Ezeket kell tartalmaznia az egyszerűsített számlának

Megosztás Tetszik

Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az egyszerűsített készpénzfizetési számlán nem szerepel az áru átvevőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének az adószáma? Elszámolhatja-e a vállalkozás költségként csak a nevére és címére szóló számlát? Olvasónk kérdésére szakértőnk, Szolnoki Béla válaszolt.

A kérdésből nem világos, hogy miért is lenne szükség a vevő adószámára az egyszerűsített számlán. A számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírásokat az áfatörvény 169. §-a tartalmazza tételesen, a számla egyszerűsítésére vonatkozó feltételeket pedig a törvény 176. §-a.

Tehát a törvényben már nem is szerepel a korábbi megnevezés, az ilyen típusú számlákon, a programozó kreativitásától függően 3 féle megnevezés található:
- Egyszerűsített számla
- Készpénzfizetési számla
- Egyszerűsített készpénzfizetési számla

A számla – alap – adattartalmán túl (eladó és vevő neve, számlaszám, termék és/vagy szolgáltatás megnevezés stb.) az egyszerűsített készpénzfizetési számlán csak egy dátum szerepel. Ez azt jelenti, hogy a számla kiállításának napján: az árut eladták, szolgáltatást teljesítették, és a számla ellenértékét készpénzben vagy „más” módon kiegyenlítették. Így a klasszikus számlától eltérően, az egyszerűsített számlánál a „teljesítés időpontja” = „számla kelte” = „fizetési határidő” összefüggés mindig teljesül. Sőt az ilyen számláknál a „számviteli törvény szerinti teljesítés időpontja” azonos az „áfatörvény szerinti teljesítési időponttal”. Az egyszerűsített készpénzfizetési számlákon önmagában nem feltétel a vevő adószámának feltüntetése. Ha a kérdésben mégis másról van szó, akkor érdemes az áfa tv. 169. § d. pontját megnézni, ugyanis az itt felsorolt esetekben kötelező a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószámát is feltüntetni.

Minden számlán az alábbi adatokat kötelező szerepeltetni:
- a számlakibocsátás kelte,
- a számla sorszáma, amely a számlát egyértelműen azonosítja,
- a számlakiállító neve, címe, adószáma,
- a vevő neve, címe,
- az értékesített termék/szolgáltatás megnevezése, mennyisége, nettó egységára (adó nélküli értéke),
- a számla nettó értéke (adó nélküli értéke),
- az áfa százaléka és értéke.

Ezen kívül esetfüggően kell felsorolni több feltételt (például „kisadózó” a kata esetében), ezeket itt nem részletezem, mivel a kérdés nem erre vonatkozik.

Az Áfa tv.  176. § (1) bekezdés a)– d) pontjai többféle ügyletet sorolnak fel, amelyek esetében lehetőség van egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására. (Az egyes esetekben eltérő lehet az, hogy a számla adattartalmára vonatkozó 169. §-ban előírtak közül melyeket lehet elhagyni, vagy egyszerűsítve feltüntetni, ezért arra is figyelemmel kell lenni.)

A fő esetek – kicsit leegyszerűsítve ¬– a következők:
1. Adóalany vevő előleget fizet (a 176. § (1) bekezdés a) pontja);
2. Nem adóalany vevő előleget fizet, (a 176. § (1) bekezdés b) pontja – három féle ügylet-körre);
3. Teljesítéssel egyidejű készpénzes értékesítés történik, (a 176. § (1) bekezdés b) pontján);
4. Területi hatályon kívül teljesített értékesítések, (a 176. § (1) bekezdés c) pontja);
5. 100 euró (25000 forint) alatti értékesítést dokumentáló számla (A 176. § (1) bekezdés d) pontja), azokra az ügyletekre teszi lehetővé az egyszerűsített számla kibocsátását, ahol a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számla kibocsátására jogalapot teremtő ügylet(ek) nem tartoznak a 29. § szerinti távolsági értékesítés vagy a 89. § szerinti adómentes közösségi termékértékesítés vagy a 4. pontban említett területi hatályon kívül teljesített értékesítés körébe.

Természetesen, ha a fentieket is figyelembe véve olyan számlát kellene kibocsátani (lásd az áfa tv. 169. § d. pontját, amikor az itt felsorolt esetekben kötelező a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószámát is feltüntetni), amelyen a vevő adószáma is szükséges, akkor ennek elmaradása esetén mulasztási bírság szabható ki (lásd az adózás rendjéről szóló törvényt: Art. 172. §).