A március 18-i "fizetetlen állásidő" kérdésével kapcsolatban kérdezem, ha a munkavállaló az állásidő alatt nem kap munkabért, a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége, ez munkaviszonynak minősül, vagy a munkavállalónak erre az időre egészségügyi hozzájárulást kell fizetni?
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem van a kialakult helyzetben. 1. A járulékkedvezménnyel támogatott tevékenységek esetében, ha valaki főállású ekhós, akkor az ekhós jövedelemrészre vonatkozik-e kedvezmény, vagy csak a minimálbérére. 2. Az Mt. szerint állásidő esetén rendkívüli esetben nem kell jövedelmet fizetni a dolgozónak. Kérdésem, hogy ilyen esetben kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?
Tisztelt Szakértő! Kivás vendéglátó bt. büfét üzemeltet, teáorszáma 5610. Március 23-ától bezárta a büfét a vírusveszély idejére. Ez az egyedüli tevékenysége. Nem szeretné elküldeni az alkalmazottait, talán a két nyugdíjas szerződését megszüntetné. Milyen költségkímélő lehetőségei vannak? Állásidő, a dolgozók heti 40 órás munkaviszonyának csökkentése, hogy a biztositási jogviszony megmaradjon? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás Olaszországból szállít alapanyagot gyártáshoz. Sajnos a szállítás akadozik a kialakult helyzet miatt. Ezért nem tudunk folyamatos munkát biztosítani munkavállalóinknak. Előfordul, hogy csak két-három napig nincs alapanyag, ezáltal munka, de akár egy-két hétig is előfordulhat ez a probléma. Kérdésem, hogy amennyiben nem tudunk munkát biztosítani, lehetőségünk van-e díjazás nélküli állásidőt alkalmazni azokra a napokra, amikor nincs alapanyag? Amennyiben igen, van-e időkorlátja ennek a lehetőségnek, és ezeken a napokon biztosítottak a munkavállalók? Köszönöm a segítségüket!
Termelőcég vagyunk. Egy légtérben kb. 80 fő dolgozik jelenleg. Biztosítjuk az ÁNTSZ által felsorolt feltételeket a biztonságos munkavégzéshez, azonban vannak olyan dolgozóink, akik a rizikócsoportba tartoznak egyéb betegségeik miatt. A kérdés az, hogy részükre el kell-e rendelni, hogy otthon maradjanak, amennyiben igen, kell-e fizetni részükre állásidőre járó bért, vagy ez lehet munkavégzés alóli mentesítés jövedelem nélkül?
Több eltérő válaszú cikket olvastam azzal kapcsolatban, hogy ha nem tudunk tovább termelni, mert az alapanyagbeszállítóink bezártak a járvány miatt, vagy a vevőink szintén bezártak, és nincs kinek kiszállítani, akkor ebben az esetben ez állásidő, azonban kell-e fizetni rá alapbért, mivel ez elháríthatatlan külső oknak minősül?
Tisztelt Szakértő! A kialakult helyzetre való tekintettel az a kérdésem, ha a munkavállalóknak állásidőt fizetünk egész hónapra, akkor kell-e térítenünk a vidéki bérlet 86 százalékát költségtérítés jogcímén? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az állásidőre eső díjazás mértéke lehet-e alacsonyabb, mint a távolléti díj? Van-e minimális összeg? Tisztelettel.
Ha egy nagykereskedés vevők hiányában "fizetetlen állásidőnek" minősíti ezt az időszakot és csak ügyeleti, csökkentett létszámmal tart nyitva, addig a többi dolgozó, a kialakult "vis major" természeti katasztrófa (a vírus fertőzés ugyebár az) miatt nem dolgozik, mert a munkáltató, a cég nem tud neki munkát adni, ezen időszakra fizetést sem kell adni a munkavállalónak? Kérdésem, hogy ha nem kap a dolgozó fizetést, alapbért sem, akkor biztosan nem kell semmilyen járulékot sem fizetni?
Tisztelt Adózóna! Hogyan kell eljárni olyan esetben, amikor a munkáltató több műszakos munkarendben, munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalókat és egyik munkanapon a szolgáltató karbantartási munkája miatti egésznapos áramszünet kapcsán nem tudnak munkát végezni a dolgozók. Ilyen esetben kiadhat-e jogszerűen szabadságot a munkáltató? Vagy semmiképpen nem lehet szabadságot kiadni és állásidőre járó munkabért kell fizetni? És van-e különbség annak kapcsán, ha ez a nap mondjuk nem hétköznapra esik, hanem hétvégére? Válaszukat előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Ha például lejár a munkavállaló táppénzre való jogosultsága, de a munkavállaló nem munkaképes, és egészségügyileg alkalmatlan a munkaköre ellátására, van mód részére szabadságot kiadni? Álláspontom szerint nem, mivel az Mt. 124. § (1) bekezdés alapján szabadságot a munkaidőbeosztás szerinti munkanapokra lehet csak kiadni. Amíg a munkaviszony nem szűnik meg, szerintem az állásidőre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Szíves válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalóink órabéres foglalkoztatásban, 4 havi munkaidőkeretben, napi 12 órás műszakbeosztásban (45 perces munkaközi szünettel) dolgoznak. Munkaidőkeret végén a 4 hónap alatt ténylegesen ledolgozott óraszám kevesebb, mint a 4 havi törvényes munkaidő alapján megállapított munkaidőkeret óraszáma. Havi bérezés esetén az állásidőre járó bért akkor is ki kell fizetni a dolgozónak, ha a ledolgozott óraszám nem éri el a törvényes munkaórák számát. Kérdésünk, hogy az órabéres dolgozóinknál is szükséges-e követni az előbbi gyakorlatot, miszerint kevesebb ledolgozott óraszám mellett is ki kell fizetni legalább a törvényes munkaórának megfelelő munkabért? Válaszát előre is köszönöm.
Van-e foglalkoztatási kötelezettsége a munkáltatónak a munkavállaló munkaköre betöltésére való egészségügyi alkalmatlansága esetében, a munkaviszony megszüntetése hiányában? Megvalósulnak-e ilyenkor az állásidőre járó díjazás feltételei? – a Kúria döntése.
Tisztelt Szakértő! Külszíni, mélyépítő munkát végez vállalkozásom. Az idei tél hosszantartó, különösen hideg időt, fagyos talajt és altalajt "eredményezett". Kérdésem: az Mt.146. § (1) alapján, elháríthatatlan külső körülményre hivatkozva, jogosult vagyok-e munkáltatóként fizetés nélküli időszaknak minősíteni a leírt időintervallumot? Válaszát várom, köszönettel: Huber István
Tisztelt Szakértő! Mélyépítkezési vállalkozásom télen is foglalkoztatja a munkavállalókat. Az idei télig ez nem is volt probléma, azonban a mostani rendkívüli hideg időjárás nem tette lehetővé a munkát. Olvastam, hogy ha elháríthatatlan külső ok következik be (a rendkívüli időjárás a mélyépítési vállalkozásom esetén ennek tekinthető?) nem vagyok köteles állásidőre fizetni. Ha valóban így van, ezt hogyan adminisztráljam le (van erre formanyomtatvány, formaszöveg stb.),illetve ha kell adnom bért, ezt milyen formában kell megtennem, van-e erre is valamilyen formanyomtatvány, formaszöveg, illetve az idevonatkozó paragrafusokat szeretném megkérdezni. Szeretném pontosan ledokumentálni az egészet, hogy egy esetleges ellenőrzés során minden rendben legyen. Válaszát előre is köszönöm, Tisztelettel: T.Tihamér
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték