Szolgálati járandóságból öregségi nyugdíj Cikk
Az úgynevezett szolgálati járandóságban részesülők körében gyakori kérdés, hogy juttatásukból mikor és milyen összegben lesz öregségi nyugdíj. Cikkünkben az ezzel kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük.
Az úgynevezett szolgálati járandóságban részesülők körében gyakori kérdés, hogy juttatásukból mikor és milyen összegben lesz öregségi nyugdíj. Cikkünkben az ezzel kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük.
Több kérdés is érkezett az Adózóna oldalán arra vonatkozóan, hogy nyugdíjas-e a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy. Ebből kiindulva írtam meg az alábbi cikket, amelyben részletezem, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak társadalombiztosítási- és munkajogi szempontból, továbbá kitérek az ezen szabályokból adódó problémákra is.
A szolgálati járadékban részesülőknél az ellátásuk megállapítása előtt fennállt hivatásos szolgálati jogviszony úgynevezett korkedvezményre jogosító munkakörnek számított, ezért visszatérő kérdésként merül fel, hogy a továbbfolyósított szolgálati járandóság helyett van-e lehetőség – a hivatásos állományban töltött idővel szerzett korkedvezmény figyelembevételével – egy új, korkedvezményen alapuló korhatár előtti ellátás megállapítására.
Számos írásunkban foglalkoztunk már a munkavállaló nyugdíjazása miatti – lényegében kikerülhetetlen – helytelen járulékmegállapítással, illetve az ebből fakadó utólagos korrekció szükségességével. E probléma lényegében minden – a nyugdíjazás napját követően – továbbfoglalkoztatott vagy nyugdíjjogosultságát visszamenőleg érvényesítő biztosított vonatkozásában jelentkezik. Külön aktualitást ad a témának, hogy év elején „a valorizációs időszakban” sokkal több esetben és hosszabb időszak tekintetében szembesülhetünk ezzel a kérdéssel.
A dolgozó májusban eléri a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjba vonulása után is marad. A munkáltatónak milyen kötelezettségei vannak? – kérdezte olvasónk. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor túlnyomó többségben igénybe is veszik a nyugdíj megállapítását és folyósítását. Ugyanakkor, mivel a nyugdíj igénybevétele nem kötelező, az érintett személy dönthet úgy is, hogy a nyugdíjkorhatár betöltését követően tovább dolgozva növeli a nyugdíjra jogosító szolgálati idejét, és csak egy későbbi időpontban kéri majd a nyugdíja megállapítását.
A társadalombiztosítási rendszer keretén belül megállapítható öregségi nyugdíj összegét két tényező határozza meg: az elismert szolgálati idő tartama években, és az öregségi nyugdíj meghatározásának alapját képező átlagkereset, azaz a nyugdíjalap. A gyermeküket otthon ápoló hozzátartozók keresőtevékenységet nem – vagy csak erősen korlátozott mértékben – tudnak végezni, ezért a számukra megállapítható nyugellátás összege is jóval alacsonyabb lesz, mint azon szülőkké, akik életpályájuk során folyamatosan keresőtevékenységet tudtak végezni. A gyermeküket tartósan ápoló személyek részére 2018. január 1-jétől kezdődően nyílt lehetőség a nyugdíjba vonulásukat követően egy időskori támogatást megállapítani.
2011. december 31-ét követően a nyugdíjkorhatár betöltése előtt korhatár előtti öregségi nyugdíj – előrehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes öregségi nyugdíj, korengedményes öregségi nyugdíj stb. – megállapítására nincs, azonban a külön jogszabályban meghatározott – kivételes – esetekben ún. korhatár előtti ellátás megállapítására van lehetőség. Nézzük a részleteket!
A Magyar Közlöny 2025. évi 155. számában december 22-én kihirdették a 2026. januári nyugdíjemelést szabályozó 410/2025. kormányrendeletet, melynek rendelkezései szerint 3,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint a nyugdíjszerű ellátások.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől