Visszatér a reklámadó – mit kell tudni a szabályozásról?

Megosztás Tetszik

A magyarországi reklámadó szabályozás jelenleg felfüggesztett állapotban van: az adókulcs 0%, így gyakorlatilag nincs adófizetési kötelezettség. A 2025. őszi adócsomag azonban váratlan fordulatot hozott: 2026. július 1-jétől újra életbe lép a 7,5%-os adó, holott a piaci szereplők legkorábban a 2027-es évtől várták annak visszavezetését. Ez új helyzetet teremt a médiacégek és reklámozók számára.

A felfüggesztés története napjainkig

A reklámadó felfüggesztése 2019. július 1-jén kezdődött, miután az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a szabályrendszer egyes elemeit. Ugyan az Európai Unió Törvényszéke megállapította, hogy a forgalom utáni progresszív adóztatás nem sérti az uniós jogot, és Európai Unió Bírósága 2021 márciusában véglegesen helybenhagyta ezt az ítéletet, ennek ellenére a magyar kormány azóta évről évre meghosszabbította a felfüggesztést. A 2025. őszi adócsomag azonban már csak további fél éves hosszabbítást tartalmaz, azaz 2026. június 30-ig marad 0% az adó, július 1-jétől pedig visszatér a 7,5%-os kulcs és valamennyi kapcsolódó kötelezettség.

A tervek szerint 2026 második félévében az adóbevétel mintegy 10 milliárd forintot jelenthet a költségvetésnek. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) ugyanakkor egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal, legalább további egy éves felfüggesztést kérve. Az érintettek álláspontja szerint ugyanis a reklámadó visszavezetése kontraproduktívan hatna a gazdaságra.

Adóalanyok és adóköteles tényállások

Az előzmények fényében érdemes tehát (újra) megismerkedni a szabályozással!

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Ratv.) alapján adóalanyok a reklámközzétevők és bizonyos esetekben a reklámot megrendelők is. Az elsődleges adóalanyok a reklámot közzétevő gazdasági társaságok, illetőségtől függetlenül. Ide tartoznak a médiatartalom-szolgáltatók, sajtótermékek kiadói, szabadtéri reklámhordozók üzemeltetői, valamint az internetes reklámközzétevők, akik túlnyomórészt magyar nyelvű oldalakon működnek. Lényeges, hogy csak az ellenszolgáltatás fejében történő közzététel adóköteles – a saját célú reklám (amikor valaki saját termékét hirdeti) nem.

A reklám megrendelői is adóalanyokká válhatnak, ha nem rendelkeznek a reklámközzétevő nyilatkozatával arról, hogy a közzétevő teljesíti adófizetési kötelezettségét vagy egyáltalán nem terheli ilyen kötelezettség. A korábbi szabályozás alapján a megrendelő akkor is mentesült az adókötelezettség alól, ha a reklámot közzétevő adóalany szerepelt az adóhatóság által vezetett adóalany-nyilvántartásban, amely az adókötelezettségeiket szabályszerűen teljesítő vállalkozásokat tartalmazta. Az őszi törvénymódosítások fényében kérdéses, hogy e nyilvántartás a jövőben is működik-e; várhatóan ezen a területen további pontosítások és módosítások is várhatóak.

Adóköteles minden olyan reklám, amely médiaszolgáltatásokban (TV, rádió), sajtótermékekben, szabadtéri reklámhordozókon, járműveken, nyomtatott anyagokon (prospektusok, reklámtárgyak) vagy interneten jelenik meg ellenszolgáltatásért.

Mentesülnek azonban a magánszemély megrendelők (akik nem egyéni vállalkozók), valamint azok, akiknek szerződött partnere mint reklámközzétevő szerepel az adóhatóság hivatalos nyilvántartásában.

Adómértékek és adóalap-számítás

Az adóalap a reklámközzétételből származó éves nettó árbevétel. Speciális szabály, hogy ha kapcsolt vállalkozásként működő reklámértékesítő ügynökség közreműködik, az ügynökség árrése (a megrendelőtől kapott bevétel és a közzétevőnek fizetett összeg különbsége) az adó alapja.

2026 júliusától a reklámközzétevők esetében az adómérték 7,5%, de az első 100 millió forintra adómentesség vonatkozik. Ez a gyakorlatban hasonló egy kétkulcsos, sávosan progresszív rendszerhez, ugyanakkor a 100 milliós adóalapra vonatkozó, de minimis támogatásnak minősülő mentesség reflektál a Bizottság korábbi, állami támogatásokkal kapcsolatos kritikáira.

Példa: Tegyük fel, hogy egy online médiavállalkozás adott évben 300 millió forint reklámbevételt ér el. A reklámadó alapja ez esetben 300 millió forint. Ennek 100 millió Ft-ig terjedő része adómentes, vagyis az első 100 millió után nem kell adót fizetni (a de minimis támogatás ennek az adótartalma, azaz 7,5 millió forint). A fennmaradó 200 millió forint után azonban 7,5% adót kell fizetni, ami 15 millió forint adóterhet jelent.

A reklámadót a közzétevőknek évente egyszer kell bevallani és megfizetni, az adóévet követő május 31-ig. Évente kétszer előleget is fizetni kell, és reklámadó esetében továbbra is él az előleg-kiegészítési kötelezettség is. A bevallást és befizetést az adóhatóság felé kell teljesíteni, az erre szolgáló nyomtatványon.

A reklámot megrendelők esetében, ha ők is kötelezetté válnak (mivel nincs nyilatkozatuk a közzétevőtől), az adómérték 5% a havi 2,5 millió forint feletti reklámközzétételi ellenérték után. Ők ilyen esetben havonta kötelesek bevallást adni.

Szankciók és mulasztási bírságok

A reklámadó visszavezetésével egyidejűleg módosul a bírságolási rendszer is, melynek új szabályait az Európai Unió Bírósága C-482/18. számú ügyben (Google Ireland Limited kontra NAV) hozott ítéletre figyelemmel is alakítottak ki. Az új rendelkezések értelmében a reklámközzétételi tevékenység megkezdését követő 30 napon belül be kell jelentkezni az adóhatósághoz a T201-es nyomtatványon. Ez különösen a külföldi személyekre és szervezetekre vonatkozik, akik reklámtevékenység révén válnak adóalannyá Magyarországon, de az adóhatóság még semmilyen adónemben nem tartja őket nyilván — azaz praktikusan nem áfaregisztrált adóalanyok.

Amennyiben az érintett vállalkozás nem teljesíti bejelentkezési kötelezettségét, az adóhatóság nem bírságolhat azonnal (mely a korábbi szabályozás szerint azonnal megengedett volt). A NAV először figyelmeztetést küld, és 15 napos határidővel bejelentkezésre szólít fel. Ha a felszólítás eredménytelen, akár 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabásra kerülhet, melyet újabb felszólítás követ. Ismételt mulasztás esetén a bírság ismételten kiszabható, és az adóalanyt újabb 15 napos határidővel hívják fel a kötelezettség teljesítésére. Amennyiben az adózó eleget tesz a felhívásnak, az adóhatóság elengedi a legutóbb kiszabott bírságot, a korábban kiszabottakat pedig mérsékelheti vagy elengedheti.

Azok a reklámközzétevők, akik elmulasztják a reklám megrendelője felé történő nyilatkozattételt, szintén szankcióra számíthatnak. Az adóhatóság ilyenkor 15 napos határidővel felszólítja őket a nyilatkozat pótlására. Ennek elmulasztása esetén 500 000 forint mulasztási bírságot szabhat ki. Ha ugyanazon megrendelővel kapcsolatban a reklámközzétevő ismételten mulaszt, a bírság mértéke elérheti a 10 millió forintot, minden további ismétlés esetén pedig a korábban kiszabott bírság összege megduplázódik. Amennyiben a reklámközzétevő pótolja a hiányzó nyilatkozatot, az adóhatóság a legutóbbi bírságot elengedi, a korábbi szankciókat pedig csökkentheti vagy törölheti. A nyilatkozat relevanciája, hogy a megrendelő annak birtokában mentesül a reklámadó fizetési kötelezettség alól. Ha az adóalany nem tesz eleget bevallási kötelezettségének, az adóhatóság jogosult adóellenőrzést indítani, és a fizetendő adó összegét becsléssel megállapítani.

Az őszi adótörvény módosítások ezzel egyidejűleg megszüntették a korábbi vélelmezett adó megállapítására vonatkozó rendelkezést.

A reklámadóval a Forvis Mazars 2025. december 9-ei Adókonferenciáján is foglalkoznunk. Még nem késő regisztrálni!

A tartalom a Forvis Mazars megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szerkesztősége nem vett részt.