További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mi a teendő a fizetési meghagyással?

  • adozona.hu

A fizetési igények érvényesítésének szabályozása 2009-ben megváltozott. Mindez annak érdekében történt, hogy a folyamat gyorsabb és költséghatékonyabb legyen. A fizetési meghagyásos eljárások közjegyzői hatáskörbe utalásával jelentősen lerövidültek a határidők, de még így is kevesen vannak tisztában a lehetőséggel és még kevesebben élnek vele.

A fizetési meghagyásos eljárás céla a pénzkövetelések  - egyszerűsített eljárásban történő - érvényesítése. Többnyire olyan igényekről van szó, melyeket a felek előreláthatóan nem vitatnak, s így gyors, hatékony és költségkímélő eljárás során intézkedhetnek. Előfordul ugyanakkor, hogy az adós fél vitatja a követelést vagy annak mértékét, ilyenkor ellentmondásra van lehetősége - meghatározott határidőn belül. Cikkünk mindkét fél szempontjából körbejárja az eljárást.

Ki küldhet fizetési meghagyást?

A fizetési meghagyás igénybevétele alapvetően fakultatív jellegű, azaz szabadon dönthetünk arról, hogy élünk-e a lehetőséggel és igényünket fizetési meghagyás útján vagy esetleg más eljárásban (pl. polgári perben) próbáljuk érvényesíteni.

Az általános döntési szabadság alól van néhány kivétel is, amikor vagy egyáltalán nem választhatjuk vagy kizárólag annak igénybevételével tehetjük meg az első lépéseket.

Előbbi esetkörbe tartozik, tehát nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárásban az olyan követelés, amely munkaviszonyból (közalkalmazotti, közszolgálati… stb. jogviszonyból) ered. Ugyancsak nem élhetünk a fizetési meghagyásos eljárás nyújtotta előnyökkel akkor, ha a kötelezettnek (adósnak) nincsen ismert belföldi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve jogi személy esetén székhelye vagy képviselete.

Az előbbiekkel szemben kizárólag fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthetőek az – arra vonatkozó szabályok szerint számított – 1.000.000 forintot meg nem haladó követelések. (Ugyanakkor azt is tudni, kell, hogy ez a kötelező jelleg nem zárja el attól az érintetteket, hogy szerződéseikben például választott bírósági kikötéssel éljenek és így akár az egymillió forintot meg nem haladó követelésüknek is választottbírósági eljárásban próbáljanak érvényt szerezni.)

A fizetési meghagyás iránti kérelem és a fizetési meghagyás kibocsátása

A fizetési meghagyásos eljárásban előterjesztett kérelmet írásban kell előterjeszteni. Az előterjesztés történhet papír alapon és elektronikus formában is. A kérelmet a – 2009. évi L. törvény hatálybalépése óta – közjegyzőnél kell előterjeszteni és ők is bírálják el azokat, pontosabban nem bírálják, csupán formailag ellenőrzik a kérelmeket és amennyiben úgy ítélik meg, hogy azok alakilag nem hibásak, akkor kibocsátják a fizetési meghagyást.

A közjegyzők nem vizsgálják tehát a követelés jogosságát, csupán kötött formai szempontok szerint, egyfajta automatizmus mellett járnak el. Amennyiben a kérelemmel más teendőjük (pl. áttétel, hiánypótlás) nincs, akkor erre a műveletre papír alapon benyújtott kérelem esetén 15 nap, elektronikus formában történő eljárás esetén pedig 3 nap (!) áll rendelkezésükre.

A közjegyzők ezt követően gondoskodnak a kibocsátott fizetési meghagyás kézbesítéséről, hiszen a kézhezvétel időpontjának a további kötelezettségek, jogosultságok és következmények szempontjából döntő jelentősége van.

Jogerő vagy ellentmondás - a fizetési meghagyás kézbesítését követő lehetőségek

A kézbesítést követően a fizetési meghagyásban kötelezettként (vagyis a pénz kifizetésére) megjelölt személy számára alapvetően a következő lehetőségek adódnak. Mindenekelőtt dönthet úgy, hogy megfizeti az összeget, de azt is megteheti, hogy a felhívást figyelmen kívül hagyja vagy azzal szemben ellentmondással él.

Talán kevésbé érdekes azon eset, mikor a kötelezett a fizetést választja, és annak következményeivel is tisztában vagyunk, de mi van akkor, ha valaki figyelmen kívül hagyja a felhívást? Ilyen esetben a kézbesítést követő 15 nap elteltével a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és mint ilyen végrehajtható okiratnak minősül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például elektronikus eljárás esetén a közjegyző 3 napon belül döntést hoz, újabb 5 napon belül megtörténik a kézbesítés és miután letelt a 15 nap, azaz jelen példában összesen 23 nap után – szemben az évekig húzódó peres eljárásokkal – jogerős és végrehajtható okirattal rendelkezik a fizetési meghagyás kibocsátója.

Amennyiben azonban a kötelezett úgy dönt, hogy a fizetési meghagyásban foglaltakat vitatja, akkor ellentmondást kell benyújtania, mégpedig a kézbesítéstől számított 15 napon belül. Az ellentmondás eredményeként a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul és a felek annak keretében és az irányadó szabályok – pl. egymillió forint alatti követelés esetén a kis értékű perek szabályai – szerint folytathatják jogvitájukat.

Az ellentmondás tartalmilag nem igényel részletes kifejtést vagy jogi okfejtést, csupán azon szándék kifejezését, hogy a kötelezett a követelést nem ismeri el, azt vitatja. Ennek a 15 napos határidőn belül írásban történő kinyilatkoztatása és közjegyzőhöz történő eljuttatása éppen elegendő ahhoz, hogy az eljárás perré alakuljon.

A fizetési meghagyás költségkímélő oldala

Gyakori tapasztalat, hogy az igények érvényesítésének egyik legfőbb akadálya, hogy az azzal járó költségek gyakran magasabbak, mint maga a követelés összege vagy csak azért nem merünk nagyobb összeget rááldozni és kockáztatni, mert attól félünk, hogy végül úgysem lehet majd behajtani.
Különösen igaz ez a polgári peres eljárások esetén, melyeknél – hacsak nem illet meg bennünket valamilyen illetékkedvezmény – a követelés 6 százalékát kell már az eljárás kezdetekor leróni. Ezzel szemben a fizetési meghagyásos eljárásban a követelés 3 százalékát (de legalább 5.000 forintot és legfeljebb 300.000 forintot) kell „csupán” megfizetni eljárási díjként.

Persze amennyiben a kötelezett ellentmondása folytán az eljárás perré alakul, akkor a megfizetett díjat a peres eljárás illetékére kell kiegészíteni, így e tekintetben végül látszólag szinte ugyanott van, aki a pénzéhez szeretne jutni - azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a fizetési meghagyásos eljárások hatékonyságának köszönhetően az eljárások viszonylag kis hányada alakul perré, így a tervezett kockázat is alacsonyabb.

Csurgay Ügyvédi Iroda

 

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Garázseladás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Diplomáciai mentességgel kapcsolatos kérdés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Postabélyeg számviteli nyilvántartása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

2019 január
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X