A saját jogú öregségi nyugdíj megállapítására 2018-ban is kizárólag azon személyek esetében nyílik lehetőség, akik betöltötték a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárukat, továbbá nők esetében nyugdíjkorhatárra tekintett nélkül, amennyiben rendelkeznek 40 évi jogosultsági idővel, megállapítható az úgynevezett nők kedvezményes öregségi nyugdíja.
A nyugellátásra való jogosultság egyik feltétele, hogy a jogosult ne álljon a Tbj. szerinti, biztosításra kötelező jogviszonyban. Az érintett személy sokszor megfeledkezik arról, hogy főállású munkaviszonya mellett esetleg egyéb, ilyen jogviszonya is fennáll, márpedig ebben az esetben nem szerez jogosultságot munkaviszonya megszűnése napjától az igényelt nyugellátásra. Mutatjuk, melyek ezek a jogviszonyok.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj melletti munkavégzés keresetkorlátjánál figyelembe kell-e venni a béren kívüli juttatások, cafetéria összegét?
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék kérni állásfoglalást: egy kft. főfoglalkozású társas vállalkozója részére öregséginyugdíj-előleg került megállapításra. Az igénylő az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt megszerezte, de az összeg megállapításához szükséges adatok nem állnak teljes mértékben rendelkezésre a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. Véleményem szerint addig, amíg az öregségi nyugdíj megállapításáról nem kap határozatot, nem minősül kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak. Helyes-e a feltevésem? Válaszát előre is köszönöm!
Winkler Róbert Így lesz a szolgálati járandóságból öregségi nyugdíj (2017.10.03.) írása alapján a következőkre keresem a választ: 1.) Részemre 2004.08.01-től folyósítottak szolgálati nyugdíjat. Ezt megelőzően 2004.05.31-ig voltam állományban. Minek minősül a köztes 2 hónap? 2.) Szolgálati nyugdíj mellett 2011.12.31-ig kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozóként és kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként munkát végeztem. A "nők 40" szempontjából a fentiek keletkeztetnek-e jogosultsági időt? Mielőbbi válaszukat köszönöm: Cserey Zsófia
Tisztelt Szakértő! Cégünknél (vállalkozói szféra) az egyik munkavállaló november 1-jén eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt. Október 31-ével kijelentjük, hogy a nyugdíjigénylést meg tudja kezdeni. Október 31-ével marad fenn neki szabadsága, amit nem tudunk kiadni, ezt szabadság megváltásként ki kell fizetni? Viszont ha szeretnénk tovább alkalmazni, mint nyugdíjas munkavállaló november 1-jével vissza lehet jelenteni (annak ellenére hogy a nyugdíjbiztosítónál még nincs befejezve a nyugdíj igénylés)? Ebben az esetben a korábbról meg lévő szabadsága továbbhozható, vagy idő arányosan kell megállapítani neki az év hátra lévő részére és a korábbi jogviszonyból fenn maradt szabadságot ki kell fizetnünk? Válaszát előre is köszönöm!
A kft. egyik tulajdonostársa egy éve öregségi nyugdíjba ment, de alkalmanként részt vesz a cég különböző feladatainak végzésében. Esetenként havi 200 ezer forint tagi jövedelmet számfejtenek számára, ami után szja-t és járulékot fizet. Van-e az ilyen jellegű kifizetéseknek olyan felső határa, amelynek túllépése az öregségi nyugdíjjogosultság elvesztésével jár? Kapcsolódik-e ez bármilyen minimálbér többszöröséhez? Köszönöm válaszát.
A korábban hivatásos szolgálatot teljesítő személy szolgálati járandósága a nyugdíjkorhatár betöltésekor – nők esetében esetleg már korábban – öregségi nyugdíjjá alakul át. Összefoglaltuk az ellátás kiszámítási szabályait, kitérve az újabb szolgálati idő és nyugdíjjárulék-alap szerzésére is.
Meg szeretném kérdezni, hogy a jelenleg öregségi nyugdíjjal társas vállalkozás tagjaként működő ügyvezetőt, aki után most fizetjük a 7110 forintot, lehet-e részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatni? Ha igen, mik a feltételei, és akkor meg kell-e fizetni a 7110 forintot? Tisztelettel: Kutasi Gabriella
Tisztelt Szakértő! 1998 óta vagyok rokkantnyugdíjas, jelenleg rokkantsági ellátásban részesülök. Társas vállalkozás beltagjaként a megengedett rendszeres jövedelemmel rendelkezem. 2017. 08. 14-én töltöttem be a nyugdíjkorhatárt. A rokkantsági ellátás nyugdíjként való folyósítását eddig nem kértem. Egy ideig még szeretnék dolgozni nyugdíjnövelés szempontjából (plusz kereset és szolgálati idő, 30 naponként 0,5%-os nyugdíjemelés). A nyugdíjam újraszámítását egy későbbi időponttól kívánom érvényesíteni. Kérdésem: ezt a fajta nyugdíjnövelési lehetőséget igénybe veheti-e az, aki rokkantsági ellátásban részesül, vagy a nyugdíjkorhatár elérésekor automatikusan kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül? Köszönettel várom válaszát. Béres László.
A következő két kérdésem lenne: 1.) A kft. ügyvezetője (egyben tagja is) öregségi nyugdíjba megy. A munkaviszonya továbbra is fennmaradhat-e, vagy le kell mondjon az ügyvezetőségről, illetve maradhat-e tag? 2.) Ugyanez az ügyvezető egy másik kft.-ben is tag, illetve ügyvezető, de ott megbízási jogviszonnyal. Maradhat-e a megbízási jogviszony, illetve a tagság, vagy le kell mondania?
Éppen hogy csak életbe lépett a nyugdíjas szövetkezetek alapításának lehetőségét megteremtő 2017. évi LXXXIX. törvény, amely kiegészítette a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt, mivel új formációról van szó, máris számos kérdés merült fel a gyakorlatban, kezdve a fogalmak pontos értelmezésétől a bejelentésnél használt nyomtatványokig.
Kettős állampolgár visszaköltözött Magyarországra, állandó lakcímmel. Külföldön szerzett jövedelme után kap korengedményes nyugdíjat. A nyugdíjkorhatárig dolgozott, hogyan kérheti nyugdíja újraszámítását? Miként jogosult alap és teljes egészségügyi ellátásra? Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk válaszolt.
Bt. kültagja öregségi nyugdíjas, időközönként szükséges lenne, hogy a tevékenységben részt vegyen. Járulékfizetési kötelezettsége hogyan alakul, milyen dokumentumokkal kell alátámasztani a tevékenységét?
Tisztelt Szakértő! Melyik jogszabály, milyen szakasza alapján mentesül a vállalkozás a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól abban az esetben, ha az öregségi nyugdíjban részesülő ügyvezető heti 40 órás munkaviszonyban látja el a cég ügyvezetői és a kft. egyéb tevékenységét? Továbbá: van-e bírságolási jogalapja annak, ha ezt, a szóban forgó ügyvezetői és a kft. által vállalt/végzett egyéb tevékenységet az ügyvezető nem kettő darab, azaz külön-külön lapon, hanem egy "bejelentő.." lapon jelzi a NAV-nak?
Nagy Norbert
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték