303 találat a(z) átalakulás cimkére
Ingatlannal rendelkező magyar zrt. svájci tulaj illetékfizetése – kiegészítés kérése II.
Kérdés
Köszönettel vettük a NAV-tól beszerzett iránymutatást. Félreértés lehetett a NAV-hoz intézett kérdésben, mert esetünkben a magyar zrt. svájci két 50-50 százalékos tulajdonosa közül az egyik svájci társaság beolvadásáról van szó Svájcban a másik svájci tulajdonosba, így véleményünk szerint kedvezményes átalakulásról nem lehet szó Magyarországon. A NAV válaszában azt feltételezte – egyéb információ híján –, hogy az átalakulás belföldi kedvezményezett átalakulás volt belföldön. Változatlanul az a kérdés, hogy esetünkben a svájci beolvadás után a magyar ingatlannal rendelkező társaságban 100 százalékos tulajdonossá vált svájci befogadó cégnél a beolvadó svájci cég több mint 5 éves 50 százalékos részesedése után az illetéktörvény 19. § (5) bekezdése és az Art. 6. § (3) bekezdése alapján a befogadó svájci cégnek (50% részvényszerzés miatt) nem kell illetéket fizetnie belföldön, mivel a több mint 5 éves saját, 50%-os részesedése miatt 50%-kal csökkentheti az illetékfizetési kötelezettségét az Itv. 19. § (5) bekezdése alapján, és a további 50% illetéket sem kell megfizetnie, tekintettel arra, hogy az Art. 6. §(3) bekezdése, valamint a Ptk 3:39. §, és a 3:44. § szerint mint jogutód örökli a beolvadó svájci cég mint jogelőd jogait (és kötelezettségeit), nevezetesen az Itv.19. § (5) bekezdésében szereplő 50% illetékcsökkentési jogát. Ha lehetséges, szeretnénk kérni a fent részletezett probléma NAV-tól történő megkérdezését, amelyért előre is köszönetet mondunk.
Egyéni vállalkozásból kft.-vé alakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretne egyszemélyes kft.-vé átalakulni, és ezzel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: 1. Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az alapítás során az egyéni céget lehet-e jogi értelemben jogutódnak tekinteni, vagyis a működéséhez kapcsolódó engedélyeket automatikusan örökli-e az egyéni cég? Amennyiben igen, azokat csak a magyar jogrendre való tekintettel vagy az EU-ra vonatkozólag globálisan? Ha az egyéni cég örökli a jogokat, akkor azt a kft. mint általános jogutód is örökli? (Az egyéni vállalkozó Ausztriában dolgozik, a nevére szóló engedéllyel rendelkezik és osztrák áfaalany is az ottani értékesítései tekintetében.) 2. Az egyéni cég alapításakor kell illetéket fizetnie az apportként megjelölt ingatlanok és gépjárművek után? 3. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség az egyéni cég kft.-vé való átalakulása során? 4. Jól tudom-e , hogy az áfatörvény szerint sem az egyéni cégbe való apportáláskor, sem pedig az egyéni cég kft.-vé való átalakulásakor nem keletkezik áfafizetési kötelezettség a 17-18. § alapján (a törvényben felsorolt feltételeknek megfelel). 5. Az egyéni cégbe nem vihet be kötelezettségeket, azonban az egyéni vállalkozóra kiállított szállítói számlákat az egyéni cég kifizetheti (és a nem szállítói egyéb kötelezettségeket is). Ezek a kifizetések, egyéb ráfordításnak könyvelendőek a kettős könyvvitel rendszerében (nyitó kötelezettség hiányában)? Ha igen, akkor ez tao-alap növelő tétel lesz-e?
Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata új eljárásra kötelezve
Kérdés
Egy zrt. a NAV korábbi évek áfaellenőrzés keretében meghozott adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát kérte és egyben a végrehajtás felfüggesztését is. Így az adófolyószámláján nincs hátralék csak a folyó évi adótartozások, de az elsőfokú jogerős határozat felkönyvelése miatt a saját tőkéje negatív lett. Mivel a per folyik, de tartós a saját tőke vesztése, megszűnni nem szeretne a per végéig, így elhatározta, hogy átalakul bt.-vé. De az átalakuláskor a létrejövő bt. saját tőke elemei csak pozitív értéket mutathatnak. Közben a bírósági ítélet szerint új bizonyítási eljárást kell lefolytatni a bizonyítékok hiánya miatt. A társaság mit tehet? Hogyan tud átalakulni bt.-vé? A per kimenetele még kérdéses és az is meddig fog elhúzódni. Álláspontjuk szerint a NAV megállapításai jogtalanok, de csak úgy tudja a pert véghezvinni, megnyerni, ha közben nem szűnik meg, pedig ha nem tud átalakulni, akkor meg kell szűnnie.
Részesedéskivonás elszámolása és adókövetkezményei
Cikk
Mikor árfolyamnyereségként, mikor árfolyamveszteségként kell elszámolni a vagyonkivonást, mikor növeli, mikor csökkenti a társasági adó alapját? A tőkeleszállítással, jogutód nélküli, jogutódlással (átalakulással) történő megszűnéssel történő részesedéskivonás következményeit ismertetjük.
Nem kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Egy 5 millió forint jegyzett tőkéjű Y nevű zrt.-be beolvad egy 3 millió forint jegyzett tőkéjű B nevű kft. Mindkét cégnek kettő-kettő 50 százalékos részesedésű tagja van. A beolvadó cég vagyonát sem értékelik át. B Kft. végleges vagyonmérleg-leltára szerint 3 millió forint készpénzt és egy 5 millió forint értékű gépkocsit ad át Y Zrt.-nek a beolvadás napjával, majd B Kft. az adóbevallása benyújtása után megszűnik. Y Zrt. eszközeinek értéke az átalakulás után 8 millió forinttal nő, jegyzett tőkéje 10 millió forint lesz, a tőketartalékába 3 millió forinttal fog nőni. Az új kibocsátású 5 millió forint részvényből B Kft. volt tulajdonosai 2-2 millió forint értékű, a régi részvényesek 0,5-0,5 millió forintnyi új részvényt kapnak .Az átalakulás nem volt kedvezményezett, mert a résztvevők úgy vélték, hogy a szabályozás bizonytalan fogalmazása miatt nem teljesíthető, hogy az átalakulás valós gazdasági kereskedelmi okból történt. Kérdéseink 1.) Y Zrt. befogadó számára a megkapott vagyoni elemek minek minősülnek, ajándéknak, apportnak, ingyenes átadásnak, visszterhes átruházásnak? 2.) Y Zrt.-nek lesznek-e társaságiadóalap-növelési, illeték-, áfafizetési kötelezettségei az átvett vagyonelemek miatt, és ez mikor lesz, ha a tulajok belföldi cégek? 3.) Y Zrt. új részvényt kapó tulajainak cégként lesz-e adó-, illetékfizetési kötelezettsége, mint cégeknek? És ha magánszemélyek az tulajdonosok?
Átalakulás
Kérdés
Kiválás esetén milyen bevallások szükségesek a kiválás után megmaradó cégnek és a kiválással létrejövő cégnek, valamint kell-e az e-beszámolón bármelyik átalakulási mérleget vagy tervezetet közzétenni?
Beolvadáskor ezt a procedúrát kell végigjárni
Cikk
Egy kft. a 2017. december 31-ei mérlegének vagyoni értékelése alapján 2018 januárjára tervezett elhatározással beolvadna egy másik kft.-be. Ismertetjük, hogy milyen adózási és számviteli feladatokat, illetve határidőket kell figyelembe venni e folyamat során, és ezeket milyen ütemezéssel kell végrehajtani az egyes (beolvadó és befogadó) cégek vonatkozásában külön-külön.
Bérszámfejtési teendők átalakuláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk átalakult 09.01-én bt.-ből kft.-vé, nem találkoztunk még ilyen esettel a gyakorlatban, és nem tudom a bérszámfejtésnél, a jogviszonyoknál ilyenkor mi a teendő – mert ugye változni fog az adószám –, hogyan, milyen bejelentéseket kell ilyenkor megtenni, milyen dátummal és határidővel? Csak a bérrel, T1041-esekkel, járulékbevallásokkal kapcsolatos teendőinkkel kapcsolatosan szeretnénk segítséget kérni. Egy fő tulajdonos van tagi jogviszonyban, és egy fő alkalmazotti jogviszonyban. Nem tudjuk, hol, melyik törvényben van ez leírva. Köszönöm szépen a segítséget!
Számlatömbök használata
Kérdés
Betéti társasági kft.-vé alakul. Tisztelettel kérdezem, hogy az új cég (kft.) használhatja-e tovább a jogelődje által megkezdett számlatömböket, nyugtatömböket stb., természetesen már az új adószámmal, de a megkezdett tömböket folytatva, vagy teljesen újakat kell vásárolnia? Nagyon köszönöm a válaszát.
Átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017.10.01-vel a 2016. évben alakult kft. átalakul zrt.-vé. A kérdésem ebben az esetben, hogy 2017.09.30-ai dátummal le kell zárnom a kft.-t, és leadnom a mérleget, valamint társaságiadó-bevallást, majd új cégként kezelni a zrt.-t, és az üzleti éve 2017.10.01-2017.12.31-ig tart, vagy marad a folyamatos könyvelés, és az üzleti év 2017.01.01-17.12.31-ig tart csak nem kft., hanem zrt. formában. Köszönöm előre is a válaszát.
Átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Beolvadásnál a beolvadó cégben vannak épületek és járművek. Ezen tárgyi eszközök átírása illetékköteles? 2. Amelyik cégbe beolvadnak és ő változatlan formában tovább működik, van ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék. Ezzel mi a teendő az átalakulás során? 3. A beolvadó cég 99% társaság és 1 % magánszemély a tulajdonosai. A magánszemély kilép, a kilépő tag tulajdonrészét eladja a 99%-os tulajdonosnak. Milyen arányban kell őt kifizetni? A jegyzett tőke 1%-a? Vagy a saját tőke 1%-a vagy egy kialkudott piaci ár? Milyen adóvonzata van a kifizetésnek a magánszemély, illetve a cég oldaláról? 4. Lehet-e átalakuláskor tagi kölcsön könyvekben? Választ előre is köszönöm. Polyák Márta
Átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nem mostanában csináltam átalakulást, ezért kérném segítségüket. Egy ügyfelem vesz egy bt.-t. Ennek a könyvelése átkerül hozzám és a vásárlás után kft.-vé szeretné alakítani. Tiszta sor, hogy ügyvédhez megy a társaságiszerződés-módosítással, de nem emlékszem, hogy mit fog kérni tőlem az ügyvéd? Komplett évközi beszámolóra lesz szüksége és azt közzé kell tetetni? Előre is köszönöm válaszukat!
Szövetkezet átalakulása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésünk az lenne, hogy egy jelenleg is működő, cégbíróságon bejegyzett mezőgazdasági termelőszövetkezetet szeretne megvásárolni több magánszemély. A szövetkezet jelenlegi vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy jelenleg a szövetkezetben 7 tag van és megvásárláskor ugyanennyi tagnak kell megvenni, tehát az új tulajdonosok létszámának (ha lehet így fogalmazni) meg kell egyezni a jelenlegi tagok számával. Ha ez a cég(szövetkezet)vásárlás meg tud történni, akkor az új tagok szeretnének cégformát váltani, nem szövetkezetként, hanem kft.-ként szeretnének tovább működni. A másik kérdés az lenne, hogy a mezőgazdaság termelőszövetkezet átalakulhat-e kft.-vé, és ha igen, akkor mi ennek a pontos menete. Válaszát előre is köszönjük.
Katás kkt-ből bt.
Kérdés
Jelenleg a kata hatálya alá tartozó kkt. szeretne átalakulni bt.-vé. Az átalakulással kapcsolatban – a társasági szerződés módosításán túl – milyen kötelezettségek, ügyiratok készítése terhelik a vállalkozást? Hogyan kell az egész eljárást, mindent figyelembe véve lebonyolítani?
Egyéni vállalkozó ügyvéd átalakulása ügyvédi irodává
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyvéd egyéni ügyvédi irodává alakul át. Mint egyéni vállalkozó ügyvéd 30 millió forint értékű ingatlannal, számítógépekkel rendelkezik. Ezeket az eszközöket az átalakulás során az ügyvédi irodájába át kívánja vinni, munkája során használni kívánja. Átalakulás során a tárgyi eszközökre vonatkoznak-e különleges szabályok? Az ügyvédi iroda tulajdonába kerülő eszközöket értékesítésként kell-e átadni az ügyvédi irodának? Az egyéni vállalkozó ügyvédnek az átalakulás előtt értékesítésként kell-e átadni a tárgyi eszközeit? A tárgyévi jövedelemadó-bevallásában, mint bevétel után le kell-e adóznia (szja, eho)? Tisztelettel: Kecskemétiné H Katalin
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
