A Magyar Közlöny 127. számában kihirdették Magyarország 2023. évi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényt. Cikkünkben megnézzük, hogy a törvény miként módosítja a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személyek nyugdíjának újraszámítására vonatkozó szabályait.
A hatályos rokkantsági ellátórendszer az egészségkárosodott személyek részére rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás megállapítására nyújt lehetőséget. Valószínűleg az ellátás elnevezéséből adódóan a köztudatban sokan azt gondolják, hogy rokkantellátásban részesülőként már saját jogú "rokkant" nyugdíjasnak minősülnek, azonban ez egyáltalán nem fedi a valóságot.
A hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – összegének kiszámításakor közös szabály, hogy azok alapjaként azt a saját jogú nyugdíjat kell alapul venni, amely az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. A hozzátartozói nyugellátások megállapításakor ezért különbséget kell tenni a tekintetben, hogy az elhunyt jogszerző a halála időpontjában részesült-e valamilyen, a társadalombiztosítás keretein belül megállapított nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, illetve nem részesült semmilyen ellátásban. Cikkünkben az özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj jogszabályi mértékét tekintjük át.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt sok emberben felvetődik a kérdés, hogy igénybe vegye-e az öregségi nyugdíjat a korhatára elérésekor, vagy inkább dolgozzon tovább, illetve ezekkel összefüggésben az, hogy melyik esetben lesz magasabb a nyugdíja, milyen tényezők befolyásolják a várható nyugdíj összegét.
Ha valakinek a munkaviszony megszűnésekor a felmentési ideje több hónap, és a járandóságait egyben, a felmentési idő végén kapja meg, akkor is beszámít a felmentési idő a nők 40 kedvezményes nyugdíjába? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Mikortól válnak ismételten saját jogú nyugdíjasokká a szolgálati járandóságban részesülők, illetve milyen összegben kerül majd továbbfolyósításra részükre a nyugellátás? Van-e lehetőség a nyugdíj újraszámítására a korhatár betöltésekor? A járandóság folyósítása melletti keresőtevékenység alapján további figyelembe vehető szolgálati időt szerezhetnek-e, ezzel a nők 40 kedvezményes nyugdíjazásához szükséges jogosultsági idő megszerzésére van-e lehetőségük? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Magyar Közlöny 71. számában kihirdették a nyugdíjak júliusi kiegészítő emelését szabályozó kormányrendeletet.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
Ha valaki a nők kedvezményes öregségi nyugdíját szeretné igényelni, akkor a kérelem benyújtásához meg kell szüntetnie a munkaviszonyát? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Nyugdíjba mehet-e az a munkavállaló, aki a 65. életévét betöltötte? Mennyit kell még utána dolgozni? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 10 évvel ezelőtti módosítását követően saját jogú öregségi nyugdíj megállapítására kizárólag azon személyek esetében nyílik lehetőség, akik betöltötték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá nők esetében nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül, ha rendelkeznek 40 évi jogosultsági idővel (nők kedvezményes öregségi nyugdíja).
Nagy Norbert
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték