hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Cégautóadó – járművek, amelyek után fizetni kell, és amelyek után nem

  • Surányi Imréné okleveles közgazda
1

A cégautóadó-fizetési kötelezettséget a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/A–17/G §-ai írják elő. Cikkünk első része az adó tárgyát meghatározó rendelkezéseket, az adófizetéssel terhelt, illetve az az alól mentesített gépjárművek körét ismerteti.

A cégautóadó tárgya

Cégautóadót kell fizetni – bizonyos kivételekkel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerinti személygépkocsi után

– minden esetben a cég/szervezet (nem magánszemély) tulajdonában álló vagy általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után,
– a magánszemély tulajdonában álló vagy általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után akkor, ha annak használatára tekintettel magánszemély az szja-törvény szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számolt el, vagy cég/szervezet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Szt.) költséget, ráfordítást számolt el [Gjt. 17/A § (1) bekezdés].

A rendelkezések alkalmazása szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy a személygépkocsi szja-törvény szerinti fogalma nem azonos a hatósági nyilvántartás alapját képező fogalommal. Ugyanis a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) szerint az olyan gépkocsi minősül személygépkocsinak, amely személyszállítás céljára készült és abban – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb 9 állandó ülőhely van.

Ettől eltérően, az szja-törvény 3. § 45. pontja szerint személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó.

Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kilogrammot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

Az eltérő meghatározásból adódik, hogy a cégautóadó-fizetési kötelezettség csak ez utóbbi meghatározás körébe tartozó gépkocsikra terjed ki.

Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a személygépkocsit külföldön vagy belföldön vették nyilvántartásba, tehát az adó a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsira is kiterjed, ha a személygépkocsi után (az szja-törvény vagy az Szt. alapján) költséget számoltak el. [Gjt. 17/A § (1) bekezdés]. Nincs jelentősége annak sem, hogy a személygépkocsit a forgalomból kivonták.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen esetekben nem kell cégautóadót fizetni!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (1)
livmano

KATA-s egyéni cégnek miért kell cégautót fizetn? Ugyanolyan elszámolású, mint az egyéni vállalkozó, és min cs ktg elszámolás mögötte?
Tiszteletel várom válaszukat.
Üdvözlettel:
Kerekes Mihály

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Kisgyermekes munkavállaló munkaidőbeosztása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Új katatörvény a bt. beltagjára vonatkozóan

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Kifogásolható-e ez az adózói magatartás?

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs