6895 találat a(z) Áfa cimkére
Megbízott erdőgazdálkodó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bejegyzett erdőgazdálkodó, aki nem tulajdonos – egyébként családi gazdálkodó, áfás adószámmal rendelkezik, főtevékenysége 021001 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység – nagy mennyiségű lábon álló fát értékesítene egy kft. részére. A tulajdonosok az erdőterületet közel tíz éve megbízási szerződéssel adták az erdőgazdálkodó használatába. Az értékesítést az erdőgazdálkodó végzi, így neki kell számláznia a vevő részére. Az erdőgazdálkodó áfa fizetésére kötelezett adóalany, így áfával növelt számlát, állít ki. A megbízási szerződés alapján az erdőgazdálkodó a bevételt felosztja a tulajdonosok között, mivel a haszonvételi jogot nem gyakorolhatja, így a lábon álló fa értékesítéséből származó bevétel nem az ő bevétele lesz. A tulajdonosoknak kifizeti a bevétel 95 százalékát, ami után neki marad 5 százalék, amely önálló tevékenységből származó jövedelem lesz. Kérdésként merül fel, hogy helyes-e az a gyakorlat, mely szerint a megbízott erdőgazdálkodó a számlát a saját adószámával, jelen esetben áfával növelt összegben állítja ki a vevő részére? Ha áfás számlát állít ki, akkor az áfát be kell vallani és be kell fizetni. (Ez így biztosan nem jó, miből fizeti be az áfát?) Kérdésünk, helyesen hogyan lehet, kell ezt az ügyletet lebonyolítani (számlázás, bevétel kiadása, elszámolás)? Kérdésünk továbbá, hogy a tulajdonosoknak kifizetett jövedelem az szja-törvény 1. számú mellékletének 9. 8. pontja alapján adómentes jövedelemként figyelembe vehető?
Őstermelés – bérnevelés, bérhízlalás
Kérdés
Őstermelő kacsatöméssel foglalkozik, "hízott kacsa bértartás" címén díjat számláz áfásan. Neki az szja-szabályok szerint a kiszámlázott nettó "hízott kacsa bértartás díj" összegét kell figyelembe venni VAGY a számlamellékletként a vágóhíd által feltüntetett elszámolási lapon megadott "őstermelő bruttó árbevétele" összeget kell nézni? Ez a kistermelői bevételi értékhatár megállapítása miatt fontos! Ez van az említett elszámoláson például: Jóváírás összesen (hízott kacsa): 2 000 000 Ft Terhelés (soványkacsa, takarmány): 1 600 000 Ft Kompenzációs felár alapja: 400 000 Ft Kompenzációs felár vagy áfa: 108 000 Ft Kifizetendő: 508 000 Ft Őstermelő bruttó árbevétele: 2 108 000 Ft Az áfás őstermelő által kiállított számlán pedig a "0147 TEÁOR kóddal hízott kacsa bértartás" szerepel nettó 400 ezer forint plusz áfa értékben. Ezt a számlát egy, a felvásárló által kiállított excel táblában összesített adatok alapján állították ki. Tehát a számlán feltüntetett plusz bevételek és költségek nem áfa alapjául szolgáló tételek, csak az őstermelő által kiállított számla az. Úgy tudom, hogy ha az őstermelő felvásárlási jegyet kap (nem áfás, nem ő állítja ki a számlát), akkor mindenképp a felvásárlási jegyen szereplő teljes bruttó hízott kacsa értéket kell az szja-értékhatárnál figyelembe venni, de ennél az esetnél mi a helyzet, ahol ő adja ki a számlát, amin csak a szolgáltatási díj szerepel? Milyen tevékenység számlázásával lehet jelen bérnevelés-bértartás-bérhizlalásnál elérni, hogy csak maga a szolgáltatási díj legyen a bevételi tétel?
Ha külföldről vásárol ajándékot, ezekre a vám- és adószabályokra, szállítási határidőkre figyeljen!
Cikk
A Magyar Posta, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felkészült a karácsony előtti nagyobb csomagforgalomra és vámügyintézésre, az online vásárlók figyelmét pedig felhívják a földrajzi elhelyezkedéstől függő, eltérő szállítási időkre és vámszabályokra.
Nem kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Egy 5 millió forint jegyzett tőkéjű Y nevű zrt.-be beolvad egy 3 millió forint jegyzett tőkéjű B nevű kft. Mindkét cégnek kettő-kettő 50 százalékos részesedésű tagja van. A beolvadó cég vagyonát sem értékelik át. B Kft. végleges vagyonmérleg-leltára szerint 3 millió forint készpénzt és egy 5 millió forint értékű gépkocsit ad át Y Zrt.-nek a beolvadás napjával, majd B Kft. az adóbevallása benyújtása után megszűnik. Y Zrt. eszközeinek értéke az átalakulás után 8 millió forinttal nő, jegyzett tőkéje 10 millió forint lesz, a tőketartalékába 3 millió forinttal fog nőni. Az új kibocsátású 5 millió forint részvényből B Kft. volt tulajdonosai 2-2 millió forint értékű, a régi részvényesek 0,5-0,5 millió forintnyi új részvényt kapnak .Az átalakulás nem volt kedvezményezett, mert a résztvevők úgy vélték, hogy a szabályozás bizonytalan fogalmazása miatt nem teljesíthető, hogy az átalakulás valós gazdasági kereskedelmi okból történt. Kérdéseink 1.) Y Zrt. befogadó számára a megkapott vagyoni elemek minek minősülnek, ajándéknak, apportnak, ingyenes átadásnak, visszterhes átruházásnak? 2.) Y Zrt.-nek lesznek-e társaságiadóalap-növelési, illeték-, áfafizetési kötelezettségei az átvett vagyonelemek miatt, és ez mikor lesz, ha a tulajok belföldi cégek? 3.) Y Zrt. új részvényt kapó tulajainak cégként lesz-e adó-, illetékfizetési kötelezettsége, mint cégeknek? És ha magánszemélyek az tulajdonosok?
Személygépkocsi-eladás – áfa
Kérdés
A kft. nyílt végű pénzügyi lízinggel egy évvel ezelőtt személygépkocsit lízingelt. Ez év szeptemberében lezáratta a nyílt végű pénzügyi lízinget, és kifizette a még fennálló összeget. A lízingelő cég ki is adta a számlát, mely áfát is tartalmaz. Ilyenkor levonható az áfa összege? Ezt az autót most, november hónapban értékesíti a kft. Milyen számlát kell kiállítanunk az értékesítésről, áfatartalma lesz? Előre is köszönöm a válaszukat.
Kivett beépítetlen terület értékesítésének áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. vásárol január 20-án kivett beépítetlen területet, lakásépítés céljából, a lakásokat értékesíteni fogja. A területnek 383/336-od arányban lesz tulajdonosa, 383/47 arányban egy magánszemély marad a tulajdonos. Szeptemberben úgy dönt, hogy eladja a részét egy másik kft.-nek, és nem ő építi fel a lakásokat. A másik kft. a magánszemély 47-ed részét is megvásárolja. Kaptunk egy adásvételi szerződést (mi könyveljük mindkét kft.-t), melyben az eladó kft. és a magánszemély is szerepel, valamint vevőként a másik kft. Jó ez így, nem kellett volna a vevőnek két adásvételi szerződést készíteni, külön az eladó kft.-vel és külön a magánszeméllyel. A másik problémám, hogy a szerződésben nem szerepel áfa, szerintünk – mivel ez egy építési telek – áfásan kellett volna értékesíteni a két cég között. A magánszemély pedig nem számít fel áfát. A tulajdonosok tájékoztatása alapján az adásvételi szerződés megkötése előtt már megállapodott a vevő kft.-vel, hogy elkezdheti az építést (az építési naplót a vevő kft. vezeti, melynek megnyitási dátuma korábbi, mint a telek-adásvételi szerződés dátuma). (Új törvények szerint nem építésiengedély-köteles). Ki kell esetleg térni erre az adásvételi szerződésben vagy megfelelő a korábbi megállapodás?
Katás – áfa
Kérdés
Kérdésem az lenne, hogy idén a 8 millió forint áfabevételi értékhatárt meghaladta a cég, mennyi idő múlva lehet visszakerülni az alanyi mentes kategóriába?
Áfásból áfamentesbe jelentkezés ingatlan-bérbeadáskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2011. évben vett egy ingatlant bérbeadási célból. Akkor levonta az ingatlan áfáját, valamint élt az áfatörvény 88. § (1) b) bekezdés lehetőségével, és bejelentkezett ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan áfakörbe. Most év végén visszalépne áfamentesbe, azonban annyi áfa befizetése a 6 év során nem keletkezett az ingatlan-bérbeadásból, mint amennyit az elején levont az ingatlan vásárlásakor. Mi lenne az átjelentkezés következménye? Ismereteim szerint csak olyan áfa vonható le, ami később áfabefizetéssel párosul, emiatt úgy vélem, hogy ez az átjelentkezés jelentős áfafizetési kötelezettséggel párosulna. A következő variációk lehetségesek számomra, kérem jelölje meg, hogy melyik lehetséges: – Nem jár áfafizetési kötelezettséggel az átjelentkezés. – Az elején levont áfa és a 6 év során befizetett áfa különbözetét szükséges befizetni az államkasszába. – A teljes elején levont áfát szükséges befizetni az államkasszába. Számomra a második variáció lenne logikus, bár az is kérdés számomra, hogy egyáltalán egy ilyen átjelentkezésre megvan-e a jogosultsága ilyen helyzetben. További kérdésem, hogy ha áfafizetési kötelezettséggel járna ez az eset (átjelentkezés), akkor létezik-e elévülés, vagy akár 20 év után is meg kell fizetni az áfát az átjelentkezéskor? Válaszát előre is köszönöm!
Fuvarozás áfakulcsa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy társaság közúti árufuvarozással foglalkozik, mely tevékenysége során elhagyja a Magyar Köztársaság területét úgy, hogy közösségi területre vagy azon kívülre lép, akkor a magyarországi területen megtett út áfamegítélése milyen? Tárgyi mentes tevékenységnek minősül a közösségen belüli országban megtett út és a harmadik országbeli is? Vagy ezek közül valamelyik általános kulcs alá tartozik? Válaszát előre is köszönöm.
Webáruház értékesítése az áfában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozna, hogy ha egy cég webáruházat működtetne külföldi szerverről, akkor a webáruház által generált értékesítése belföldinek számít-e vagy külföldinek abban az esetben, ha egyébként belföldi a társaság, és magyarországi partnereknek értékesít? Válaszát előre is köszönöm!
EU-n kivülre számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy Magyarországon bejegyzett, magyar cég, egy kanadai anyavállalat Csehországban lévő leányvállalatának értékesít terméket, és e termék örökre Csehországban marad. A magyar cégnek áfásan vagy áfa nélkül kell számlát kiállítania? Melyik cég részére kell a számlát kiállítani, a cseh leánynak vagy a kanadai anyának? Megteheti-e azt, hogy a kanadai anyacégnek számláz, mert a cég ezt szeretné, de a cseh leánnyal volt gazdasági kapcsolata? A fuvarozást a TNT végzi, és csak a fuvardíjat számlázza a magyar cég felé.
Kínai import II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nem értjük, hogy a szlovén vámkezelés során miért nem vetették ki az áfát, csakis a vámeljárási illetéket. Eddig úgy gondoltuk, hogy ha ott vámkezelték, akkor nálunk közösségi beszerzésként kell kezelni az ügyletet. Viszont, ha a szlovén vámhatóság nem vet ki áfát, akkor mit kell tennie a vállalkozásnak?!
Katás bt. áfája és bevétele II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a bevételeinek áfáját az ellenérték befolyásától függetlenül (bevételi nyilvántartástól eltérően) akkor vallotta be a bt., amikor a számla teljesítési időpontja volt, akkor a költségszámlák áfája levonható szintén a teljesítés időpontjában akkor is, ha azokat még nem fizette ki a vállalkozó?! Ha a bevételi nyilvántartást vezető katás bt. nem élt eddig azzal a lehetőséggel, hogy a bevétel befolyásának időpontjában vallja be az áfát, akkor válthat valamikor arra, hogy éljen ezzel? Szükséges ehhez külön a pénzforgalmi elszámolást választani?
Tárgyi adómentes katás
Kérdés
Katásnak tárgyi adómentes tevékenységnél, ha átlépi a 8 millió forintot, be kell-e lépnie az áfakörbe, vagy a 8 millió forint feletti részre ki kell fizetnie a 40 százalékos büntetőadót?
Ingatlanáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, mely ingatlannal rendelkezik. Az ingatlant magánszemélytől vásárolta adásvételi szerződéssel, lakóingatlanként. Most értékesíteni szeretné. Jól gondoljuk, hogy ezt áfamentesen teheti meg? Köszönöm: Jakus Tünde
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
