93 találat a(z) építés cimkére
Társasház építésének áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég vesz egy építési telket és ezen generálkivitelezővel társasházat építtet. A generálkivitelező az alvállalkozók munkáját is összehangolja. A cég az így felépített lakásokat hasznosítja, bérbeadással és/vagy eladással. A kérdés az, hogy már a telek megvásárlásakor be kell-e jelentkeznie "A lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan [ingatlanrész] bérbeadása, haszonbérbeadása tevékenységünkre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választjuk" illetve az áfatörvény 88. §-a alapján bejelentkezik az ingatlanértékesítés, -szolgáltatatás vonatkozásában az áfa hatálya alá. Ebben az esetben a generálkivitelezővel – fordított áfásan tud elszámolni a cég, értékesítéskor és bérbeadáskor pedig áfás értékesítést valósíthat meg. Ekkor még az is kérdés, hogy magánszemély felé történő értékesítésnél 5 százalékos a felszámítható áfa a szabályoknak való megfeleléskor? Milyen modón történhet meg szabályosan az, hogy az így felépült egyik társasházi lakás az ügyvezető tulajdonába kerül, vagy ő veszi bérbe? Ekkor milyen áfás szabályokat kell betartani, vagy milyen előírásoknak kell megfelelni, hogy ez szabályosan történhessen meg? Köszönöm válaszát!
Megugrott a lakásépítés
Cikk
2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 411 volt, 33 százalékkal több a 2016. I–III. negyedévinél, jelentette a KSH.
Építés: fordított vagy egyenes áfa?
Kérdés
Tisztelt Szakértők! http://adozona.hu/kerdesek/2017_10_8_epites_forditott_afa_egyenes_afa_obp Megváltoztatja-e a korábban közölt állásfoglalásukat az az információ, hogy az új építésű társasház olyan helyre épült, mely telekrész nem lenne elérhető és használható a társasház lakói által, ha ez a csatornaépítés és útépítés nem jönne létre, és a telekhasználat megszerzésére kötött szerződésben vállalt kötelezettséget a társasházat építő cég az út és a csatornarendszer kiépítésére? Fennáll-e ebben az esetben, hogy az új építésű ingatlan létrehozatala hatósági engedélyhez kötött és főszolgáltatásnak minősül, az út és csatornaépítés ettől nem elválasztható, mert annak megépítésének elmaradása a létrejött ingatlan használhatóságát akadályozza? Ezáltal az útépítés és csatornaépítés mellékszolgáltatás, és követi a főszolgáltatás áfarendszerbéli megítélését, mely a fordított áfa hatálya alá tartozik?
Ingatlanépítés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Társaság lakóingatlanok építésével foglalkozik. Az építkezés során az áram, a gáz és a vízszolgáltatóval szerződést kötött a társaság, mert mindhárom szolgáltatásra szükség van az építkezéshez. Hová kell könyvelni az áram-, a gáz- és a vízszámlát? Köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: Judit
Lakásáfa-előleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanértékesítés előlegének áfatartalmával kapcsolatos kérdésben kérem a tanácsukat. Az ingatlanberuházó társasházi ingatlanokat épít, ahol a lakásokkal együtt a vevők parkolóhelyeket és elkülönült tárolókat is vásárolnak. A lakásokra az 5%-os áfamérték feltételei teljesülnek. Az adásvételi szerződés ingatlanegységenként megállapítja a lakás, a tároló és a parkolóhely vételárát is, amelyek együttesen adják a szerződés szerinti vételárat. A vevők a 2018. év végi átadás előtt több vételárrészletet is fizetnek az eladó részére. A vételárrészleteket a szerződés egy összegben adja meg, A vevők meg is fizetik. A szerződés arra nem tér ki, hogy az adott vételárrészlet a lakás árának részlete-e vagy a tárolóé. Ilyen esetben az előleg (amely az áfát tartalmazza) milyen adómérték alá tartozik? Ugyanabban az arányban tartalmaz általános forgalmi adót, ahogyan a teljes ügyletben a szerződés szerinti vételár? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Bolcsik Anita
Lakóingatlan építésénél részt vevő alvállalkozó számlájának áfája
Kérdés
Állásfoglalást kérünk a következőkben: az általunk könyvelt, építőipari tevékenységet folytató kft. alvállalkozóként dolgozott egy újonnan épülő egylakásos lakóingatlan munkálatainál. A lakóingatlan hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 nm-t (a kedvezményes adókulcsú lakóingatlannak megfelelően) és építési engedéllyel rendelkezik, valamint CSOK kereteiben épül a lakóingatlan. A fővállalkozó 5%-os áfakulccsal számlázza ki a magánszemélyek felé az építőipari szolgáltatást. Az általunk könyvelt cég fordított adózás szabályai szerint számlázta le a fővállalkozó felé a szerződés szerint teljesített munkákat, melyet a fővállalkozó nem fogadott be, arra hivatkozva, hogy az alvállalkozónak 27 százalékos áfakulccsal kellene leszámláznia az általa elvégzett munkákat. Kérdésünk az, hogy mi a helyes eljárás ebben az esetben.
Hipánál érvényesíthető alvállalkozói teljesítések
Kérdés
Egy kft. a tulajdonában lévő ingatlanra társasházi lakásokat fog építtetni vállalkozói szerződés alapján egy fővállalkozóval, illetve kisvállalkozásokkal. Az ingatlanok elkészülte után ez a kft. a lakóingatlanokat adásvételi szerződéssel magánszemélyek felé értékesíti. A hipa-bevallásában a bevételével szemben figyelembe veheti-e csökkentő tételként, illetve alvállalkozói teljesítményként a fővállalkozó és a kisvállalkozások által leszámlázott teljesítések értékét?
Lakóingatlanhoz tartozó beépítendő eszközök áfája
Kérdés
A következő problémánál szeretném a segítségüket kérni: egy kft. a saját tulajdonú ingatlanán társasház építését tervezi 2018 elejétől. Az értékesítés során a lakások kerülnek értékesítésre, a telek, amire a társasház épül, nem kerülne kiszámlázásra a magánszemélyek felé. Ez hogyan kerül ebben az esetben a társasház tulajdonába? Az építés során kedvezményes adókulcsú lakóingatlanok kerülnek kialakításra. Ezekben az ingatlanokban igény szerint kerülnének beépítésre beépített szekrények, konyhabútorok, konyhai gépek (hűtő, sütő, mosógép, mikrohullámú sütő), klímaberendezések, redőnyök, napellenzők, csillárok. A teraszokra jakuzzik kerülnek igény szerint. A felsorolt igényeket az adásvételi szerződésben rögzítjük. Az átadáskor egy összegben kerül minden leszámlázásra az ingatlan részeként. Kérdésünk, hogy ilyen esetben minden 5%-os adókulccsal számlázható-e tovább? Az aláírt szerződésben rögzített igényeken felüli többletmunkákat, illetve pótmunkákat milyen adókulccsal kell leszámlázni a magánszemélyek felé? Ebben az esetben szükséges-e szerződést módosítani? Amennyiben szerződést módosítanak, akkor számlázható-e 5%-os adókulccsal?
Áfavisszaigénylés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni: egy kft. tanácsadással foglalkozott, de sajnos nem jött be a számításuk, ezért más tevékenység után néztek: vásároltak egy ingatlant egy magányszemélytől, amit lebontottak és egy négylakásos társasházat építenek a helyébe. A kérdésem: a januárban elkezdett bontási majd építési számlák áfája elszámolható-e ,és ha eléri (most negyedévesek) a visszaigényelhető összeghatárt, visszakérhető-e? Vagy hogy kell kezelni ezeknek a számláknak az áfatartalmát? A könyvelésben a 814-es kartont használjuk, erre a számlára raktuk az ingatlan értékét is és az eddigi számlák értékét is. Még egy kérdést szeretnék feltenni: ha értékesítik ezeket a lakásokat, milyen áfakulcsot kell használni, 5 vagy 27 százalékot? Segítségét köszönöm. Üdvözlettel: G. Zsuzsa
Építkezés áfája 2
Kérdés
Már meglévő 120 négyzetméteres lakóházam mellé (egy falon érintkezik) szeretnék építeni (bővítés) egy 70 négyzetméteres alapterületű lakrészt, melyben van konyha, étkező, nappali, szoba, fürdőhelyiség, wc és közlekedő, és hozzá 25 négyzetméteres nyitott terasz. Ebben az esetben az építkezés (a hozzátartozó gépészeti felszereléseket is), mind az építőanyag, illetve a munkadíj 5 százalékos áfa alá esik? Az építkezés terv alapján készül. Tisztelt dr Bartha László! A válasz egyértelműsítéséhez az alábbi kiegészítés: a megrendelő magánszemélyként megbízza a kivitelezőt, aki vállalkozó. 1. Az építendő épület lakóingatlan 2. Alapterület 300 m2 alatt van 3. A hozzáépítendő 70 m2 részre a használatba vételi engedély természetesen majd az építést követően történik meg. 4. Az építési-szerelési munkával szintén a magánszemély építtető megbízza a kivitelező vállalkozót. Előfordulhat, hogy a fűtés, illetve a belső gépészeti berendezéseket a vállalkozó vásárolja meg, de ha az 5 százalék áfához az kell, hogy a megrendelő magánszemély vegye meg, akkor ő rendeli meg. 5. Természetesen a telek és az építendő, és már meglevő épület az az építtető magánszemély tulajdonában van. Fentiek alapján kérdésem ismét, hogy a lakóházbővítéssel kapcsolatos anyag, illetve munkadíj 5 százalék áfa alá esik-e, minden esetben az anyagot a megrendelő építtető nevére kell hogy szóljon, akkor egyértelmű az 5 százalékos áfa? Indokolt-e külön terveztetni a már meglevő lakóingatlanon az átalakítást, és a bővítés tervezést?
Lakásépítés és -értékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 3 db lakást épít, melyből 2 db továbbértékesítésre kerül, 1 lakás a kft. tulajdonában marad, iroda, tárgyaló stb. céllal. A lakások építéséhez szükséges anyagokat a kft. vásárolja meg. Egyes szakipari munkákat küldő szakemberek végzik, számla alapján kerül kifizetésre részükre a végzett szolgáltatás díja, a szakipari munkák egy részét pedig a cég saját dolgozói végzik el, tekintettel arra, hogy erre a szakmára szakosodott kft.-ről van szó. Kérdésem, hogy a beszerzések (anyag és szolgáltatások) áfája – teljes egészében – levonható-e, tekintettel arra, hogy 1 db lakás a cég tulajdonában marad? Aggályainkat az áfaörvény 124. §-ára hivatkozva vetettük fel. Hogyan működik az áfa levonásba helyezése a beruházás során és az értékesítéskor? (Sajáterős beruházás.) Válaszát előre is köszönöm. üdvözlettel Verik Piroska
Építés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás 2 épület között féltetőt építtet néhány méter hosszan, hogy a kipakolt áru ne ázzon meg. Hogyan minősül az áfa szempontjából, kell-e építési naplót vezetni és bejelentésköteles-e az építési hatóság felé? Üdv. K.
Építési projektszervező áfalevonása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építési projekt szervezésével foglalkozó társas vállalkozás több lakásos lakóingatlant épít(tet). Az anyagot maga szerzi be, de a tervezési, építési-szerelési munkálatokat más vállalkozások fogják elvégezni. Egyelőre nem döntötte el, hogy az elkészült ingatlant megtartja saját magának és a későbbiekben bérbe adja, vagy annak elkészültével továbbértékesíti. Milyen esetben minősül ez saját rezsis beruházásnak? Hogyan alakul az áfa levonhatósága az említett esetekben (bérbeadás – továbbértékesítés)? Visszaigényelheti-e az adóhatóságtól a negatív elszámolandó adóját ezekben az esetekben (amennyiben az 1 millió forintot meghaladja) az építkezési folyamat során, vagy csak akkor helyezheti levonásba és kérheti vissza, ha a jogerős használatbavételi engedélyt megkapta? Ha bérbeadás mellett dönt, milyen hatállyal kell bejelentkeznie az áfa alá bérbeadás tekintetében, hogy az építkezés alatt felgyülemlett negatív elszámolandó adóját visszaigényelhesse az építkezési folyamat alatt? Hogyan alakul a levonhatóság, ha például10 lakásból egyet megtart irodának (saját rezsis beruházás) és csak a többi lakást hasznosítja bérbeadással, továbbértékesítéssel? Válaszukat előre is köszönöm!
Áfa
Kérdés
T. Szakértő! Magánszemély egy kft.-től rendeli meg a ház félépítését. Az anyagot a magánszemély szerzi be, a kft. csak szolgáltatást végez. A kft. áfakörbe tartozik. Milyen számlát kell kibocsátani a magánszemély felé? Hány százalékos lesz az áfakulcs? Köszönöm válaszát.
Egyenes vagy fordított áfa?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy üdülő építésébe fogott idén, amely természetesen építésihatóságiengedély-köteles tevékenység. A szerelési-építési szolgáltatásokról fordított áfás számlákat kapunk. Van azonban egy olyan problémánk, hogy az egyik burkolással foglalkozó vállalkozó anyagot adott el cégünknek áprilisban, amely anyagot nyár végén majd be is építi. Az anyageladásról egyenes áfás számlát adott, a 4 hónap múlva esedékes építési munkáról természetesen fordított áfásat fog adni. De elbizonytalanodtunk a tekintetben, hogy vajon helyes-e a mostani anyagvásárlásról egyenes áfás számlát adnia, hiszen szintén ő fogja ezen anyagokat 4 hónap múlva beépíteni, fordított áfásan. Ebben az esetben vajon a vásárolt anyag nem épül-e be az általa később nyújtott szolgáltatásba, és veszi fel a fordított adózást? Vagy kezelhető-e az anyagértékesítés teljesen önálló ügyletként? Nem szeretnénk jogosulatlan adólevonással élni. köszönettel: KG
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
