2019. 03.26-án kelt társasági szerződés alapján 2019.06.13-án jegyezték be a bt.-t. Ezen időszak alatt volt gazdasági tevékenysége a kft.-nek. 2019. 06.12-éig újra kell társaságiadó-bevallást és mérlegbeszámolót készíteni? Ez a záró adat lesz a bt. nyitásának az adata? Köszönöm a segítséget.
26 éve vagyok egyéni vállalkozó. Az árbevételem már nagyon megemelkedett, így adózási szempontból kedvezőbb lenne számomra a kiva. Most négy főt foglalkoztatok. Kérdésem: átalakulhatok egyéni céggé, hogy megspóroljam egy esetleges új cég létrehozásának minden gondját-baját, költségét?
Tisztelt Adózóna! Adott egy cég amely 2018. július 1-jétől kft. formából zrt. formába alakult át. A foglalkoztatottak száma egészen 2018. július 1-jéig alatta volt az 50 főnek és a bevételi adatai is a 10 millió eurónak. 2018. július 1-jétől a foglalkoztatottak száma 50 fő fölé emelkedett és jelenleg is a felett található. Kérdésünk az, hogy a cégforma változás miatt ezen vállalkozás már középvállalkozásnak minősül-e, és 2018. júliustól vagy 2019. januártól innovációs járulékot kell-e fizetnie? Vagyis a cégformaváltás miatt a 2 éves szabály nem érvényesül, s mint új céget kell besorolni?
Tisztelt Szakértő! Egy társaság negatív saját tőkével rendelkezik, és jelentős (1 milliárd forint) kötelezettsége van. A kötelezettség nem az eredeti jogosulttal szemben áll fenn, az eredeti kötelezettséget egy másik cég – nyomott áron – megvásárolta. A negatív saját tőke rendezésére három lehetőség tűnik reálisnak, a kérdés, hogy melyik, milyen adóvonzatokkal jár, mind a kötelezett, mind a kötelezettséget megvásárló cég számára. 1.) A társaság átalakul kft.-ből zrt.-vé, átértékeli a vagyonát, és a kötelezettséget megvásárló cég igazolása alapján a kötelezettséget leértékeli (és így a különbözet tőketartalékba kerül). 2.) A kötelezettséget megvásárló cég elengedi a kötelezettséget. 3.) A két társaság összeolvad, így a két érték közötti különbözet ismét a tőketartalékba kerül. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk 2018. április 30-ával bt.-ből kft.-vé alakult. Most készítenénk a jogutód cég 2018. évi mérlegbeszámolóját. A kérdésem az, hogy a 2018-as adatoknak magában kell foglalniuk az április 30-áig tartó időszakot is? Az előző évi adatokhoz a jogelőd cég 2017. évi adatait kell írnunk? Vagy pedig a 2018. április 30-áig tartó időszak adatait, és a 2018-hoz pedig az április 30. után keletkezett adatokat? Köszönjük!
Tisztelt Szakértő ! Egy kft. 2019 első félévében kiválással át szeretne alakulni. A vagyonmérleg és vagyonleltár tervezet alapja a 2018. december 31-ei beszámoló lesz. A kft. 2019. januát 1-jétől választotta a kivaalanyiságot. Az átalakulás bejegyzését megelőző nappal megszűnik a kivaalanyisága. A bejegyzés napján már a Tao törvény hatálya alatt lesz. Ebben az esetben ha az egyéb feltételeknek megfelel, élhet-e a kedvezményezett átalakulás intézményével?
Tisztelt Szakértő! Átalakulás folytán létrejött cég esetében a jogelőd cég számviteli szabályzatai elfogadhatóak a jogutód cég szabályzataiként? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. cégformaváltással zrt.-vé alakult 2018-ban, év közben. Kérdésem, hogy a zrt. éves beszámolójában az előző időszak adataként a végleges vagyonmérleg nyitó mérlegadatát kell-e szerepeltetni, és azt a számviteli törvény mely paragrafusa írja elő? Üdv.
Tisztelt Szakértő! A kft. saját tőkéjének összege a jegyzett tőke összege alá csökkent. Mivel a következő két évben nem várható javulás, a társaság bt.-vé alakulás mellett döntött. Kérem, szíveskedjen az átalakulás menetének jelenleg hatályos szabályai megismerésében segítséget nyújtani! Köszönöm előre is a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Tőke nem megfelelés miatt egy kft. átalakulna bt.-vé. Ebben az esetben is igaz, hogy ne legyen mínusz tőkeelem az átalakulás végén? Hiszen előírás szerint tőkehiányos állapotban ez is alternatíva és a felelősség korlátosból korlátlan felé mozdul el. Kft. időszaka alatt tőkeemelés történt eredménytartalékból, mely adóztatására akkor nem került sor szabályoknak megfelelően. Ha most az átalakulás során tőkeleszállítás is történne, akkor a korábban eredménytartalékot most adózni kellene, akkor is, ha csak veszteség rendezésére átvezetésre kerülne és nem kivitellel szűnne meg? Képez szja és szocho adóalapot? Köszönöm!
Egy bt. kft.-vé történő átalakulásakor (magánszemély tulajdonosokkal) az apporteszközök értékelési különbözetét a tőketartalékkal szemben számolta el. A kft. eredménytartaléka pozitív. A tulajdonosok el kívánják adni – névértéken – az üzletrészüket, és igényt tartanak az előző időszaki eredményre, mely még az üzletrész eladása előtt osztalék címen kifizetésre kerül. Kérdésem: a saját tőke részét képező tőketartalék átcsoportosítható-e az eredménytartalékba (nem negatív) és így osztalék címen kivehető-e? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az átalakulás során átadott ingatlanok áfájával és illetékével kapcsolatosan a következő kérdésem lenne. Az ingatlanértékesítés szabályai az átalakulás során is érvényesek, vagyis, ha az ingatlant átadó cég nem jelentkezik be az áfás értékesítés szabálya alá, akkor felmerülhet a mentes átadás miatt a 240 hónapos szabály alkalmazása, vagyis ebben az esetben megvalósulhat a korábban levonásba helyezett áfa részbeni visszafizetésének esete? Ha igen, akkor ez minden átalakulásra igazz, vagy vannak esetleg kivételek? Amennyiben az átadó bejelentkezik áfásnak az ingatlanértékesítés tekintetében, és az ingatlant a jogutódban részt venni nem kívánó magánszemély tag kapja meg, akkor az egyenes áfa felszámítása lép életbe az átadó adóalany részéről? A kedvezményezett átalakulás illetékmentessége minden esetben fenn áll-e, ha készpénzt nem visznek ki a kiváló tagok? Illetve, ha ugyanazon magánszemélyek törzsbetétjük egy részével maradnak a jogutódban, egy részével pedig kiválnak, és egy már létező társaságba viszik be az ingatlanokat, az esetben feltétel ez illetékmentességhez, hogy mind a fogadó cégben, mind az átadó cégben a törzsbetétjük aránya ugyanolyan maradjon, mint a kiválás előtt ? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Földesi Péter
Tisztelt Adózóna! Kedvezményezett átalakulás során megszerzett társaság tőkéjének leszállítása eredményezhet-e társaságiadó-fizetési kötelezettséget a tulajdonos társaságnál, különös tekintettel arra, hogy a kedvezményezett átalakulás során történő részesedésszerzés tekintetében a tulajdonos alkalmazta a tao-törvény 7. § (1) bekezdésének gy) pontja szerinti csökkentő tételt? A kiválással létrejött társaság részesedése nem került bejelentésre az adóhatóság felé. Köszönettel.
2018-ban cégünk kft.-ből zrt.-vé alakult, jogutódlással, de nem kedvezményezett társaságiforma váltás történt. A kft. tárgyi eszközeinek a zrt.-be történő aktíválása hogy an történik? A kft. leltárából a nettó összeggel aktíváljuk az eszközöket, és ez lesz az értékcsökkenés alapja? És az eszközök hasznos idejét is az eredeti hasznos idő és a felhasznált időszak különbözetéből állapítjuk meg? És mi van a kisértékű egyösszegben elszámolt eszközökkel ezek écs-jét már elszámoltam, de a leltárban még szerepelnek. Ha később selejtezzük őket, akkor ha nem szerepelnek a tárgyieszköz-nyilvántartásban, akkor ezt hogyan tehetem meg? Kérem a segítségüket. Köszönettel.
Cikkünk a nyári és őszi törvénymódosításhoz kapcsolódóan az üzletrésátruházás, az átalakulás, továbbá néhány bevételt, ráfordítást érintő számviteli előírás változását, valamint a cafeteria megszüntetésével kapcsolatosan a személyi jellegű költségek elszámolását érinti.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték