Tisztelt Szakértő! Átalakulás alatt lévő bt.-nek az átalakulás időszakában fel kell-e tüntetni a neve mellett az "á.a." jelzést? Ha igen, és pénztárgépet működtet, akkor a fejlécet szükséges-e emiatt módosítani? Válaszát köszönöm: Némethné T. K.
Tisztel Szakértő! Egyéni cég átalakult egyszemélyes kft.-vé. Harminc napon belül el kell készíteni a bevallásokat minden adónemre. Kérdésem az lenne, hogy a vagyonmérleget milyen formában kell elkészíteni? (Jogelőd és jogutód részére is kell, úgy olvastam.) Nincs vagyon-átértékelés, egy az egyben az egyéni cég vagyonával indul a kft. Háromoszlopos mérleg kell, vagy kétoszlopos, az egyikben a jogelőd, a másikban a jogutód? Ki teszi közzé a mérleget, a jogelőd egyéni cég?
Tisztelt Szakértő! Kérném szakértő segítségét abban, hogy az egyéni vállalkozás átalakulhat-e bt.-vé közvetlenül? Ha nem, akkor hogyan oldható meg, a legegyszerűbben, mi a pontos menete az átalakulásnak? Válaszát előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó jelentős (körülbelül 8 millió forintos) készlettel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy jelentős forgalma is van (150 millió forint). Szeretne átalakulni. Mivel jelentős készlete van, így a vállalkozásnak körülbelül 5 millió forint vesztesége keletkezett. Mivel egyéni vállalkozás esetén pénzforgalmi könyvelés van, a kifizetett árubeszerzési számla a költségek között jelenik meg. 2012-től az egyéni vállalkozó csak a nyeresége felét számolhatja el az előző évek vesztesége címen. Kérdésem, hogy átalakulás esetén van-e módja, hogy a keletkezett költséget, ami a valóságban költség volt neki, csak a pénzforgalmi szemlélet miatt nem abban az évben csapódott le nála, amikor készletet eladta, lehetősége legyen az elhatárolt veszteség elszámolására? Az egyéni cég egy új vállalkozási forma, tehát az egyéni vállalkozást ebben az esetben is meg kell szüntetni? Akkor a ténylegesen felmerült kiadását, készletköltségét nem tudja elszámolni? Az egyéni vállalkozó el tudja számolni a ténylegesen felmerült költségét (készletek beszerzési ára) megszűnéskor? Válaszát előre is megköszönve! Tisztelettel: Péter Zsuzsanna Példa: Készlet értéke 8.000.000 Ft Előző évek vesztesége 6.000.000 Ft A tárgyévi eredménye 500.000 Ft /2015/ Ebben az esetben 8.500.000 Adóalap ? előző évek veszt csökk 4.250.000 Ft /50%/ ? Adóalap 4.250.000 Ft A készlet bevétel-e? A veszteség csak 50 százalékban számolható el?
Az „A” Kft. jegyzett tőkéje 500 ezer forint, tulajdonosa kettő magánszemély. „B” Kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, tulajdonosa pedig 100 százalékban „A” Kft. A két cég egyesülni kíván oly módon, hogy „A” Kft. olvad be „B” Kft.-be. Az átalakulást követően fennmaradó „B” Kft. tulajdonosa a kettő magánszemély lesz. Az egyesülés folyamatában a tagok nem jutnak pénzeszközhöz és az eszközök felértékelésére sem kerül sor. Kérdésem: • Kedvezményezett átalakulásnak minősülhet-e ez a beolvadás? • Az átalakulási vagyonmérleg-tervezetben hogyan kell a jegyzett tőke összegét meghatározni abban az esetben, amikor a tulajdonos olvad be a részesedésébe, és a tulajdonos jegyzett tőkéje alacsonyabb, mint a részesedésé? • Jár-e a kettő magánszemély tulajdonosnál adófizetési kötelezettséggel a jegyzett tőke összegének emelése?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ből kiváló társasági rész beolvadása van folyamatban egy másik – fogadó – kft.-be. Ennek során a kereskedelmi tevékenység is a fogadó kft.-be kerül át az azt szolgáló eszközökkel és forrásokkal, létszámmal együtt. A cégbírósági bejegyzés szerinti napon elkészítjük a végleges vagyonmérleget – vagyonleltárt –, és a bejegyzést követő napon a kiváló vagyonrész és létszám elkezdheti az átvevő kft.-nél a munkát. Kérdésem az, hogy e cégbejegyzést követő napon esetlegesen még az átadó kft.-nél lebonyolított ügyleteket hogyan kezeljük akkor, ha ezek az ügyletek már az átvevő kft.-nél kellett volna, hogy keletkezzenek? A cégbírósági bejegyzésről ugyanis szinte biztos, hogy később értesülünk, és a szállítói számlák, illetve a készpénzben fizetett eladások számlái addig már kiállítódnak. Mi a teendő a bejegyzést követően még a jogelőd nevére kiállított számlákkal, azok áfáját az átvevő kft. hogyan tudja visszaigényelni? Másik kérdésem az, hogy az elérhető információ szerint az átvevő kft.-hez kerülő munkavállalók munkaszerződését nem kell módosítani, de akkor hogyan fogjuk kezelni a havi 08-ason történő bevallásokat? Mi a teendő a munkavállalókkal kapcsolatban? Ki kell jelenteni őket a cégbejegyzés napján az átadó kft.-ből, és a cégbejegyzést követő nappal be kell jelenteni az átvevő kft.-be? Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! 2014-ben kettő bt. is átalakult kft.-vé. Az elsőnél a meglévő eredménytartalékból emeltek tőkét, és a 3. belépő tag apporttal teljesítette a rá eső részt. A másik cégnél készpénz-befizetéssel emelték meg a jegyzett tőkét. Kérdésem, hogy melyik esetben kell ezt az átalakulást és tőkeemelést a 14K71 nyomtatványon bevallani? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértők! Átalakulással lenne kapcsolatos a kérdésem. „A” Kft. ingatlant vásárolt 2012-ben fejlesztési tartalék felhasználásával. 2014. év végén kiválással az ingatlant kivitték egy ingatlanhasznosító „B” Kft.-be. Az átalakulást követően „B” könyveinek megnyitásakor alkalmazhatja-e az „A”-nál szereplő bruttó, halmozott, Szt. szerinti és tao szerinti értékcsökkenés értékeket? Vagy a könyvvizsgáló által megállapított nettó érték lesz „B”-nél a bruttó érték és az Szt. és a tao szerinti értékcsökkenés alapja? „B” megállapíthat-e más maradványértéket vagy hasznos élettartamot?
Tisztelt Szakértő! Jelenleg egyéni vállalkozó működtet egy tabakot. A kérdésünk a következő: jogutódlással átalakulhat-e egy koncessziónyertes egyéni vállalkozó betéti társasággá? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! A jogelőd társaság 2010. évben alakult, majd év közben kedvezményezett részesedéscserével tőkeemelést hajtott végre. A jogutód társaság 2010. december 31-én jött létre kiválással a jogelőd társaságból, a kiválás a Tao. tv. 4. § 23/a pontja alapján kedvezményezett átalakulásnak minősült. 2013. évben a társaság a kedvezményezett átalakulással megszerzett üzletrészeinek közel felét értékesítette a szerzési érték alatt (közel 50 százalékon), az így realizált árfolyamveszteség, jelentős mértékben rontotta az adózás előtti eredményét. Első kérdésem, hogy 2013. évben a társasági adó törvény 8. § (1) bekezdés r) pont alapján, mint adózás előtti eredménynövelő tételt figyelembe kell-e venni az üzletrész-értékesítés realizált árfolyamveszteségét? Illetve az ügylet alapján kell-e növelni egyéb címen a társasági adó alapot? Az előző években a Tao. 7. §.(1) bekezdés gy. pontja alapján a társaság nem csökkentette az adóalapját. Második kérdésem, ha 2015. évben a fennmaradó üzletrészt nyereséggel értékesíti a társaság, az árfolyamnyereséget (a jelenlegi szabályok alapján), mint adóalap-csökkentő tételt figyelembe veheti-e a társaság? Illetve a jelenlegi szabályok alapján van-e lehetőség 2015. évben az ügylettel összefüggésben egyéb címen adóalap-csökkentésre? Válaszát előre is köszönöm!
Jószerivel csak a fantázia szab határt az új adóknak, miután az Országgyűlésnek a múlt héten T/1705-ös számon benyújtott törvényjavaslat viszonylag kevés korlátot szabva települési adók kivetésével hatalmazza fel az önkormányzatokat. A helyi adókkal kapcsolatos többi módosítási javaslatot is bemutatjuk.
Az átalakulás, kiválás, szétválás, beolvadás, egyesülés számos számviteli, adózási és elszámolási kérdést vet fel a volt és az új tagok között. Példákkal segítjük a szabályok értelmezését.
Kiválásos átalakulással kapcsolatos bevallási és vagyonmérleg-készítési feladatokról kért információkat olvasónk. Kérdéseire Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.
Tisztelt szakértő! Egy kft.-ből kiválik egy másik kft., a cégbírósági bejegyzés folyamatban van. Abban kérem a segítségét, hogy pontosan milyen bevallásokat kell küldeni az "eredeti" kft. részéről a kiválással kapcsolatban, illetve hogy kedvezményezett-e az átalakulás, ha a kiválás úgy történik, hogy az eredeti kft. két tulajdonosából az egyik 100 százalékban tulajdonosa lesz az új cégnek, a másik tulajdonos pedig 100 százalékban tulajdonosa marad a régi cégnek. Amennyiben lehetséges, kérem, hogy vagyonmérleg mintákat is tegyen közzé. Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy áfakörös egyéni vállalkozó nyilvántartásában szerepelnek ingatlanok (üzlethelységek), amelyekben végzi a tevékenységét (ruhákat árul). Van körülbelül 6 millió forint árukészlete. Kérdéseim: 1. Szeretné eladni az egyik üzlethelységét. Gondolom, ez egyéni vállalkozói bevétele lesz és nem magánszemélyként kell adóznia? 1994-ben vette az ingatlant. 2. Szeretne átalakulni egyéni céggé, majd kft.-vé. Mi a legkedvezőbb formája az átalakulásnak az ingatlanok és a készlet tekintetében? (áfa, szja) Előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték