Részesedés bejelentése: mikor lehet, mikor nem? Példákkal

Megosztás Tetszik

Időről időre merülnek fel kérdések a bejelentett részesedéshez kapcsolódó adózást érintően. Bemutatok – a 2016-ban hatályos előírások alapján – néhány esetet a bejelentésre, illetve kitérek arra, milyen esetben minősül bejelentettnek egy részedés bejelentési cselekmény nélkül. A bejelentésnek az adóalap meghatározása szempontjából van jelentősége.

Bejelentett részesedés

Bejelentett részesedésről akkor beszélünk, ha az adózó a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, vagy külföldi személyben szerzett tulajdoni részesedést a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao törvény) előírása szerint bejelenti az adóhatósághoz. A bejelentés akkor tehető meg, ha

• a szerzett részesedés legalább 10 százalék mértékű, vagy az adott jogi személyben korábban szerzett és bejelentett részesedés értékének a növekedését jelenti az újabb szerzés, és az adózó
• a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a növekedését) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; amely határidő elmulasztása jogvesztő.

Nem jelenthető be az ellenőrzött külföldi társaságban szerzett részesedés.

A rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül.  

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy mi minősül szerzésnek, példákból láthatja, hogy mikor és meddig lehet bejelenteni a részesedést, és mikor nem, továbbá, hogy van-e teendő a részesedés értékének változásakor, illetve átalakuláskor!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.