"Napirenden a zöldadók bevezetése és a szuperbruttó kivezetése"

Megosztás Tetszik

Bár a társasági adóról szóló uniós egyezkedésekből a jelek szerint nem Magyarország került ki nyertesként, az áfa-tárgyalások még előttünk vannak, s ott érvényesíthetjük majd érdekeinket. Addig is azonban stabil, kiszámítható, egyszerű adórendszer kialakítására van szüksége a magyar gazdaságnak. Többek között ezek derültek azon a nemzetközi adókonferencián, amelynek első napján politikusok, szakemberek értékeltek a jelent, s adtak tanácsokat a jövőre.

A mai magyar adórendszer versenyképesebb, mint volt – mondta Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (MOKLASZ) elnöke az Adózás Európában című konferencia megnyitóján. A szakmai szervezet idén ötödik alkalommal rendezi meg a kétnapos nemzetközi adókonferenciát. A szakember bevezetőjében kiemelte, hazánkban további egyszerűsítésre, a fogalmak pontos meghatározására lenne szükség egy hatékonyabb adórendszer működtetése érdekében.

A konferencia témája idén az általános forgalmi adó (áfa). Ennek oka többek között az – fogalmazott Herich György -, hogy az áfa az egyik legnagyobb költségvetési bevétel az országok többségében. A másik ok az, hogy Európai Unióban komoly munka indult meg ennek harmonizációjával kapcsolatban. A konferencia 3 területre koncentrál: EU-harmonizáció, a magyar áfa-rendszer működésére, s az alternatív megoldásokra.

A GDP-hez viszonyított áfa-arány Magyarországon 10 százalék körül mozog, ami kiemelkedősen magas más országok adataihoz viszonyítva – hangsúlyozta a MOKLASZ elnöke, hozzátéve: „bár már ideológia gyártottak arról”, hogy a magyarok nem szeretnek adót fizetni, ez az áfával kapcsolatban egyáltalán nem igaz. Az általános forgalmi adó tekintetében azt láthatjuk: két országban jobb csak az adómorál, mint nálunk: Írországban és Luxemburgban.

Herich György azt is kiemelte: a társasági adó harmonizációjáról tárgyalva nem tudtuk jól képviselni EU többi országával szemben a magyar érdekeket, de a most következő áfa-tárgyalások idején már módunk lesz erre.

Széll Kálmán terv és magán-nyugdíjpénztári vagyon

Bár meglehetősen csekély ráhatása van Magyarországnak a makrogazdasági folyamatokra, kétségtelen, hogy a gazdasági válság legnehezebb éveinek átvészelésével csökkent az ország kockázatvállalása – ezt már Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium(NGM) helyettes államtitkára mondta. Ugyanakkor azt is megjegyezte, mire a válság elérte Magyarországot, a helyzet nálunk kritikus volt, addigra ugyanis az ország államadóssága 80 százalék fölé emelkedett. Hozzátette: az államadósság növekedése "nem ördögtől való", olyan állami döntés, ami bizonyos esetekben még lendületet is adhat a gazdaságnak. A probléma szerinte sokkal inkább az volt, hogy az elmúlt években nemcsak az államadósság nőtt, hanem ezzel egy időben a magyar gazdaság is stagnált. Ennek okán az ország nem zárkózott fel.

Ugyanakkor Szlovákiától vagy Lengyelországtól is elfordult mostanra a tőke, csökkent az állampapírok iránti kereslet, hiába voltak a válság előtt jobb helyzetben ezek az országok – foglalta össze Banai Péter Jenő. A másik probléma az államtitkár szerint, hogy az államadósságot Magyarország igen drágán finanszírozza összehasonlítva például Lengyelországgal. Amennyiben lengyel kamatokkal törlesztenénk a magyar államadósságot, akkor 50 százalékkal kisebb lehetne a finanszírozási költség - fogalmazott.  További reformok nélkül a deficitpálya növekedésnek indulhatott volna. Ezért volt többek között szükség a magán-nyugdíjpénztári vagyon áthelyezésére és a Széll Kálmán tervre, amelyek hozzájárulnak az államadóság 65 százalékra csökkentéséhez néhány éven belül.

Elvek és feladatok harmonizációja

A magyar államszerep és az adózási modell – nemzetközi kitekintésben címmel tartott előadást a konferencián Bod Péter Ákos. A szakember rámutatott, hogy az adópolitika két típusú lehet: etikai alapon megfogalmazott irányokat képviselhet, vagy az adott helyzetre reagáló döntéseket hozhat. Úgy fogalmazott: Magyarországra jelenleg az utóbbi jellemző, amely nem csupán a gazdasági válság eredménye, hanem annak a tendenciának is következménye, hogy hazánk az uniós csatlakozást követően – ellentétben a szomszédos országokkal – nem állt növekedési pályára.

„Az adózási gyakorlatunk most a gazdaságpolitikai céloknak különösen alá van rendelve. Később valószínűleg kivezethetőek az átmeneti elemek – mint például a válságadók - és visszatérhet az elvek és feladatok harmonizációjára épülő gyakorlat” – fogalmazott Bod Péter Ákos. A szakember azt mondja, csökkenteni kell a túlméretezett állam szerepét, mert az korrupciót generál, s az állami újraelosztás a politikai szándékoknak rendelődik alá. „A magyar állam versenyképesség szempontjából hátráltató tényező” – sommázott a szakember. Azt is hozzátette: az szja-csökkentés foglalkoztatás-csökkentő hatását adatok nem bizonyítják, s a fogyasztásnövekedés helyett is inkább a megtakarítások aránya nőhet majd. A társasági adó mérséklésével kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: ez valóban növelheti a foglalkoztatást, de egyelőre a válságadók lebontják ezt a hatást. Előadása végén Bod Péter Ákos azt mondta: további állami költségcsökkentésekre lesz szükség ősztől.

Egyszerű, stabil, jó minőségű

Az egyszerű, stabil adórendszer megteremtése és a versenyképesség megteremtése – ezekkel a szavakkal foglalta össze Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a kormány céljait. Az adóügyekért felelős szakember azt mondta, a nyolcvanak évek végén jó minőségű, az adórendszert szabályozó törvények születettek, de az elmúlt 8-9 évben nem értelmeztük időben (s így nem is reagáltunk) a nemzeti adórendszerekben és az EU-ban zajló változásokra.

Jó minőségű, egyszerű, stabil adókat kell kivetni – magyarázta Balog Ádám azzal kapcsolatban, hogy miként látják döntéshozók és szakemberek az adórendszerek jövőjét. A jelenlegi magyarországi problémákkal kapcsolatban úgy fogalmazott: kiszámíthatóbb, stabilabb adórendszerre van szükség, a feketegazdaság fehérítésére, a munkát terhelő adók és az adminisztráció csökkentésére. A kormány céljaival, s az adórendszert érintő változásokkal kapcsolatban emlékezetett: az új alkotmány felhívja a jogalkotót, hogy sarkalatos törvényt kell hoznia a közteherviselést érintő kérdésekben. „Ennek kapcsán sok komoly döntés lesz, amely akár egyes adónemeket is korlátozhat abból a szempontból, hogy milyen filozófia szellemében lehet a törvényeket a későbbiekben módosítani” – magyarázta a politikus.

A jövőbeni célok között említette a zöldadók bevezetését, s azoknak a pozitív ösztönzőknek a megteremtését, amelyek fehéríthetik a gazdaságot. A szuperbruttó kivezetése továbbra is kormányzati cél, ahogy az adójóváírással kapcsolatban is több alternatíva van az asztalon – mondta Balog Ádám. Arra is utalt, hogy szeretnék rendezni a minisztériumi és NAV állásfoglalások rendszerét is.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az adminisztráció-csökkentéssel kapcsolatban a szakemberek többsége többnyire tüneti kezeléseket javasol, de véleménye szerint sokkal inkább a rendszer alapjait kell vizsgálni: hogyan lehet úgy adatokhoz jutni, hogy az ne járjon együtt több adatszolgáltatással. Nem a bevallás, adatszolgáltatás eltörlése lehet a megoldás – tette hozzá.

„Az áfa egy nagyon egyszerű adó”

Federico Diomeda, az EFAA (European Federation for Accountants and Auditors for SMEs, a könyvelők európai szervezete) vezetője az uniós Zöld Könyvvel, s az áfatörvény a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelvével (héa-irányelv) kapcsolatban azt mondta: számos kérdés merül fel. Többek között: származási ország vagy rendeltetési hely szerint adózzunk, az adónemek felépítése (adómentesség, levonási jog stb.) milyen legyen, miként valósuljon meg a harmonizálás, hogyan csökkenjen a bürokrácia. Diomeda szerint azonban a válaszokat leginkább politikai érdekek határozzák meg, s nem is ezek a lényegi kérdések. Azt mondta: a gondolkodásmód megváltoztatása a fontos. „Jelenleg túlstrukturált a rendszer, ezt kényszerítették az emberekre a hatóságok” – tette hozzá. Arra kell kényszeríteni a tagországokat, hogy lépjenek a harmonizáció területén, ez a vállalkozások érdeke – mondta Federico Diomeda. Azt is kiemelte: az adóhatóságok részéről nemzeti és európai szinten is partnerségre van szükség, valamint arra, hogy a vállalkozókat is bevonják a döntéshozatalba, a folyamatok, rendszerek kidolgozásába.

Az unió középtávú tervei közül kiemelte: elektronikus bevallási szabvány, egységes EU-adóbevallás, arányos bírságolás, az adóalap kiszélesítésének átgondolása. Emellé felsorakoztatta, hogy az EFAA milyen nézeteket vall, s válaszokat kínál. Álláspontjuk szerint az áfa egy nagyon egyszerű adó, de a szerkezete, hatása az ezzel kapcsolatos adminisztratív követelmények túlstrukturáltak. Úgy vélik, szükséges az adóhatóságok nemzetközivé válása is.