73 találat a(z) állásidő cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretnék megerősítést kérni, hogy jól értelmezzük-e az Mt.-ben és a jelenleg hatályos rendeletekben foglaltakat az alábbi esetekben. Vendéglátóüzletet működtet a vállalkozás, amely elvitelre, kiszállításra nem készít ételt, a 71/2020. kormányrendelet 2. §-a alapján 2020.03.28-tól nem üzemelhet. Ez a helyzet véleményem szerint megfelel az Mtv. 55. § (1) bekezdés j) pontjában leírt "elháríthatatlan oknak". Az állásidőnek erre az esetére nem jár alapbér a munkavállalónak, tekintettel arra, hogy az Mtv. 126. § (1) bekezdésében nem került felsorolásra az 55. § (1) bekezdés j) pontja. Amennyiben a munkáltató felmondással meg kívánja szüntetni az alkalmazottak munkaviszonyát, akkor a felmondási idő felére díjazás nélküli állásidő számfejtendő, és a felmondási idő másik felére járó felmentési időre ugyanúgy jár a távolléti díj, mint máskor? Vagy ez esetben nem jár a felmentési időre sem díjazás? Amennyiben olyan vendéglátó vállalkozásról van szó, amely elvitelre, kiszállításra működik, ott mi a helyzet akkor, ha a csekélyebb forgalom miatt a munkavállalók egy részének szintén nem tud a munkáltató munkát biztosítani? Ekkor az állásidőre jár díjazás vagy nem jár díjazás azoknak, akiknek nem kell dolgozni menni? Köszönöm a választ!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy munkáltató, aki a járványügyi helyzet miatt nem tud munkát biztosítani a munkavállalóknak, és az Mt. 146. paragrafusára hivatkozva nem tud bért fizetni az állásidőre. Kérdésem, hogy ilyen helyzetben van-e valamilyen bejelentési kötelezettségem a 1041-es nyomtatványon? Illetve, hogy ez idő alatt szünetel-e a munkavállalók jogviszonya? Meddig tarthatja fenn a munkáltató ezt a "nemfizetési" helyzetet? Segítségét előre is köszönöm.

Kérdés

A március 18-i "fizetetlen állásidő" kérdésével kapcsolatban kérdezem, ha a munkavállaló az állásidő alatt nem kap munkabért, a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége, ez munkaviszonynak minősül, vagy a munkavállalónak erre az időre egészségügyi hozzájárulást kell fizetni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két kérdésem van a kialakult helyzetben. 1. A járulékkedvezménnyel támogatott tevékenységek esetében, ha valaki főállású ekhós, akkor az ekhós jövedelemrészre vonatkozik-e kedvezmény, vagy csak a minimálbérére. 2. Az Mt. szerint állásidő esetén rendkívüli esetben nem kell jövedelmet fizetni a dolgozónak. Kérdésem, hogy ilyen esetben kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kivás vendéglátó bt. büfét üzemeltet, teáorszáma 5610. Március 23-ától bezárta a büfét a vírusveszély idejére. Ez az egyedüli tevékenysége. Nem szeretné elküldeni az alkalmazottait, talán a két nyugdíjas szerződését megszüntetné. Milyen költségkímélő lehetőségei vannak? Állásidő, a dolgozók heti 40 órás munkaviszonyának csökkentése, hogy a biztositási jogviszony megmaradjon? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás Olaszországból szállít alapanyagot gyártáshoz. Sajnos a szállítás akadozik a kialakult helyzet miatt. Ezért nem tudunk folyamatos munkát biztosítani munkavállalóinknak. Előfordul, hogy csak két-három napig nincs alapanyag, ezáltal munka, de akár egy-két hétig is előfordulhat ez a probléma. Kérdésem, hogy amennyiben nem tudunk munkát biztosítani, lehetőségünk van-e díjazás nélküli állásidőt alkalmazni azokra a napokra, amikor nincs alapanyag? Amennyiben igen, van-e időkorlátja ennek a lehetőségnek, és ezeken a napokon biztosítottak a munkavállalók? Köszönöm a segítségüket!

Kérdés

Termelőcég vagyunk. Egy légtérben kb. 80 fő dolgozik jelenleg. Biztosítjuk az ÁNTSZ által felsorolt feltételeket a biztonságos munkavégzéshez, azonban vannak olyan dolgozóink, akik a rizikócsoportba tartoznak egyéb betegségeik miatt. A kérdés az, hogy részükre el kell-e rendelni, hogy otthon maradjanak, amennyiben igen, kell-e fizetni részükre állásidőre járó bért, vagy ez lehet munkavégzés alóli mentesítés jövedelem nélkül?

Kérdés

Több eltérő válaszú cikket olvastam azzal kapcsolatban, hogy ha nem tudunk tovább termelni, mert az alapanyagbeszállítóink bezártak a járvány miatt, vagy a vevőink szintén bezártak, és nincs kinek kiszállítani, akkor ebben az esetben ez állásidő, azonban kell-e fizetni rá alapbért, mivel ez elháríthatatlan külső oknak minősül?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kialakult helyzetre való tekintettel az a kérdésem, ha a munkavállalóknak állásidőt fizetünk egész hónapra, akkor kell-e térítenünk a vidéki bérlet 86 százalékát költségtérítés jogcímén? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Ha egy nagykereskedés vevők hiányában "fizetetlen állásidőnek" minősíti ezt az időszakot és csak ügyeleti, csökkentett létszámmal tart nyitva, addig a többi dolgozó, a kialakult "vis major" természeti katasztrófa (a vírus fertőzés ugyebár az) miatt nem dolgozik, mert a munkáltató, a cég nem tud neki munkát adni, ezen időszakra fizetést sem kell adni a munkavállalónak? Kérdésem, hogy ha nem kap a dolgozó fizetést, alapbért sem, akkor biztosan nem kell semmilyen járulékot sem fizetni?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Hogyan kell eljárni olyan esetben, amikor a munkáltató több műszakos munkarendben, munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalókat és egyik munkanapon a szolgáltató karbantartási munkája miatti egésznapos áramszünet kapcsán nem tudnak munkát végezni a dolgozók. Ilyen esetben kiadhat-e jogszerűen szabadságot a munkáltató? Vagy semmiképpen nem lehet szabadságot kiadni és állásidőre járó munkabért kell fizetni? És van-e különbség annak kapcsán, ha ez a nap mondjuk nem hétköznapra esik, hanem hétvégére? Válaszukat előre is köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Ha például lejár a munkavállaló táppénzre való jogosultsága, de a munkavállaló nem munkaképes, és egészségügyileg alkalmatlan a munkaköre ellátására, van mód részére szabadságot kiadni? Álláspontom szerint nem, mivel az Mt. 124. § (1) bekezdés alapján szabadságot a munkaidőbeosztás szerinti munkanapokra lehet csak kiadni. Amíg a munkaviszony nem szűnik meg, szerintem az állásidőre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Szíves válaszukat köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalóink órabéres foglalkoztatásban, 4 havi munkaidőkeretben, napi 12 órás műszakbeosztásban (45 perces munkaközi szünettel) dolgoznak. Munkaidőkeret végén a 4 hónap alatt ténylegesen ledolgozott óraszám kevesebb, mint a 4 havi törvényes munkaidő alapján megállapított munkaidőkeret óraszáma. Havi bérezés esetén az állásidőre járó bért akkor is ki kell fizetni a dolgozónak, ha a ledolgozott óraszám nem éri el a törvényes munkaórák számát. Kérdésünk, hogy az órabéres dolgozóinknál is szükséges-e követni az előbbi gyakorlatot, miszerint kevesebb ledolgozott óraszám mellett is ki kell fizetni legalább a törvényes munkaórának megfelelő munkabért? Válaszát előre is köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Reprezentáció és a kiva

Lucz Zoltánné

adószakértő

Idegen pénztárgép használata

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Befektetési jegyek értékesítése/visszaváltása

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink