Tisztelt Szakértő! Nem mostanában csináltam átalakulást, ezért kérném segítségüket. Egy ügyfelem vesz egy bt.-t. Ennek a könyvelése átkerül hozzám és a vásárlás után kft.-vé szeretné alakítani. Tiszta sor, hogy ügyvédhez megy a társaságiszerződés-módosítással, de nem emlékszem, hogy mit fog kérni tőlem az ügyvéd? Komplett évközi beszámolóra lesz szüksége és azt közzé kell tetetni? Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Kérdésünk az lenne, hogy egy jelenleg is működő, cégbíróságon bejegyzett mezőgazdasági termelőszövetkezetet szeretne megvásárolni több magánszemély. A szövetkezet jelenlegi vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy jelenleg a szövetkezetben 7 tag van és megvásárláskor ugyanennyi tagnak kell megvenni, tehát az új tulajdonosok létszámának (ha lehet így fogalmazni) meg kell egyezni a jelenlegi tagok számával. Ha ez a cég(szövetkezet)vásárlás meg tud történni, akkor az új tagok szeretnének cégformát váltani, nem szövetkezetként, hanem kft.-ként szeretnének tovább működni. A másik kérdés az lenne, hogy a mezőgazdaság termelőszövetkezet átalakulhat-e kft.-vé, és ha igen, akkor mi ennek a pontos menete. Válaszát előre is köszönjük.
Jelenleg a kata hatálya alá tartozó kkt. szeretne átalakulni bt.-vé. Az átalakulással kapcsolatban – a társasági szerződés módosításán túl – milyen kötelezettségek, ügyiratok készítése terhelik a vállalkozást? Hogyan kell az egész eljárást, mindent figyelembe véve lebonyolítani?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyvéd egyéni ügyvédi irodává alakul át. Mint egyéni vállalkozó ügyvéd 30 millió forint értékű ingatlannal, számítógépekkel rendelkezik. Ezeket az eszközöket az átalakulás során az ügyvédi irodájába át kívánja vinni, munkája során használni kívánja. Átalakulás során a tárgyi eszközökre vonatkoznak-e különleges szabályok? Az ügyvédi iroda tulajdonába kerülő eszközöket értékesítésként kell-e átadni az ügyvédi irodának? Az egyéni vállalkozó ügyvédnek az átalakulás előtt értékesítésként kell-e átadni a tárgyi eszközeit? A tárgyévi jövedelemadó-bevallásában, mint bevétel után le kell-e adóznia (szja, eho)? Tisztelettel: Kecskemétiné H Katalin
Tisztelt Szakértő! Az "A" cég beolvad "B" cégbe. Az "A" cég az ingatlanértékesítést és a bérbeadást korábban "áfássá" tette. "B" cég csak az ingatlan-bérbeadás tekintetében áfás. Az átalakulás (beolvadás) után a "B" cég áfa szempontjából hogyan értékesít ingatlant? Mentesen vagy áfásan?
Egy társaság 2015.12.31-i dátummal kivált. A jogelőd társaság 2014.12.31-i beszámolója alapján középvállalkozásnak minősül. Ha a kivált társaság 2016. január 1-jei saját adatait nézzük, a létszám és a mérlegfőösszeg nem éri el a kisvállalkozásokra megállapított korlátot. Kérdésem: a kivált cégnek 2016. évre van-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettsége? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Volt egy egyéni vállalkozásom, melyből most áprilisban egyéni céget csináltunk jogfolytonosan. Szeretném, ha az őstermelői tevékenységem is az egyéni cégemben mehetne tovább. Ezt jogfolytonosan szeretném megtenni, tehát az őstermelőként vállalt kötelezettségeket is átvéve az egyéni cégemben folytatnám az eddig magánszemélyként végzett tevékenységet – felvéve az egyéni cégembe ezeket a tevékenységeket is –, az eddigi eszközöket is az egyéni cégembe vinném át, ahol értékcsökkenési leírás volt, azt folytatnám tovább, az állatoknál a tartási kötelezettséget az egyéni cégemben folytatnám tovább. Úgy gondolom, hogy ez így megoldható, amire figyelni kell az, hogy őstermelőként a földterületeket nem adhatom át, csak bérleti jogviszonyban bérelt területként az egyéni cégemnek. Mindkettő – az egyéni cégem is és az őstermelés is – áfakörös, tehát ez sem okozhat gondot. A kérdésem, jól gondolom, hogy ezt így meg lehet oldani jogfolytonosan? Az őstermelői tevékenységeimet az egyéni cégben felvenném, a szükséges átírásokat megtenném (MVH; földhivatal; NAK; Nébih stb.), és a földterületeimet mint magánszemély legalább 5 éves határozott időre bérbe adnám az egyéni cégemnek. Köszönöm válaszát!
Egy kft. 500 ezer forint tőkével alakult, ezt az összeget kellett megemelni 2017.03.15-éig 3000 ezer forintra. A társaság azonban nem kívánja emelni törzstőkéjét, így vagy átalakulásról vagy megszűnésről kell határoznia. Ellene azonban, egy vitatott, kártérítésből származó kötelezettség miatt peres eljárás van folyamatban már 2015. évtől. Az első fokú bíróság ezen kft.-t kötelezte a megállapított kártérítés megfizetésére, ezt a döntést azonban a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte (az első fokú bíróság illetékességének hiánya miatt) úgy, hogy teljesen új első fokú eljárást rendelt el. A másodfokú bírósági ítélet már jogerős, azonban az új elsőfokú bírósági eljárás még nem indult el, idézést, végzést az új eljárás megindításáról nem kaptunk. Ilyen esetben, hogyan jár el jogszerűen a kft., hogy a törzstőke emelésének hiánya miatt ne kapjon az illetékes hatóságtól büntetést? A peres eljárás alatt indítható végelszámolás saját elhatározásból? Mivel a kötelezettség jogosságáról jogerős bírósági végzés még nem született, így a "hitelezők" azt jogosan nem követelhetik, tehát ők nem indíthatnak felszámolási eljárást. Vagy felszámolási eljárást kell indítani még akkor is, ha nem ismerjük el a kötelezettségünket? Ez utóbbit ki indíthatja? Mi a megfelelő eljárás peres eljárás alatt, ha nem szeretné a kft. törzstőkéjét emelni?
Bár fejlesztési tartalék képzésére már a 2002. adóévtől lehetőség van, még mai is számtalan kérdés merül fel ezen szabállyal kapcsolatban. A cikk a 2016. adóévi kötelezettségnél figyelembe veendő előírásokat foglalja össze.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a kötelező jegyzettőke-emelés miatt a bt.-vé átalakulás mellett döntött. Kérdésem az lenne, hogy az átalakulás alkalmával kérhetem-e, hogy a bt.-vé válás kezdetétől a vállalkozás alanyi áfamentes legyen? Válaszát előre is köszönöm.
Két kft. az összeolvadást választaná. Mik a feltételei ennek, hogyan kell a gyakorlatban az összeolvadást kivitelezni? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.
A végleges vagyonmérleget az átalakulás napját követő 90 napon belül a könyvvizsgálói záradékkal ellátva-az illetékes törvényszék cégbíróságánál letétbe kell helyezni. A végleges vagyonmérleget a társaság legfőbb szervével nem kell elfogadtatni. Kérdésem, hogy valóban nem kell a végleges vagyonmérleget a tag-, illetve a közgyűlésnek elfogadnia? Köszönettel: Kállay Ferenc
A fővárosban február végén még 26 345 olyan kft. működött, amelynek törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot, több mint 60 ezer kft. viszont már eleget tett tőkeemelési kötelezettségének – közölte a Fővárosi Törvényszék.
Adott egy bt., amelynek 2 magánszemély és egy másik kft.a tulajdonosa. Ez a bt. szeretne átalakulni kft.-vé. Kérdés: az átalakulási vagyonmérleget hitelesítheti-e az a könyvvizsgáló, aki a tulajdonos kft. könyvelését végzi? Várom megtisztelő válaszukat.
2016.03.22-én "A" Kft.-ből kivált "B" Kft. Az ügyvéd az "átalakulási" kiválási mérleget közzétette. A 2016-os beszámolónál az üzleti évem 2016.03.23-2016.12.31-ig fog tartani, és az előző évhez a 2016.01.01.-2016.03.22-ig időszakot kell beírni "A" Kft.-nél, vagy a teljes 2016. év lesz a mérlegben? Válaszukat előre is köszönöm: Zsók Gabriella
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték