Abban az esetben, ha a KATA-s egyéni vállalkozó áfa hatálya alá jelentkezik be, akkor a nyíltvégű pénzügyi lízing formájában "beszerzett" személygépkocsi havi díjainak áfaösszegét (a vállalkozás érdekében felmerült használat arányában) levonásba helyezheti, visszaigényelheti-e?
Tisztelt Szakértő! A következő problémával keresem meg: 1. Férj: mezőgazdasági vállalkozó, áfaalany, az áfabevallás az ő adószámán kerül benyújtásra. 2. Feleség: ingatlant ad bérbe pénzintézetnek. (Az ingatlan a feleség vállalkozásának a tulajdona.) Egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, amelyben benne vannak azok a mezőgazdasági tevékenységek is, amelyeket a férje gyakorol. Ő nem bocsájt ki számlát, és nem kap számlát a mezőgazdasági tevékenységre tekintettel. Jelenleg áfaalany.3. Bejelentett családi vállalkozók, személyi jövedelemadó-bevallásukban 50-50 százalékban szerepel az őstermelésből származó tevékenység. 4.A pénzintézet azt kéri, hogy lépjen ki az áfakörből, azért, hogy kevesebb legyen a bérleti dij összege. Kérdésem: kiléphet-e büntetlenül az áfakörből. Válaszát nagyon köszönöm! Szilasné
Az egyik leggyakoribb vállalkozási tevékenység a magánszemélyek körében a lakásbérbeadás. Előfordulhat, hogy munkaviszonyból származó jövedelem, nyugdíj vagy akár a rokkantsági ellátás mellett kerül sor lakás bérbeadására. Jelen összefoglalónkban ezen jövedelem közterheinek kölcsönhatására térünk ki (a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásból, fizető vendéglátó tevékenységből, illetve termőföld-bérbeadásból származó bevételből keletkező jövedelem kivételével, melyek külön adózó jövedelemnek számítanak).
Tisztelt Szakértő! Gépjármű kereskedő EU-tagállamból továbbértékesítési céllal gépjárművet szerez be. Egyébként az Áfa tv. XVI. alfejezetének rendelkezései alapján adózik - (különbözeti adózás). A tagállami - igazoltan gépjármű kereskedő (eladó) netto módon állít ki számlát, így a belföldi kereskedő (vevő) nem fizet és így levonásba sem helyezi az áfát. Kérdésem: hogyan alakul a belföldi gépjárműkereskedő áfafizetési kötelezettsége, ha a gépjárművet nem adóalany magánszemély részére,továbbá adóalany részére, illetve belföldi gépjármű kereskedő (különbözeti adózás hatálya alatti, illetve általános szabályok szerint adózó) részére értékesít, aki szintén továbbértékesítési céllal szerzi be a gépjárművet. Válaszát előre is köszönöm!
Kft szeretné eladni a tulajdonában lévő ingatlant. Eddig bérbeadta, a bérbeadás tevékenységére áfamentességet választott. A kérdésem, hogy az ingatlan eladásakor kell-e áfát felszámítania a számlán a vevője felé..
Evás bt. két tag, beltag a saját kft-ben alkalmazott, kültag rendes nyugdíjas, de kis bevételű 100e/hó evás egyéni vállalkozó is. A bt. bevétele, kb 8-9 millió/év+áfa . A bevétel várhatóan csökken is 2013-ban. Az áfa megmarad? Ha igen akkor a költség áfája levonható lesz? Ha át akar térni ehhez december 20-áig ki kell lépni az evából, tehát nem lehet nekünk bármikor átlépni katába?
Orvosi tevékenységet végző Kft.-szeretne belépni az eva alá. Az lenne a kérdés hogy, ha az orvosi szolgáltatás áfamentes Evásként hogy kell a számlát kiállítani? Áfával vagy áfa nélkül? Az evás számla áfát is tartalmaz. És mi lesz az eva alapja, ami után a 37 százalékot fizetni kell?
Társaságunk műholdas követési szolgáltatást vesz igénybe gépjárműparkjára, melyben személygépjárművek és tehergépjárművek is vannak. A szállító által kiállított számla áfatartalmát teljes egészében levonásba helyezzük (a szgk nyomkövetés díjának áfa vonzatát is), mivel álláspontom szerint a szolgáltatás nem minősül az Áfa tv. 124.§ /2/ bekezdés b.) pontja szerinti szgk üzemeltetésnek/fenntartásnak. Szerintem ez egy biztonsági szolgáltatás - csakúgy, mint egy telephely őrzés - ezáltal az áfa levonhatósága nem lehet kérdéses. Az Ön véleménye szerint az adóhatóság elfogadja ezt a gyakorlatot, vagy el kellene különíteni a szgk és tgk követésének áfáját le nem vonható és levonható részre?
A belföldi fordított adózás előleg számlájával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Helyesen gondolom-e az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az adóalanyt számlaadási kötelezettség terheli abban az esetben, ha részére egy másik adóalany előleget fizet, függetlenül attól, hogy az előleg átvételéhez/jóváírásához adófizetési kötelezettség nem kapcsolódik.Az áfatörvény 159.& (3) pont: A (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a számla annak a termék értékesítésnek, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékbe az előleg beszámítható.Kérdésem a hivatkozott utolsó bekezdés alkalmazható-e a fordított áfa előleg számlára,mind a számla kibocsátó, mind a számla befogadó esetében, vagyis szerepelhet-e az előleg számlán minden olyan adat, melyet a fordított adózással kapcsolatosan a törvény elő ír. Pl. -az áfát a vevő fizeti-Válaszukat megköszönöm.Tisztelettel:
Ha a vállakozás viszonteladóként értékesít és ehhez az ügylethez kapcsolódóan előleg számlát bocsát ki, helyesen járunk-e el ha az előleg számlában nem tüntetünk fel áfát ?
Áfatörvény viszonleladókra vonatkozó adólevonási joggal kapcsolatban kérném a véleményét, különösen a kövzetett költségekre tekintettel. Ezzel kapcsolatban sajnos többféle állaspont látott napvilágot akár szakmai fórumokon is.
Fordított áfás termék beszerzése esetén mivel az áfát a vevő fizeti, a termékre eső áfa összegét bevallja az áfa 01-es lap 29. soron, alap és áfa összege.Viszont a beszerzéskor a levonható áfa összegét arányosítani kell, mivel nem tudja eldönteni a szervezet hogy áfás, vagy nem áfás tevékenységéhez használta fel pl a búzát. Az arányosítást 01-02 68-sorban kell szerepeltetnie. Ha ez igy van, akkor ebben az esetben a beszerzett búza után be kell vallani fizetni az áfát, viszont levonni csak arányosan lehet.Jól gondolom?
Az egyesület alapszabályában cél szerinti tevékenységként szerepel a bérvadásztatás. Az egyesület az általános szabályok szerint áfabevallóA bérvadásztatásnak van áfatartalma, amit be is vall, és az áfás bevételre eső arány alkalmazásával a költségeket arányosítva visszaigényli az áfát. Mivel a költségeket nem tudja szétválasztani, hogy melyik áfás, ill nem áfás tevékenysége érdekében merült fel. Helyesen jár-e el.
Egy vadásztársaság belterületi ingatlant, telket vásárolt az önkormányzattól áfásan.Vadászházat szeretne rá építeni.Áfás a vadásztársaság.Csak cél szerinti tevékenysége van, de abból a bérvadásztatás áfás, tehát az áfát le tudná vonni.Visszaigényelhető-e ebben az esetben a telek áfája, és ha igen akkor arányosítani kell a bevétel arányában, és csak az áfás bevételre eső részarány százalékával arányosított visszaigénylést lehet alkalmazni???
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték