Tisztelt Szakértő! Ügyfelem áprilisban állított ki egy díjbekérőt. Ekkor a vevő utalt. A számlát júliusban állítja ki, mert most szállítja a terméket. Mi lesz a teljesítés időpontja? Előlegszámlát kell ekkor kiállítani április hóra? Kell ezt a számlát július hóban jelenteni? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság az iroda, illetve a külső terület rendezéséhez – ügyfelek fogadása miatt – növényeket, cserepeket és földet vásárol üzletben (számlákkal), a növények nagy része egynyári. Ebben az esetben az áfa levonható, illetve költségként (5135 egyéb anyagköltség) elszámolhatók-e a beszerzett áruk? Ha nem egynyáriak a növények, mondjuk több évig is díszítik az iroda környezetét, akkor a tárgyi eszközök vagy a készletek között kell kimutatnom a virágokat, a földet és a cserepet? Valamint ebben az esetben levonható az áfa? Ha virágcsokrot vásárol az iroda díszítéséhez, azt költségként számolom el (hiszen 1 hét alatt elhervad), ha jól gondolom, de az áfája levonható? Előfordul, hogy céges számlára virágcsokrot vásárol ügyfélnek például a névnapjára. Ebben az esetben az áfát nem vonom le, de mint reprezentációt könyvelem, és megfizeti a cég a 1,18-szorosa után az szja-t és az ehót, jól gondolom? Másik kérdésem, hogy a munkaruha és a hozzá tartozó feliratozás áfája levonható-e? (A ruhákat csak munkavégzés során használhatják a dolgozók munka- és védőeszközként.) Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyek alakítottak építőközösséget – amit nem jegyeztettek be –, hogy saját, illetve önkormányzati tulajdonban lévő területre utat és közművet építsenek. A közművek műszaki átadás-átvétele megtörtént, az út elkészült. Most az elkészült közműveket és a még magántulajdonban lévő telkeket kellene térítésmentesen átadni az önkormányzatnak. Kérdésem, hogy keletkezhet-e áfafizetési kötelezettségük a magánszemélyeknek, vagy az önkormányzatnak a térítésmentes átadás után? Az önkormányzat csak azzal a feltétellel veszi át az utat, ha a jövőben esetlegesen felmerülő áfafizetési kötelezettség az építő közösséget terheli. Az önkormányzat állítja, hogy a jövőben sem lesz áfafizetési kötelezettség, de a szerződésből nem veszik ki a mondatot. Nagyon köszönöm a segítségét! Válaszát köszönöm! Tisztelettel: PK
Tisztelt Szakértő! Egy műszaki cikkeket forgalmazó kereskedelmi cég azzal bővítené tevékenységét, hogy magánszemélytől vagy más cégektől (áfásak) megvásárolt használt cikkeket is forgalmazna. Mit kell ahhoz tennie (külön be kell-e jelentenie), hogy az értékesített használt cikkeket is áfásan számlázhassa (ne kelljen a különbözeti áfa szerint adózni). A tevékenységek közé már felvette az új mellé a használtcikk-kereskedelmi tevékenységet is. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Építőipari szolgáltatást végző ügyfelem tehergépjárművet vásárolt zárt végű pénzügyi lízing keretében. Az autó saját tömege 1750 kilogramm, megengedett tömege 3030 kilogramm. Szállítható személyek száma 3 fő, VTSZ szám: 8704. A lízingbeadó banktól egyetlen számlát kapott, a teljes összegről, mely az áfát is tartalmazza. Az önerőt pénzügyileg teljesítette, a fennmaradó lízingdíjat 96 hónap alatt fogja kifizetni. Kérdéseim a következők: 1. Az áfa a számlán szereplő teljesítési dátummal (2018.4. hó) teljes összegben visszaigényelhető-e? Olvastam az úgynevezett 75 napos visszaigénylési szabályról, ez mit jelent? Zárt végű pénzügyi lízing esetén milyen feltételeknek kell fennállni ahhoz, hogy levonható legyen az áfatartalom? 2. Van-e cégautóadó fizetési kötelezettsége a cégnek az esetleges magáncélú használat miatt? Ha nyilatkozik, hogy kizárólag a cég tevékenységéhez használja a tehergépjárművet, mentesülhet-e a cégautóadó fizetési kötelezettség alól?egítségét, válaszát előre is köszönöm!
Vádat emeltek egy férfi és tizenhat társa ellen, akik sertésértékesítéssel és húsfeldolgozással foglalkozó vállalatokon keresztül csaknem másfél milliárd forint áfát csaltak el – közölte a Veszprém Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Mától elérhető a tesztkörnyezetben az Online Számlázó, mely az áfatörvény előírásainak megfelelő számla kiállítását teszi lehetővé. A szolgáltatás az Online Számla tesztrendszeren keresztül érhető el, így az ott regisztrált felhasználók próbálhatják ki – közölte honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Két számjegyű áremelésre lenne szüksége a sütőiparnak, hogy kikecmeregjen a veszteséges, illetve alacsony, 0-2 százalékos profitot hozó működés csapdájából. Óhatatlanul felvetődik a kenyér árának emelése is az őszi ártárgyalásokon – írja a Népszava ágazati szakemberekre hivatkozva.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérném tájékoztatását: Ügyfelem beszerzett egy tehergépjárművet Németországból. A német partner nem rendelkezik közösségi adószámmal, és tájékoztatása szerint mivel nem gépjármű-kereskedő, ezért nem is szükséges számára, ezért a számláját német áfa (19 százalék) felszámításával állította ki, és nem is volt hajlandó arra, hogy a gépjármű Magyarországra való beérkezésének és hatósági nyilvántartásba vételének igazolása után a számlát módosítsa, és a felszámított német áfa összegét visszatérítse. A kérdésem arra vonatkozik, hogy ennek az áfaösszegnek a visszatérítésére van-e jogszabályi lehetőség, esetleg az ELEKÁFA nyomtatvány benyújtásával vissza tudjuk-e igényelni a német adóhatóságtól a német adóalany által részünkre áthárított áfa összegét? Valamint az áfa-bevallásunkban és az összesítő nyilatkozatban kell-e szerepeltetnünk ezt a számlát? Amennyiben igen, azt a német nettó vagy bruttó összeg figyelembe vételével kell megtennünk? Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné
Működése során mintegy 11 milliárd forintnyi adó- és áfaelkerülést sikerült megelőznie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések felderítésében élen járó különleges egységének – nyilatkozta a Magyar Időknek Zsigó Róbert. A kábítószer-kereskedelem után ma az élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések teszik ki a feketegazdaság legnagyobb szeletét.
Új ügyfelem van, aki őstermelő, még nem volt ilyen ügyfelem és az a gondom, hogy az általános áfát választotta, a NAV éves áfabevallónak jelölte a törzsadaton, a magok vásárlásai meghaladták a 800 ezer forint áfa-visszaigénylést, bevétele még nem volt az ügyfelemnek. Nagyon várom a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozás indítását tervezem, katás adózóként. A tevékenység külföldre irányuló, elektronikusan nyújtott szolgáltatás lesz, a megrendelő külföldön letelepedett cég. A várható bevétel arányosítva az első évben a 8 milliót nem haladja meg, de a későbbiekben több lesz. Érdemes-e induláskor alanyi mentességet választani? Valószínűleg nem lesz sok költségem, az induláskor számítástechnikai eszközöket kell majd vásárolnom, azután más nemigen fordul elő. 1.) Érdemes-e alanyi mentességet választanom kezdő vállalkozóként? 2.) Tudom, hogy nem járhatok el alanyi mentes minőségben, ha külföldi a megrendelő. Ezért felmerült, hogy rögtön áfaalanyiságot választok, s ebben az esetben a számítástechnikai eszközök áfáját levonásba helyezhetem, illetve visszaigényelhetem? 3.) Kezdő vállalkozóként negyedéves áfa bevallást kell beadnom, s ezért a visszaigénylés feltétele a 250 ezer Ft-ot elérő áfa összeg? 4.) Ha később 8 milliónál több lesz az éves bevétel, s mégis felmerülne levonható áfa időszakosan, kisebb összegben, kérhetem-e a havi gyakoriságú áfabevallási lehetőséget, amikor 50 ezret eléri a visszaigényelhető összeg? 5.) Hazai bank helyett nyithatok-e bankszámlát például Szlovákiában, vagy Paypalt? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Hiteles-e az olyan számla, ami az áfatörvény 169. § f ) pontja szerint nem tartalmazza a termékek tételes felsorolását és mennyiségét, helyette a számla megnevezése rovatában – nyílászáró-megrendelés szerint – hivatkozva rendelésszámra mennyisége 1 darab, egységára és nettó ára a teljes érték plusz áfa. A kibocsátó nem hajlandó a tételes számla kiállítására. (A megrendelés többféle típust, méretet és árat tartalmaz.) Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Adószám nélküli magánszemély erdő- és földterületének egy részét az állam nevében a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. útépítés céljából kisajátította. Kártalanítás címén megítéltek a magánszemély részére 1 millió forintot. A határozatban jelezték, hogy a kártalanítás összegét úgy kell tekinteni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza. Kérném szíves segítségét, hogy utóbbi mondatot hogyan is kell értelmezni. Mint magánszemély, az 1 millió forinttal vagy csak az áfával csökkentett résszel számolhat, vagy – mivel nem áfaalany kapta a kártalanítást – a teljes bruttó összeget megkapjuk, az után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség? Válaszát tisztelettel megköszönöm! Haska Krisztina
Ügyfelünk Kínából szerzi be a termeléshez szükséges alapanyagot. A termékbeszerzést terhelő vámot és importáfát vámletétszámláról történő átvezetéssel egyenlíti ki. Az import fuvarparitását tekintve általában vagy FOB vagy CIF. Ezekkel a számlákkal kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a számla kiállítását követően adott esetben több hónapon keresztül is úton van az áru. – A számlát milyen árfolyamon kell könyvelni (ha például a számla kelte 02.10., a berakodás (BL) dátuma 03. 01. és a vámkezelés dátuma 04.12.)? – Mint harmadik országos importbeszerzést, ezt a számlát melyik áfabevallási időszakban kell helyesen jelenteni (számla kelte, BL dátum, vagy a vámhatározat kelte) a 65-ös bevallásban? Illetve előfordul-e, hogy az import beszerzés és az importáfa eltérő bevallási időszakban kerül a jelentésbe? Az importáfa visszaigénylése – mivel vámletétről teljesül a kifizetés – ezért mindig az átvezetés dátumával azonosan kerül könyvelésre, illetve kerül visszaigénylésre. Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték