7541 találat a(z) ÁFA cimkére

Céges személygépkocsi reklámfóliázása Kérdés

Nyílt végű pénzügyi lízing Kérdés

Utalvány Kérdés

5 százalék áfa lakásépítésnél Kérdés

Covid-19 teszt Kérdés

Intézményt fenntartó nonprofit kft. Kérdés

Vám és importáfa Kérdés

Kft. ingatlan értékesítésének áfavonzata Kérdés

Vevőtartozás áfája Kérdés

Teljesítés helye földmérő szolgáltatásnál Kérdés

Tehergépjármű-értékesítés áfája Kérdés

Tanács kérése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Tanácsukat szeretném kérni az alábbi esetben: egy építőipari cégünk van, fő profilunk társasházak építése értékesítés céljából. 2018 márciusában vásároltunk egy lakóház és udvar elnevezésű ingatlant, 18,5 millió forintért. (Áfamentesen, magánszemélytől, a 4 százalékos illetéket megfizettük.) Szeretnénk fiúnknak építeni egy családi házat a telekre, ahol egy kozmetika is helyet kap külön épületben. Mivel a kft. nevén van az ingatlan, úgy gondoltuk, hogy az építési engedélyt is a kft. nevére kérjük ki. Építési engedélyt kérünk rá, mivel a lakóépület több, mint 300 nm, kozmetika is lesz Abban kérnénk az Önök tanácsát, hogy mikor vegyük ki a cégből az ingatlant a saját nevünkre? (Férjemre és rám, mindketten tagok és ügyvezetők vagyunk.) A, vagy B verzió lenne a jobb megoldás? Az a kérdés is felmerült bennünk, hogy ezt adásvételi szerződéssel vagy osztalékként tegyük meg. A verzió: most, a legelején, még az építkezés megkezdése előtt: - A vételár 18,5 millió forint volt, ehhez hozzáadnánk azokat a költségeket, amelyeket már elszámoltunk erre az ingatlanra (épület részleges bontásának költsége, tervezési díj) + 27 százalék áfát rá kell tennünk. Ezt a NAV elfogadhatónak tartaná-e? B verzió: nem teljesen szerkezetkész eljutásnál, tehát csak a falak állnának: - Ebben az esetben a kft. építi, mintha magának építené, majd szerkezetkészen a kft. két tulajdonosa nevére kerül. Itt már érdekesebb lehet a vételár + 27 százalék áfa összege. Mi az az összeg, amit a NAV elfogadhatóak tart? Illeték mindkét esetben 4 százalék.

NAV-vizsgálat utáni könyvelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk "A cég" nagyértékű beruházást hajtott végre 2018-ban, melyet a tulajdonos egy másik cégén ("B cég") keresztül bonyolított le. A NAV a jelentős áfa-visszaigénylést tartalmazó időszakok tekintetében vizsgálatot rendelt el, melynek során a lebonyolító "B cég" által kiállított számlákat nem fogadta el valós gazdasági esemény hiányában, emiatt az általános forgalmi adót sem vonhatta le "A cég". Nem vonhatta le ugyanezen ok miatt a lebonyolító "B cég" sem a beszerzések után az áfát, mivel a NAV álláspontja szerint a megrendelő nem ő, hanem ténylegesen a beruházó "A cég" volt. Nem vitatottan a beruzázás megvalósult, a beszállítók teljesítettek, de jelenleg nem tudjuk, hogyan szerepeltessük az ügyletet a két cég könyveiben. "A" cég esetében, ha a "B" cégtől kapott, a ténylegesen megvalósult beruházás költségeit tartalmazó számla a NAV által fiktívnek minősült, hogyan tud bekerülni a tárgyi eszközök közé? "B" cég által befogadott külső cégek által kiállított és kifizetett (valós) számlák könyvelése hogyan rendezhető, illetve ezen tételek továbbszámlázását véleményünk szerint le kellene sztornózni, de ez esetben is torz a kép. Kérem tanácsukat, hogyan tudunk helyesen eljárni mindkét cég tekintetében. Köszönöm: Mikro

Megjelent a májusi VálaszAdó Cikk

Az Adózóna szakértői az elmúlt hónapban gyors és alapos írásaikkal naprakész információkhoz juttatták olvasóinkat a szinte követhetetlen tartalmú és számú kormányrendeletbe foglalt jogszabály-módosításokról.

Éttermi szolgáltatás helyett ételkiszállítás: de mennyi lesz az áfa? Cikk

A jelenlegi járványhelyzetben az éttermek is kénytelenek alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. A helyben fogyasztás helyett áttérnek kiszállításra, megrendelésre történő ételkészítésre. Olvasónk azt akarta megtudni, hogy ételkiszállítás esetén, milyen áfakulccsal kell szabályszerűen kiállítani a számlát. A kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.