197 találat a(z) üzletrész cimkére

Kft. üzletrészének eladása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft.-nek van több tulajdonosa. Magánszemély is és társas vállalkozás is. Az egyik magánszemély úgy döntött, hogy üzletrészét eladja egyrészt a kft.-ben lévő másik magánszemélynek névértéken, a másik részét szintén a kft.-ben tulajdonosként lévő társas vállalkozásnak, névérték felett (nem piaci áron). Hogy kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket a kft.-ben? Ha névértéken adja el a magánszemélynek a részesedését, kell vizsgálni a piaci árat és könyvelni utána árfolyamnyereséget? Illetve mit kell nézni és könyvelni, ha névérték felett adja el az üzletrészt a magánszemély tulajdonos? Köszönöm.

Üzletrészátruházás, átalakulás, cafeteria a számvitelben Cikk

Cikkünk a nyári és őszi törvénymódosításhoz kapcsolódóan az üzletrésátruházás, az átalakulás, továbbá néhány bevételt, ráfordítást érintő számviteli előírás változását, valamint a cafeteria megszüntetésével kapcsolatosan a személyi jellegű költségek elszámolását érinti.

Saját üzletrész ajándékozása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagjától, aki ki akar lépni, visszavásárolja az üzletrészét, majd azt később a kft. odaajándékozza egy másik tagnak. Az lenne a kérdésem, hogy az ajándékozás után keletkezik-e szja- és illetékfizetési kötelezettsége a magánszemélynek az ajándékozással egyidőben, ha igen, akkor milyen összegben? Változik-e az illetékfizetés feltétele abban az esetben, ha a kft. olyan cég, amelyben belföldi ingatlantulajdon van? Az ajándékozás tárgya az üzletrész 10 százaléka. Köszönöm, tisztelettel: VA

Üzletrész részbeni értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Üzletrész értékesítésével kapcsolatos jogértelmezésben kérném a segítségét! Adott egy kft.-tag, aki egy másik tagnak (ugyanazon kft.-n belül) értékesítette üzletrészének egy bizonyos hányadát. A vevő a vásárlást bejelentette a társaság részére, a vásárlástól számított 8 napon belül. A Ptk. 3:166. § (1) pontja szerint az üzletrész a társaság tagjai között szabadon átruházható. A 3:173. § (1) bekezdés a) pontja szerint az üzletrész átruházás esetén osztható fel. Ehhez taggyűlési hozzájárulás szükséges, mely feltételezem, nem utólagos hozzájárulás. Kérdésem, hogy az az eset, amikor a tag csak az üzletrészének egy részét értékesíti, felosztásnak minősül-e? Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Dézsenyiné

Üzletrész értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő, Adott egy kft., amit idén májusban alapítottunk 6 millió forint jegyzett tőkével, 3 tulajdonossal 40-20-40 százalék arányban. Egy külföldi cég szeretné bevásárolni magát cégünkbe az alábbi módon: A tulajdonos 40 százalékából 30 százalékot megvenne névértéken 1 800 000 forintért, B tulajdonos 20 százalékát teljes egészében megvenné névértéken 1 200 000 forintért. C tulajdonos 40 százalékából 30 százalékot venne meg ellenérték nélkül. A kérdéseim C tulajdonos üzletrészének eladásával kapcsolatosak: Eladhatja-e C tulajdonos ingyen a részét? Ha igen, milyen illetékfizetési kötelezettségek keletkeznek vevő részére? Ajándékozásnak minősül? Eladhatja-e C tulajdonos a részét egy jelképes összegért, hogy ne minősüljön ajándékozásnak? ( például 1 forintért)? A legköltséghatékonyabb megoldást keresnénk arra, hogy C tulajdonos ellenérték nélkül eladhassa 30 százalék részesedését. A Kft. ingatlanvagyonnal nem rendelkezik. Válaszát előre is köszönöm.

Üzletrész adás-vétel számviteli elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértők! Ügyfelem 5 évvel ezelőtt megvásárol egy 3 hete alapított kft.-t, melynek törzstőkéje ingatlan apport volt és 25 millió forinton jegyezték be a cégbíróságnál. A vásárláskor ügyfelem kötött egy üzletrész adás-vételi szerződést 37 millió forint összegben, mely a könyvelésbe nem került bele. Most ügyfelem meg kívánja szüntetni a kft.-t és ekkor derült ki, hogy a könyvelésben az eredeti 25 millió forintos ingatlan érték szerepel azóta a 2 százalékos értékcsökkentéssel csökkentett összegben. Most felértékelés történt, hogy az ingatlanvagyon kikerülésekor milyen értéken adható ki az ingatlan a tulajdonos számára. Kérdéseim: 1. Tekintettel arra, hogy az apportként bevitt ingatlan érték, majd a cég megvásárlásakor kötött adás-vételi szerződésben foglalt érték különbözete felfogható-e piaci értéknek és értékhelyesbítéssel bevihető a különbözet értékelési tartalékkal szemben a könyvekbe? 2. Tekintettel arra, hogy 5 lezárt év beszámolója történt meg ezidáig, harmadik oszlopos mérleg helyesbítéssel rendezhető-e a küldönbözet? 3. Az értékcsökkenés alapja évenként az apportként számított 25 millió forint volt. Tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke növekedett az elmúlt időszakban, így úgy gondolom, hogy különösebb hiba eredmény szempontjából nem adódik. 4. A kft. megszüntetésekor a most szakértők által megállapított árból az apport+üzletrész különbözet együttes értékét lehet-e levonni az eredmény szempontjából? Várom mielőbbi szíves válaszukat. Köszönettel

Ingatlannal rendelkező társaság Kérdés

Ingatlanépítéssel foglalkozó kft. egyik tulajdonosa el akarja adni az üzletrészét. Az üzletrészértékesítéssel kapcsolatban felmerült, hogy a cég ingatlannal rendelkező társaságnak minősül-e, kell-e illetéket fizetni ingatlanszerzés miatt? Az eladási célra épített ingatlan értékét (amit a mérlegben a készletek között szerepeltetünk) figyelembe kell-e venni a 75 százalékos ingatlanarány számításakor? A taotörvény 4. § 18/a pontja szerint az a társaság minősül ingatlannal rendelkező társaságnak, amely mérlegében kimutatott eszközök (kivéve belőle a pénzeszközöket, követeléseket és az aktív időbeli elhatárolásokat) értékéből a belföldi ingatlanok értéke több mint 75 százalék.

Örökölt üzletrész értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő, Ügyfelem magánszemély résztulajdonos egy termelő középvállalkozásban, ahol az összes tulajdonos családtag magánszemély. Az egyik tulajdonos elhunyt és újabb, eddig nem tulajdonos magánszemélyekre hagyta az üzletrészét (az öröklés jogi oldala nem lerendezett még, a cégnyilvántartásban még az elhunyt tag a tulajdonos). Az egyik résztulajdonos most kivásárolná a többi családtagot és ezzel kapcsolatban kérdéseink merültek fel: - Az örökölt üzletrész szerzési értékként ugyanúgy a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket kell figyelembe venni az szja-törvény 62. § (2) bekezdése alapján, mint az ingatlanoknál? - Mivel nem voltunk még ilyen helyzetben, meg szeretnénk kérdezni, hogy mi ilyenkor a gyakorlat, a hagyatéki leltárban mi alapján szerepeltetik az üzletrész értékét? Szimplán a mérlegből veszik a saját tőke arányos értékét, vagy értékbecslőt kérnek fel, aki ezt felbecsüli? Kinek a feladata az érték eldöntése? Van lehetőség javaslat tételére, amit az illetékhivatal elfogad, és ez fog a hagyatéki leltárban szerepelni? Segítségét előre is köszönöm.

Holland-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmezése Kérdés

Titelt Adózóna! A segítségüket szeretném kérni a magyar-holland kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmezésében. Egy korlátolt felelősségű társaság egyik tagja, aki holland állampolgár, eladta üzletrészét. A kft., amelyben lévő üzletrészét elidegenítette, ingatlanok üzemeltetésével foglalkozik, és az ingatlanok aránya a tárgyi eszközökhöz viszonyítva több mint 75 százalék. A Hollandiával kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményben nem találtuk kiemelve az árfolyamnyereség adóztatását, ezért azt gondolom, hogy a 13. cikk 4. pontja értelmében az Hollandiában adózik. Viszont a 13. cikk 5. pontja kimondja, hogy „A 4. bekezdés rendelkezései nem érintik az Államoknak azt a jogát, hogy saját jogszabályaik szerint adóztassák meg egy olyan társaságban levő részvényeknek vagy élvezeti jogoknak az elidegenítéséből származó nyereséget, amelynek tőkéje egészben vagy részben részvényekre van felosztva és amely társaság ennek az Államnak a jogszabályai szerint ebben az Államban bír illetőséggel, ha ezt a nyereséget olyan természetes személy élvezi, aki a másik Államban illetőséggel bír és a részvények vagy élvezeti jogok elidegenítését megelőző utolsó öt év folyamán az először említett Államban bírt illetőséggel.” Ez a 13. cikk 5. pontja nem egészen világos számunkra, azaz nem tudjuk, hogy a kft. üzletrészeire is vonatkozik-e, vagy csak és kizárólag részvényekre értendő? Ez alapján a társaság ingatlannal rendelkező társaságnak minősül? Segítségüket köszönettel! Nyirati Tímea

Üzletrész apportálása Kérdés

Magánszemély tulajdonos "A" jelű kft.-ben lévő 24 százalékos mértékű üzletrészéből 2 százalékot apportként szeretne bevinni egy újonnan alakuló "B" jelű kft.-be. 1. kérdés: lehet-e az üzletrészt apportálni? 2. kérdés: az apportáló magánszemély tulajdonosnak milyen adókötelezettsége keletkezik, és annak mi az alapja?

Üzletrész adózása Kérdés

Kérdésünk, hogyan kell adózni az üzletrész értékesítése után az alábbi esetben: A kft. egyik tulajdonosa a 2500 E Ft névértékű részesedését 15 000 E Ft-ért értékesíteni kívánja. A saját tőke alapján meghatározott piaci értéke a részesedésének 5000 E Ft. A tulajdonos az akkor állami tulajdonú kft. munkavállalójaként ÁPV Rt. általi privatizáció során jutott a részesedéséhez, melyért igazoltan 1600 E Ft-ot fizetett, az akkori névérték 14 000 E Ft. Az évek alatt a veszteségek miatt tőkeleszállításról döntöttek a tulajdonosok. A veszteségek miatt a taggyűlés korábban pótbefizetésről döntött, melyet a tulajdonrészt értékesíteni kívánó tulajdonos nem fizetett be. A jelenlegi saját tőke 60%-a a másik tulajdonos által befizetett pótbefizetés. Árfolyamnyereség a piaci érték és a szerzési érték különbözete (5000 E – 1600 E) 3400 E Ft, mely után 15% szja-t és 14% ehot kell fizetni, valamint Egyéb jövedelem az eladási ár és a piaci érték különbözete (15 000 E – 5000 E) 10 000 E Ft, melynek 84%-a után kell 15% szja-t és 19,5% eho-t fizetni. Helyesen gondoljuk-e a fizetendő adókat? A piaci érték meghatározásában figyelembe kell-e venni a be nem fizetett pótbefizetést? Tisztelettel.

Ingatlannal rendelkező kft. – üzletrész vásárlása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A legutolsó mérlege szerint a mérlegfőösszeg 75 százalékánál nagyobb arányú ingatlannal rendelkező kft. (L) üzletrészét egy házaspár szeretné megvásárolni attól a vállalkozástól, amely jelenleg az ingatlannal rendelkező L Kft. anyavállalata. Az A – anyavállalat – tulajdonosai a férj és a feleség, tehát mind az A anyavállalat, mind az L leányvállalat a férj és a feleség kapcsolt vállalkozása. Kérdésem, hogy a férj és a feleség A anyavállalattól történő L (leány, ingatlannal rendelkező társaság) üzletrészvásárlása mentes-e az illetékfizetési kötelezettség alól, arra hivatkozással, hogy az értékesítés kapcsolt vállalkozások között történik? köszönöm a válaszukat. A férj és feleség

Eho brit osztalék és üzletrész-értékesítés után Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemély egy angol cég tagjaként eladta az üzletrészét a másik tagnak, erre 2017-ben előleget kapott (az üzletrész-értékesítés szerződésének dátuma 2018. februári). Osztalékot is kapott ettől a cégtől 2017-ben. A kapott előleg és az osztalék után egészségügyi hozzájárulást hogyan kell Magyarországon fizetnie? Az szja-bevallás melyik sorában szerepeltessük ? (2017 szeptemberétől Magyarországon be volt már jelentve, járulékot fizetett). Angliában tavaly nem fizetett sem az üzletrész-értékesítés, sem az osztalék felvét után semmit. Előre is köszönöm

Üzletrészek cseréje: hogyan kell megállapítani az adót? Cikk

Keletkezik-e adókötelezettség üzletrészek cseréjénél? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Kft.-üzletrész értékesítésének adózása Cikk

Hogyan kell adózni kft. üzletrészének értékesítése során a jövedelem után, hogyan állapítandó meg a szerzési érték? – kérdezte az Adózóna olvasója. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓAJÁNLÓ

Kérdések és válaszok

Kiva – ingatlanértékesítés

Szipszer Tamás

adószakértő

Ebrendészet

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 május
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs