hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

"Napirenden a zöldadók bevezetése és a szuperbruttó kivezetése"

  • adozona.hu

Bár a társasági adóról szóló uniós egyezkedésekből a jelek szerint nem Magyarország került ki nyertesként, az áfa-tárgyalások még előttünk vannak, s ott érvényesíthetjük majd érdekeinket. Addig is azonban stabil, kiszámítható, egyszerű adórendszer kialakítására van szüksége a magyar gazdaságnak. Többek között ezek derültek azon a nemzetközi adókonferencián, amelynek első napján politikusok, szakemberek értékeltek a jelent, s adtak tanácsokat a jövőre.

A mai magyar adórendszer versenyképesebb, mint volt – mondta Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (MOKLASZ) elnöke az Adózás Európában című konferencia megnyitóján. A szakmai szervezet idén ötödik alkalommal rendezi meg a kétnapos nemzetközi adókonferenciát. A szakember bevezetőjében kiemelte, hazánkban további egyszerűsítésre, a fogalmak pontos meghatározására lenne szükség egy hatékonyabb adórendszer működtetése érdekében.

A konferencia témája idén az általános forgalmi adó (áfa). Ennek oka többek között az – fogalmazott Herich György -, hogy az áfa az egyik legnagyobb költségvetési bevétel az országok többségében. A másik ok az, hogy Európai Unióban komoly munka indult meg ennek harmonizációjával kapcsolatban. A konferencia 3 területre koncentrál: EU-harmonizáció, a magyar áfa-rendszer működésére, s az alternatív megoldásokra.

A GDP-hez viszonyított áfa-arány Magyarországon 10 százalék körül mozog, ami kiemelkedősen magas más országok adataihoz viszonyítva – hangsúlyozta a MOKLASZ elnöke, hozzátéve: „bár már ideológia gyártottak arról”, hogy a magyarok nem szeretnek adót fizetni, ez az áfával kapcsolatban egyáltalán nem igaz. Az általános forgalmi adó tekintetében azt láthatjuk: két országban jobb csak az adómorál, mint nálunk: Írországban és Luxemburgban.

Herich György azt is kiemelte: a társasági adó harmonizációjáról tárgyalva nem tudtuk jól képviselni EU többi országával szemben a magyar érdekeket, de a most következő áfa-tárgyalások idején már módunk lesz erre.

Széll Kálmán terv és magán-nyugdíjpénztári vagyon

Bár meglehetősen csekély ráhatása van Magyarországnak a makrogazdasági folyamatokra, kétségtelen, hogy a gazdasági válság legnehezebb éveinek átvészelésével csökkent az ország kockázatvállalása – ezt már Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium(NGM) helyettes államtitkára mondta. Ugyanakkor azt is megjegyezte, mire a válság elérte Magyarországot, a helyzet nálunk kritikus volt, addigra ugyanis az ország államadóssága 80 százalék fölé emelkedett. Hozzátette: az államadósság növekedése "nem ördögtől való", olyan állami döntés, ami bizonyos esetekben még lendületet is adhat a gazdaságnak. A probléma szerinte sokkal inkább az volt, hogy az elmúlt években nemcsak az államadósság nőtt, hanem ezzel egy időben a magyar gazdaság is stagnált. Ennek okán az ország nem zárkózott fel.

Ugyanakkor Szlovákiától vagy Lengyelországtól is elfordult mostanra a tőke, csökkent az állampapírok iránti kereslet, hiába voltak a válság előtt jobb helyzetben ezek az országok – foglalta össze Banai Péter Jenő. A másik probléma az államtitkár szerint, hogy az államadósságot Magyarország igen drágán finanszírozza összehasonlítva például Lengyelországgal. Amennyiben lengyel kamatokkal törlesztenénk a magyar államadósságot, akkor 50 százalékkal kisebb lehetne a finanszírozási költség - fogalmazott.  További reformok nélkül a deficitpálya növekedésnek indulhatott volna. Ezért volt többek között szükség a magán-nyugdíjpénztári vagyon áthelyezésére és a Széll Kálmán tervre, amelyek hozzájárulnak az államadóság 65 százalékra csökkentéséhez néhány éven belül.

Elvek és feladatok harmonizációja

A magyar államszerep és az adózási modell – nemzetközi kitekintésben címmel tartott előadást a konferencián Bod Péter Ákos. A szakember rámutatott, hogy az adópolitika két típusú lehet: etikai alapon megfogalmazott irányokat képviselhet, vagy az adott helyzetre reagáló döntéseket hozhat. Úgy fogalmazott: Magyarországra jelenleg az utóbbi jellemző, amely nem csupán a gazdasági válság eredménye, hanem annak a tendenciának is következménye, hogy hazánk az uniós csatlakozást követően – ellentétben a szomszédos országokkal – nem állt növekedési pályára.

„Az adózási gyakorlatunk most a gazdaságpolitikai céloknak különösen alá van rendelve. Később valószínűleg kivezethetőek az átmeneti elemek – mint például a válságadók - és visszatérhet az elvek és feladatok harmonizációjára épülő gyakorlat” – fogalmazott Bod Péter Ákos. A szakember azt mondja, csökkenteni kell a túlméretezett állam szerepét, mert az korrupciót generál, s az állami újraelosztás a politikai szándékoknak rendelődik alá. „A magyar állam versenyképesség szempontjából hátráltató tényező” – sommázott a szakember. Azt is hozzátette: az szja-csökkentés foglalkoztatás-csökkentő hatását adatok nem bizonyítják, s a fogyasztásnövekedés helyett is inkább a megtakarítások aránya nőhet majd. A társasági adó mérséklésével kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: ez valóban növelheti a foglalkoztatást, de egyelőre a válságadók lebontják ezt a hatást. Előadása végén Bod Péter Ákos azt mondta: további állami költségcsökkentésekre lesz szükség ősztől.

Egyszerű, stabil, jó minőségű

Az egyszerű, stabil adórendszer megteremtése és a versenyképesség megteremtése – ezekkel a szavakkal foglalta össze Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a kormány céljait. Az adóügyekért felelős szakember azt mondta, a nyolcvanak évek végén jó minőségű, az adórendszert szabályozó törvények születettek, de az elmúlt 8-9 évben nem értelmeztük időben (s így nem is reagáltunk) a nemzeti adórendszerekben és az EU-ban zajló változásokra.

Jó minőségű, egyszerű, stabil adókat kell kivetni – magyarázta Balog Ádám azzal kapcsolatban, hogy miként látják döntéshozók és szakemberek az adórendszerek jövőjét. A jelenlegi magyarországi problémákkal kapcsolatban úgy fogalmazott: kiszámíthatóbb, stabilabb adórendszerre van szükség, a feketegazdaság fehérítésére, a munkát terhelő adók és az adminisztráció csökkentésére. A kormány céljaival, s az adórendszert érintő változásokkal kapcsolatban emlékezetett: az új alkotmány felhívja a jogalkotót, hogy sarkalatos törvényt kell hoznia a közteherviselést érintő kérdésekben. „Ennek kapcsán sok komoly döntés lesz, amely akár egyes adónemeket is korlátozhat abból a szempontból, hogy milyen filozófia szellemében lehet a törvényeket a későbbiekben módosítani” – magyarázta a politikus.

A jövőbeni célok között említette a zöldadók bevezetését, s azoknak a pozitív ösztönzőknek a megteremtését, amelyek fehéríthetik a gazdaságot. A szuperbruttó kivezetése továbbra is kormányzati cél, ahogy az adójóváírással kapcsolatban is több alternatíva van az asztalon – mondta Balog Ádám. Arra is utalt, hogy szeretnék rendezni a minisztériumi és NAV állásfoglalások rendszerét is.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az adminisztráció-csökkentéssel kapcsolatban a szakemberek többsége többnyire tüneti kezeléseket javasol, de véleménye szerint sokkal inkább a rendszer alapjait kell vizsgálni: hogyan lehet úgy adatokhoz jutni, hogy az ne járjon együtt több adatszolgáltatással. Nem a bevallás, adatszolgáltatás eltörlése lehet a megoldás – tette hozzá.

„Az áfa egy nagyon egyszerű adó”

Federico Diomeda, az EFAA (European Federation for Accountants and Auditors for SMEs, a könyvelők európai szervezete) vezetője az uniós Zöld Könyvvel, s az áfatörvény a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelvével (héa-irányelv) kapcsolatban azt mondta: számos kérdés merül fel. Többek között: származási ország vagy rendeltetési hely szerint adózzunk, az adónemek felépítése (adómentesség, levonási jog stb.) milyen legyen, miként valósuljon meg a harmonizálás, hogyan csökkenjen a bürokrácia. Diomeda szerint azonban a válaszokat leginkább politikai érdekek határozzák meg, s nem is ezek a lényegi kérdések. Azt mondta: a gondolkodásmód megváltoztatása a fontos. „Jelenleg túlstrukturált a rendszer, ezt kényszerítették az emberekre a hatóságok” – tette hozzá. Arra kell kényszeríteni a tagországokat, hogy lépjenek a harmonizáció területén, ez a vállalkozások érdeke – mondta Federico Diomeda. Azt is kiemelte: az adóhatóságok részéről nemzeti és európai szinten is partnerségre van szükség, valamint arra, hogy a vállalkozókat is bevonják a döntéshozatalba, a folyamatok, rendszerek kidolgozásába.

Az unió középtávú tervei közül kiemelte: elektronikus bevallási szabvány, egységes EU-adóbevallás, arányos bírságolás, az adóalap kiszélesítésének átgondolása. Emellé felsorakoztatta, hogy az EFAA milyen nézeteket vall, s válaszokat kínál. Álláspontjuk szerint az áfa egy nagyon egyszerű adó, de a szerkezete, hatása az ezzel kapcsolatos adminisztratív követelmények túlstrukturáltak. Úgy vélik, szükséges az adóhatóságok nemzetközivé válása is.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Vagyoni értékű jog használatának átengedése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close