Különadó-ellenőrzések: milyen papírokat kérhet tőlünk a revizor?

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal megkezdte azoknak a magánszemélyeknek az ellenőrzését az adóhatóság, akika munkáltató adatszolgáltatás ellenére nem fizették be a 98 százalékos különadót és bevallást sem nyújtottak be. Mit ellenőrizhet az adóhatóság a 98 százalékos különadó bevallásoknál?

Az adóhatóság már korábban közleményében elismerte, hogy a munkáltatói adatszolgáltatások alapján nem állapítható meg egyértelműen, kinek van különadó bevallási kötelezettsége. A harmadízben módosított különadó törvény ugyanis kivette a különadó alapjából a 2010 előtti jövedelmeket. A munkaviszony megszűnésével összefüggő kifizetések nem egyszerre történtek. Először a munka alóli felmentésre jutó bérek kifizetése kezdődött meg havonta. A végkielégítés kifizetésére a jogviszony megszűnésének időpontjában kerül sor.

Tekintettel arra, hogy a 6-8 havi felmentési idő nem számít kirívóan hosszú időnek, ezért több magánszemélynél előfordulhatott, hogy a felmentési ideje 2009-ben kezdődött, de a jogviszony megszűnése 2010-re esett. Ha az adóhatóság által rendszeresített munkáltatói igazolás a különadó alapját képező jövedelmeket tartalmazta volna jövedelem jogcímenként és évenként elkülönítve, akkor a törvény módosítás után minden gond nélkül ellenőrizető lenne a munkáltatói igazolás alapján a különadó bevallási kötelezettség. Az igazolás viszont csak a különadó alapját tartalmazza. Ebből viszont nem állapítható meg a 98 százalékos különadó alapja a harmadik törvénymódosítás után.

Mire számíthatnak az adózók?

Azoknál, akiknél eltér a volt munkáltató adatszolgáltatása és a bevallásban szereplő adat, illetve akikre a munkáltató adatot szolgáltatott a különadó alapjáról, de a magánszemély nem nyújtott be különadó bevallást, azoknál az adóhatóság valószínűleg ellenőrzést fog lefolytatni. Hibát követ el az a magánszemély, aki adózási szakember nélkül „tárgyalásba bocsátkozik” az adóhatósággal, telefonos hívásra elmegy az adóhatósághoz. Meg kell várni, amíg hivatalos levélben tényleges ellenőrzést kezd az adóhatóság. Ezen ellenőrzés keretében az adóhatóság nem tud érdemi ellenőrzést lefolytatni anélkül, hogy ne végezzen kapcsolódó vizsgálatot a volt munkáltatónál. Valójában a magánszemély bérkartonját kell megvizsgálnia az érintett években. Ez tartalmazza havi bontásban, jogcímenként a különadó alapját képező jövedelmeket.

Ezzel a magánszemélynek nem kell rendelkeznie, erre nem terjed ki az iratmegőrzési kötelezettsége. Ezt követően kerül csak az adóhatóság abba a helyzetbe, hogy meg tudja állapítani a 98 százalékos különadó alap tényleges összegét. Ezt kell összevetnie a bevallási adatokkal. Azért fontos, hogy ragaszkodjunk a hivatalos ellenőrzési eljáráshoz, mert ezen eljáráson belül megnyílik a jogorvoslati lehetőség is. A jegyzőkönyvre észrevételt lehet tenni, a határozattal szemben fellebbezést lehet benyújtani, a jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát lehet kérni.

Minden esetre meglehetősen magasnak számít azok aránya, akik nem nyújtottak be bevallást a munkáltatói adatszolgáltatás ellenére sem. Hozzátéve a munkáltatói adatszolgáltatással kapcsolatban felmerült problémák sem könnyítették meg az adózók helyzetét. 

Angyal József okleveles adószakértő