Katás vállalkozó EU-n belüli termékbeszerzése: kell-e áfát fizetni? Cikk
Kell-e áfát fizetni főállású katásként az EU-n belülről beszerzett termék után? – kérdezte egyik olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Kell-e áfát fizetni főállású katásként az EU-n belülről beszerzett termék után? – kérdezte egyik olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A cégtulajdonos kondigépeket szeretne vásárolni, amit a telephelyen a több napra hozzájuk érkező külföldi vendégek és a vezetők használhatnának. Milyen feltételekkel számolható ez el és milyen adóvonzata van? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.
Dr. Kelemen László adószakértő jogász 2017.03.16-án válaszolt Horváth Ildikó kérdésére fenti kérdés ügyében, azonban a válaszból az nem derült ki, hogy az áfabevallásban a vevőnek és az eladónak kell-e szerepeltetni a bevallásban az előleget, foglalót? Várom szíves válaszát. Köszönettel: Szabó Kálmánné
Építőiparban tevékenykedő cég szerbiai cégtől vesz igénybe alvállalkozói szolgáltatást. Mi lesz az áfavonzata?
Egyházközség vendégházat üzemeltet. Ezen kívül a temető is az ő tulajdonában van, melynek fenntartásáról is gondoskodik. A temetéssel kapcsolatban a következő tételeket számlázza a hozzátartozók felé: - sírhelymegváltás (25.évre) - sírhely-regisztráció - sírásás - ravatalozó használata - konténer használata. Az iskola is az egyházközség tulajdonában van, mely tornatermének egy részét szabadidő sport céljából is bérbeadja. A vendégházat egyházi célra is bérbeadja. Tudomásom szerint az egyházi ingatlanok részleges bérbeadása, valamint egyházi célra történő bérbeadása sem minősül vállalkozási tevékenységnek. Az alanyi mentes árbevételi értékhatárba mely tevékenységek árbevétele számít bele?
Kérem szépen szíves válaszukat: Magyar cég Horvátországban készíti el, adja be az áfabevallását. A Horvátországban kiállított és befogadott számláit a magyar áfabevallásban is szerepeltetnie kell? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., ahol a tulajdonos-ügyvezető haszonélvezeti joggal rendelkezik egy üzlethelyiségre. A tulajdonos az ügyvezető fia, de a szülőknek haszonélvezeti joguk van az ingatlanra. Tehát sem a helyiség, sem a haszonélvezeti jog nem a cégé, hanem magánszemélyé. Ebben az üzlethelyiségben szépségszalont alakítanak ki. A kialakítással kapcsolatos költségeket a cég nevére kért számla alapján aktiválják, és az értékcsökkenésen keresztül történik a költség elszámolása. A felújítással kapcsolatos számlák áfatartalmát levonták, de nem igényelték vissza, így továbbvihető áfaként szerepel a könyvelésben. Az üzlet nem az elvárásoknak megfelelően alakult, és a tulajdonos a végelszámolás elindításán gondolkozik, szeretné befejezni a tevékenységet. Hogyan "viselkedik" ilyen esetben a levonásba helyezett áfa? Kérhető-e a végelszámolás során a teljes áfa kiutalása vagy szükséges valamilyen formában a levonásba helyezett áfát korrigálni, mivel nem a cég a tulajdonosa az ingatlannak (ügyvezető-tulajdonosé és a férjjé a haszonélvezet)? Hogyan rendeződik az, hogy értéknövelés volt egy helyiségen, ami a magánszemély tulajdona? A helyiségért természetesen nem fizetett bérleti díjat a cég, hanem a haszonélvezeti jog alapján "hasznosította" azt az ügyvezető, aki a cég tulajdonosa. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kft. saját nevében (előfizető), de munkavállalója javára (a szolgáltatás keretén belül ténylegesen a munkavállaló saját mobiltelefonjával veszi igénybe a szolgáltatást) mobil szolgáltatási szerződést kötött. (A konstrukcióval a munkavállaló kedvezményesen tudja igénybe venni a szolgáltatásokat). A havi számla a cég nevére jön, amit egy az egyben továbbszámláz a munkavállaló felé. A számla mobiltelefon, internet és parkolási szolgáltatást is szokott tartalmazni. Kérdésem: 1. Az internetszolgáltatást 18 vagy 27 százalékos áfával kell továbbszámlázni? (A cég tevékenysége 27 százalékos kulcs alá tartozik.) 2. Ha a parkolási szolgáltatás 100 százalékát is továbbszámlázzák, akkor visszaigényelhető-e az áfája? Válaszát előre is köszönöm: Helga
Tisztelt Szakértő! A hozzáértő segítségét szeretném kérni az alábbi témában. Ügyfelem személygépkocsit bérel, amelyhez útnyilvántartást vezet, és a magán-üzleti használat arányában levonjuk az áfát. Az autó két hónapig a szervizben volt, ügyfelem nem használta, de a bérleti díjat ki kellett fizetnie a bérbeadó részére. Szeretném kérdezni, hogy ilyen esetben az áfa levonható? Köszönöm szépen a segítségét: Bakonyi Eszter
Tisztelt Szakértő! Magánszemély bérbeadó számlát kíván kiállítani bérbeadásról 1 millió 500 ezer forint értékben. Elszámolási időszak: 2017.01.01.-2017.12.31., számlakiállítás kelte: 2017.12.22., fizetési határidő: 2018.01.22., teljesítés: 2018.01.22. A számla kiegyenlítése is 2018.01.22.-én fog megtörténni. Ebben az esetben az ehót már nem kell fizetni a 2018. évi törvénymódosítás miatt? Mi a helyzet abban az esetben, ha a fenti adatokkal állítják ki a számlát, de a bérleti díj átutalása a fizetési határidő előtt, 2017.12.28-án történik? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely ideiglenesen ingyenes reklámfelületet biztosít a szerződéses partnerei számára. Ezt a reklámfelületet a kft. is bérli egy másik kft.-től. Ennek az összege a példa kedvéért legyen 60 ezer forint plusz áfa. Tehát a bejövő számlában lévő eseményt egy ingyenes ügylethez fogja felhasználni. Kérdés, hogy a bejövő számla áfatartalma levonásba helyezhető-e? És a bejövő költségszámla taoalap-növelő-e? A térítés nélkül nyújtott szolgáltatásról számlát állít ki a partner felé és az áfát is megfizeti. Mégpedig úgy, hogy hat vevője van, vagyis 6-szor 10 ezer forint plusz áfa összegű számlát állít ki. A számlára ráírja, hogy ingyenes ügylet, és az áfát a kibocsátó fizeti meg. Az ingyenes ügyletről a számlát befogadó félnél helyes a T52 – K96-os kontírozás? És az ingyenes szolgáltatást nyújtó félnél hogyan könyveljük ezt az eseményt? A térítés nélkül nyújtott szolgáltatás nettó részével (6 x 10 eFt), vagy a nettó plusz áfaösszeggel (6 x 10 eFt + áfával) kell a taoalapot megemelni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2017-ben van egy befejezetlen beruházásunk (építkezés), amelyhez kapcsolódik egy műszaki ellenőrzésről szóló számla. A számla áfáját korábban visszaigényeltük, és a tartozás felét kiegyenlítettük. A fennmaradó részt a szállító időközben elengedte. Kérdésem, hogyan kell helyesen könyvelni az elengedett kötelezettséget a befejezetlen beruházás és az ehhez kapcsolódó általános forgalmi adó szempontjából? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem lakóingatlant vásárolt egy társasházban, melyet a kivitelező 5 százalékos áfával értékesített ügyfelem részére, mely áfát a vállalkozás levonásba helyezte. A használatba vételi engedély még nincs meg, mivel nincs teljesen kész az ingatlan. Ügyfelem most értékesíteni szeretné ezt a lakást. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor, ha magánszemély részére értékesíti, akkor a számlát 5 vagy 27 százalékos áfával kell kiállítani? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Tanácsadó! A következő problémával keresem meg Önöket. Egy kft. egyik tagjának van egy nem lakóingatlan épülete (nyaraló), melyet részlegesen bérbe ad a kft.-nek. Kétszintes, az alsó szintet adja ki raktározási és iroda célra. A kft. felújítaná a teljes épületet, melynek keretében a saját igényei szerint alakítja az alsó szintet. Nyilván nem számolhatja el költségként, és az áfát sem igényelheti vissza az egész után, csak az általa használt rész után. Abban szeretnék tanácsot kérni, hogy ez esetben hogyan számoljon el a magánszeméllyel: 1. elvégzi a munkát és négyzetméterarányos módon kiszámlázza a beruházás magánszemélyre eső részét vagy: 2. arányosan számolja el az áfát, de akkor mi van a nettó értékkel, azt sem szabadna elszámolni a költségként, ezért ezt nem tartom jó megoldásnak, 3. egyéb módon (válasz Önöktől)? A beruházásra eső visszaigényelhető adót a százalékos megosztás miatt nem állítanánk most be a visszaigénylésbe, hanem csak, ha az aktiválás megtörténik. De azt nem tudom, hogy a 365 napos áfacsúsztatás (ameddig beállíthatom az áfát későbbi bevallásba) erre is vonatkozik-e. Illetve kell-e csúsztatnom, vagy beállíthatom-e a soron következő bevallásba? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes alapítvány egy pályázat keretén belül részt vett egy franciaországi színházi fesztiválon. A színdarab alkotója az amerikai cégén keresztül számlázott honoráriumot az alapítványnak. Az a kérdésem, hogy ennek a számlának van-e áfavonzata? Előre is köszönöm a segítségüket: Vadas Zsuzsanna
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől