 27 százalék helyett. Kérdésem, hogy jól gondolom-e? Válaszát nagyon köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték