96 találat a(z) építés cimkére

Építéskivitelezés Kérdés

5 százalék lakásáfa Kérdés

Ingatlaneladás áfa elszámolása Kérdés

Épületre szerelt zászlótartó kiadásának elszámolása Kérdés

Építés, kivitelezés könyvelése Kérdés

Tetőtérvásárlás, anyagköltség? Kérdés

Engedélyköteles és nem engedélyköteles munkák szétválasztása számlázásnál Kérdés

Egyéni vállalkozó telephely, építés áfa-visszaigénylése Kérdés

Mobilház-telepítés Kérdés

Szálláshely-szolgáltatás, iroda-, garázsbérbeadás Kérdés

Fordított adózás – építés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építési engedélyhez kötött szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos számlázással/adózással kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. Az Áfa tv. 142. § szerint az építésiengedély-köteles szolgáltatás igénybevevőjének írásban, előzetesen értesítenie kell a szolgáltatás nyújtóját, hogy a tevékenység engedélyköteles és a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ha nem küldött erről előzetesen értesítést a szolgáltatás igénybe vevője a szolgáltatás nyújtójának, helyesen járt-e el a szolgáltatás nyújtója, ha a számlákat nem a fordított adózás szabályai szerint, hanem egyenes adózás szabályi szerint (áfásan) állította ki? Mi a teendő, ha a fővállalkozó később e-mailben jelzi, hogy a számlákat a fordított adózás szerint kellett volna kiállítani, de írásbeli nyilatkozatot nem küldött? Szükséges-e a korábban kiállított számlákat módosítani? [142. § (1) b) pont: „a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának) Válaszukat előre is köszönöm.

Új építésű lakóingatlan hasznosítása Kérdés

Tisztelt Adózóna! Társaságunk új ügyfele 2017-ben alakult kivett lakóház, udvar megnevezésű apporttal. Az ingatlanon lévő épületet lebontotta, új, egylakásos lakóépület építését, tereprendezését és tereptartó támfal építését kezdte meg építési engedéllyel. A cég alapításakor a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tevékenység felvételre került, de a bérbeadás adókötelessé tételét nem választotta. Az épülő új lakás input áfaösszege teljes összegben levonásra került. A lakóépület használatba vétele 2020. 02. hóban várható. Az ingatlan eladása elhúzódhat, ezért bérbe adná a társaság az adásvételig. Ez év végi bejelentéssel a béradást adókötelessé teszi a társaság 2020. január 1-jétől. Kérdésünk: hogyan kell eljárnunk abban az esetben, ha az ingatlan értékesítése használatba vételt követő két éven belül egyenes áfával nem történik meg? Milyen következményekkel számolhat az adózó? Válaszukat előre is tisztelettel megköszönöm: Máté Istvánné

Az áfatörvény 142. §-ával kapcsolatos értelmezések Kérdés

Kérdésem: Fordított adózással kell-e az áfát megállapítani a következő tevékenységek esetében? Minden kérdéses ügyletre igaz: - áfaalanyok között jön létre, - építési engedéllyel rendelkező projektek kivitelezése során valósul meg. 1. Egy építési fővállalkozás az egyik építési területre riasztó-és kamerarendszert szereltet fel, amelyet az építkezés befejeztével majd másik területre telepíttet át. A szolgáltatás ugyan építésiengedély-köteles ingatlan létrehozásával kapcsolatban merül fel, de nem képezi szerves részét a felépülő ingatlannak Az építkezés területén létrehozott ideiglenes létesítményekre (ideiglenes közmű, és elektromos vezetékhálózat stb.) is alkalmazható a fordított adózás? 2. Autódaruzás, illetve toronydaruzás. A szerződés nem bérlésről, hanem ezen eszközök üzemeltetéséről szól. Nem csak a darut, hanem a darukezelőt is biztosítja a szolgáltató. Egyes épületelemek mozgatása és beépítése érdekében szükséges tevékenység. 3. Az építkezésen keletkezett törmelék elszállítása. 4. Betonpumpa üzemeltetés: a vállalkozó a betonpumpa segítségével juttatja a készbetont a zsaluzatba. A betonpumpát és a kezelőt is a vállalkozó biztosítja. 5. Zsaluzás, állványozás: ez sem épül be az ingatlanba, de szükséges annak létrejöttéhez. 6. Az ingatlan átadása előtti takarítási munkákat végző vállalkozó tevékenysége. 7. Geodéziai mérések és kitűzések: az ingatlan építése előtt és közben is szükséges bizonyos geodéziai és talajmechanikai vizsgálatok elvégzése. 8. Kert- és parképítés.

STK Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, mely lakóingatlan létrehozására alakult. Az építés generálkivitelező, illetve alvállalkozók bevonásával történik. A projekt elsődleges célja az ingatlan továbbértékesítése, de potenciális vevő hiányában a bérbeadás is szóba jöhet. Az épület létrehozatalával kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető, amennyiben az ingatlan létrehozása igazoltan továbbértékesítési célt szolgál és a vállalkozó él a bejelentési jogával és adókötelessé teszi az értékesítést, illetve bérbeadást. Kérdéseim: 1. Mit takar, hogy "igazoltan továbbértékesítési célt szolgál"? Mivel igazolja a vállalkozás, ha még azt sem tudja, hogy melyik verzió fog életbe lépni (bár az elsődleges cél az értékesítés, a bérbeadás csak a "B" terv)? 2. Mivel a vállalkozás előre nem tudja, hogy értékesíteni fogja-e vagy bérbeadja az ingatlant, mikor kell az adókötelessé tételt bejelenteni ahhoz, hogy jogosan lehessen az áfát levonásba helyezni? Elég akkor, ha már világossá válik, hogy melyik verzió lép életbe (van vevő az ingatlanra / megkötik a bérbeadási szerződést)? 3. Megfelelő, ha a beruházással kapcsolatban felmerült költségek egyből a 2-es számlaosztályba kerülnek készletre (előre tudható, hogy idén biztos nem kerül sor a használatbavételre), vagy a megfelelő költségszámlára kellene könyvelni és év végén leltár alapján visszakönyvelni készletre? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel!

Közösségi szolgáltatásnyújtás – ingatlan Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar építőipari vállalkozás német magánszemély részére kerítésépítést számlázna ki. Az ingatlan, amihez kapcsolódik a szolgáltatás, Németországban található. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben milyen áfakulccsal, és hogyan állítja ki a számlát a magyar vállalkozó. Köszönettel,